Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-06 / 182. szám

6 2010. AUGUSZTUS 6., PÉNTEK GAZDASÁG BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.05.) EUROBÚZA 2010. szeptember _______47 100 TA KARMÁNYBÚZA 2010. szeptember 44500 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. szeptember______45 700 TA KARMÁNYÁRPA 2010. szeptember 35 700 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. október 92 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. augusztus 5-én 1€ 1$ 1CHF III 281,05 Ft 213,48 Ft 203,43 Ft -0,72 Ft -0,11 Ft -1,22 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) ■nr 2 M 3 hó Alllanz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,19 3,18 Budapest Bank_______2,75 2,75 Er steBank 2,50 2,50 FHB3______________6,50* 5,50 MK B Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank' - 4,50 RalffelSen Bank3______4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 AKCIÓ 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ • FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓN APOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 0& 05.) Vételi Eladásíj Allianz Bank 273,87 287,91 Budapest Bank 272,68 289,55 CIB Bank 269,81 292,29 Citibank 269,94 292,44 Erste Bank 273,26 289,00 K&H Bank 272,99 288,71 MKB Bank 274,46 288,54 OTP Bank 272,42 286,39 Raiffeisen Bank 275,35 287,73 Magyar borok rögös úton exportesélyek Jobb versenyképesség, több marketing kellene Az olcsónak számító borok nem versenyképesek külföldön, ezért a közép- és magas kategóriát kell fejleszteni Az uniós pályázati forrá­sokat 90 százalékban si­kerül lehívniuk a magyar borászoknak, de ez nem nyújt megoldást a régóta fennálló problémákra - véli a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a fő­titkára, Horváth Csaba. Földesi Tamás A 2004-es uniós csatlakozás nagy kihívás elé áhította a magyar bor­termelést, hiszen Európában van a világ bortermelő területének 40 százaléka, az öreg kontinens a legnagyobb exportőr és importőr is egyben. A magyar nedűknek nemcsak az uniós borokkal kel­lett felvenniük a versenyt, hanem az ide importáltakkal is. A hazai borágazat legnagyobb felvevőpia­ca az EU, 2009-ben a Magyaror­szágról exportált több mint 769 ezer hektoüter bor 92 százalékát uniós tagállamban értékesítették. Összesítve 0,9 euró/liter átlag- áron sikerült eladni a 3,3 millió hektoliteres magyar bortermés­ből 704 ezer hektolitert. ■ Kisüzem versenyzik például olasz nagyüzem­mel az EU piacán. Oláh László, a Közösségi Bor­marketing Kft. elnöke szerint az eddig elért EU-s értékesítésen le­het és kell isjavítani. Főképp ár­érték arányban lehet még fejlőd­ni. Ez komoly kihívás, mivel a hazai borászatok többsége kis te­rületen, nem gépesíthető körül­mények között végzi tevékeny­ségét, szemben például az ehhez képest nagyüzemi módszerek­kel működő olasz borászatokkal. A 2009- 13-as időszakra kidol­gozott közösségi bormarketing­stratégia külpiaci célkitűzése, hogy a korábban elvesztett pia­cok visszaszerzésével, részben pedig újak meghódításával az időszak végére legalább 800 ezer hektoliter magyar bort ex­portáljanak összesen 88 millió euró értékben. Ez a tavalyinál magasabb, 1,1 euró/liter átlag­árat irányoz elő. A borászszakmán belül évek óta élénk vita folyik a magyar bo­rok közösségi stratégiájáról, s ar­ról is, hogy külföldön vagy bel­földön költsék el az erre rendelke­zésre álló összegeket. Mint az ezért felelős kft. ügyvezetője el­mondta: kizárólag nemzetközi marketinget folytató szervezet je­lenleg nincs. Ők a ma Magyaror­szágon értékesített borok után fi­zetett járulékból képzett alapból folytatják a tevékenységüket, ez főként belföldre koncentrálódik. A forgalomba hozatali járulék li­terenként 8 forint, ennek felhasz­nálását a szabályozás két részre osztotta: 40 százalék piaci ellen­őrzésre, 60 százalék szakmai kontroll melletti közösségi mar­ketingre fordítható. Az exportér­tékesítést követően nem képző­dik üyen alap. A költségvetési ke­retből csak néhány nagy nemzet­közi eseményen tudják biztosíta­ni a magyar borászok jelenlétét. A magyar közösségi bormar­keting elhanyagolttá vált az el­múlt időszakban - véli Rigler Zsolt, a Soproni Kékfrankos Kft. ügyvezetője, aki szerint az erre a célra költött összeg jelképes le­het. A nyugat-magyarországi ■ Ki kellene alakítani a magyar bor arculatát a külföldi piacon. borvidék pincészeteit nemcsak a marketing, hanem a forgalma­zás szempontjából is összefogó társulás ügyvezetője úgy látja, komolyabb, hathatósabb rek­lámtevékenység indítása előtt fontos lenne egy hosszú távú borstratégia meghatározása. A magyar borágazat termelé­si kapacitása alacsony az uniós piacra, ezért nem mindegy, mi­lyen célközönséget kívánnak a jövőben meghódítani nedűikkel. Az alacsonyabb árkategóriában a magyar borok több ok miatt sem versenyképesek, a közép­vagy magas minőségi kategóriát kell megcélozni. Rigler Zsolt azt is fontosnak tartja, hogy bár­mely fogyasztói réteget célozza is meg a magyar bormarketing, előbb olyan szőlőket kellene te­lepíteni, amelyek minőségben és árban megfelelnek az adott kate­góriának. Az a probléma a külföldi érté­kesítésnél, hogy nincs a magyar bornak nincs közismert arcula­ta. Általában csak a tokaji borról él a kép a piacon, pedig több hungarikumnak számító szőlő­fajta is létezik nálunk - kadarka, kéknyelű, ezek egyedi bort ad­nak. (vg.hu/borexport.) Megszorítások a cseheknél, szlovákoknál, románoknál Megszorításokat vezet be az új szlovák kormány, és elfogadta ta­karékossági programját a cseh kabinet is. Pozsony követni kívánja a ma­gyar kormány példáját, a meg­szorítások terheit a gazdaságra hárítaná, és minél kisebb mér­tékben terhelné a választókat. A közszféra jövőre 10 százalékkal kevesebbet kap bérekre. Ez az­zal jár, hogy a mintegy 230 ezer állami hivatalnokból több mint húszezerre elbocsátás vár. Janu­ártól megszüntetnék a születés­kor járó kiegészítő támogatást: a 829,86 euró helyett minden gyermek után csak az alapössze­get - 151,37 euró - kapnák a szü­lők. Átalakul a gyes, egységesítik a jelenleg kétféle összegű és fo­lyósítási idejű családtámogatást. ■ A közszférán próbálnak pénzeket megspórolni, az embereket kisebb mértékben terhelnék. A cseh koalíciós kormány az államháztartás hiányának növe­kedését próbálja megállítani, és nyugdíjreformra készül. A jövő évi költségvetés tervezete sze­rint az állami bevételeket 20 mil­liárd koronával megnövelnék, hogy a 2011-es büdzsé hiánya 135 milliárd koronás legyen (1 korona 11-12 forint), ez a bruttó hazai termék (GDP) 4,6 százalé­ka. A takarékosság alapvetően az állami szektor alkalmazottait érinti. 51 infrastrukturális beru­házást is leállítanak. A Drezda és Prága közt épülő D8-as autópá­lyát is érinti. Nyolc leállítandó építkezés esetén Prága európai uniós forrásoktól is elesne. ■ Bukarest adót emel, bért csökkent Romániában az IMF-hitelmegál- lapodás fejében az államháztar­tási hiány nem haladhatja meg a 6,8 százalékot A megszorítá­sok hatására 1,7-1,9 százalék­kal csökkenhet az idén a nemze­ti jövedelem. BUKAREST FELMELTE OZ áfát, 19-ről 24 százalékra. A közszfé­ra béreinek 25, a nyugdíjak 15 százalékkal történő csökkenté­se országos tiltakozásokat vál­tott ki. Az alkotmánybíróság a nyugdíjak csökkentését elfogad­hatatlannak találta. A magyar borászat termelése (ezer hektoliter) 2O0O 2001 2002 2003 2004 2005 2080 2007 2Q0g 2009 Bortermés __________4299 5406 3333 3880 5272 3103 3144 3221 3460 3360 Bork ivitel az EU-ba 777 724 766 703 626 569 744 787 656 704 Borbehozatal az EU-ból 33 43 65 100 57 66 181 515 232 131 A válság ellenére nem csökkent a ráfordítás k+f pénzek Lemaradásban EU-hoz képest - A vállalkozások jobban a zsebükbe nyúltak Miközben Magyarország lema­radt a legtöbb uniós tagállamtól a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordí­tott kiadásokban, az örvendetes, hogy a válság nem vette el az ál­lam és főként a vállalkozások kedvét attól, hogy pénzt fektes­senek a k+f-be. A KSH adataiból látható: kutatás-fejlesztésre 2009-ben 299,2 milliárd forintot fordítottak, ez a GDP 1,15 száza­léka. Ez az összeg az előző évhez képest folyó áron 12,3 százalé­kos növekedést jelent. A bővü­lés alapvetően a vállalkozási szektornak köszönhető, ahol 22 százalékkal nőtt a ráfordítás, és a létszám is az átlagot lényege- | sen meghaladóan emelkedett. A I felsőoktatásban mérsékelt volt a A jövőt a k+f-fel lehet megalapozni. Már csak több pénz kellene... fejlődés, a kutatóintézeteknél pe­dig a személyzet számának nö­vekedése a ráfordítások vissza­esésével párosult. A finanszírozásban változatla­nul a legnagyobb - bár a tavalyinál kisebb - a vállalkozói források súlya (46 százalék). A költségvetés részesedése a tavalyival megegyező: 42 száza­lék. A leggyorsabban, mintegy egyharmaddal a nemzetközi for­rások nőttek(ll százalék). A mintegy 2900 kutatóhelyen több mint 52 ezren foglalkoznak k+f-fel, háromnegyedük kutató­ként. A teljes munkaidőre átszá­mított létszám közel 30 ezer fő volt, 8,7 százalékkal több, mint 2008-ban. ■ VG A BUX index 2010. augusztus 5-én 23400 Nyitóérték: j Változás: -1,79% 23 300V 23363 l ....Záróérték: 23 200 22982 23100 ’tH. 4.\ 23000 rHlfcb 22900 Előző napi • V 22800 Za,Tannk: 15.30, »Ne«rVork4C> 23 41,11 tőzsde nyitása ,/ | m 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / FORRÁS: BÉT NYERTESEK____________________2010. okos, mm mtkm VMM MR Danubius 4365 3,92 31 TVK 3 495 1,15 2 ANY 770 0,13 1 Pannargy 815 0,00 22 VESZTESEK____________forrás: bét mm w üa - ■■■ HMőJt Egls 20 850 -6,29 779 OTP v 5400 _ -4,25 21779 JÉG_______141 -2,75 57 Ér né** 21505 -221 3 FHB____1 180 -2,23 36 Fot ex________305 -1,74 13 A BUX index az elmúlt napokban 23400 23400,p 23200 -23.154 /... 23000 /23Í14 22800 22681 / 22 600 I............... 22 400 22508 \l 22200 22266 22 000__________________ pont 07 .28 07.29 07.30 08.02 08.03 08.04 '*** FORRÁS: BÉT Ráfordítások alakulása** Költség* Beru- ':ösámm házás* 2005 168 32 208 2066 192____42_ 238 20 07 212 28 246 2000 231 - '3f 44 2SB6 . 2009 259 35 299 * A 2. ÉS A 3. OSZLOP AZÉRT NEM ADJA KI A 4.-ET, MERT' VANNAK OLYAN ÖSSZEGEK, AMELYEK ÁLLAMI FOR­RÁSBÓL SZÁRMAZNAK, DE NEM TUDNI PONTOSAN, HOL HASZNÁLJÁK FEL ** K+F-RE, MILLIÁRD FORINT, KEREKÍTVE FORRÁS: KSH Források megoszlása* Vállalkozások 46,4 imrt költségvetés 42,0 Külföld________________10,9 No nprofit szervezetek 0,7 * K+F-RE, 2009, SZÁZALÉK FORRÁS: KSH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom