Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-04 / 180. szám
somogyi hírlap - 2010. augusztus 4., szerda Rézi néni megjárta a háború poklát életút Szuloki sváb gyökereit soha nem adta fel a nyolcvankilenc esztendős Lempel Mátyásné A hosszú élet titka: sváb múlt, és a dohánytermesztés egy dél-somogyi kis faluban. Talán. Lempel Mátyásné ugyanis már a 90. életévét tapossa Szulokban. Jeki Gabriella Szulokban a faluképet a jellegzetes német jegyeket tükröző épületek határozzák meg. Miközben végighajtok a település főutcáján, számtalan német feliratot látok: nem véletlen, hiszen a helyiek gyakran látnak vendégül németországi családokat, akik számára a vidéki élet mellett az is vonzó, hogy szót tudnak érteni az itt élőkkel, akik családtagként fogadják őket Egy sváb idős asszonyt keresek, aki április elsején töltötte be a 89. évét. Frissen festett, négyablakos, sárga házhoz érkezve kiáltok harsány „jó napot”. A fekete-fehér kis foxisze- rű kutya már jelez, a tyúkok szétrebbennek a hátsó udva: ron, én meg tovább kiabálok. Végül egy törékeny, de fürge kis alak jelenik meg a pajta felől: kockás kendőjével és virágos szoknyával, kissé meggörnyedve, bottal siet felém a kedves arcú nénike. Elmondom, ki vagyok, mire elmosolyodik. A teraszhoz vezet, ahol az asztalnál csupán é'gy^íé^áfr. 5- Üljön le kedvesem, én majd állok - kínál hellyel nevetve, amire természetesen széles mosoly a válaszom.- Hosszú fesz, inkább Öltnek kellene helyet foglalnia - mondom sietve. Tiltakozik, miközben óvatosan lesöpör egy láthatatlan szemetet a kötényéről. Ahogy mondja, épp hagymát pucolt, és mentegetőzik, majd az apró részletekre is figyelve inkább megszabadul a köténytől. Végül azért leül, én pedig vele szembe, a lépcsőn helyezkedem el.- A lányommal és a férjével élek, de nem engednek nehezet dolgozni - sóhajt fel. - Pedig nagyon szeretek ám mindenféle munkát Gyomlálni, kapálni a kertben, a baromflkat gondozni, de takarítani is. Azért sokat pihenek: újságokat, imakönyveket olvasok, bár gyakran csak ülök vagy fekszem, és a hihetetlenül hosszú életemen merengek. A szépkor megélése családi örökség lehet: Rézi néni édesapja 88, édesanyja 83 évesen hunyt el. Világ életükben Szulokban éltek. Már az első percekben érzem, hogy a szedett tíz féle gyógyszer, és a tavaszi rosszullétet követő ájulás ellenére szellemileg teljesen friss elmével beszélgetek. Szinte hihetetlen, hogy már 89 éves. Rá is kérdezek: valójában mennyinek érzi magát- Á, nem gondolnám, hogy már ennyi vagyok - kacarászik.- De annyi minden van már mögöttem: négy testvér, egy lány, a vöm, az unokák, a dédunokák és sok-sok rokon. A férjemet 1986-ban temettem el, 48 évig voltunk házasok. Rézi néni a távolba merengve gondol az 1938-as házasságkötésükre. Akkor még csak 17 éves volt, és talán álmában sem jutott volna eszébe, hogy hama- | rosan egy világháború választja | el a szeretteitől, miközben rom- £ ba dől az otthona, és korábbi élete. Azt mondja, a férje közel öt évig harcolt a fronton és raboskodott Oroszországban. Közben a korábbi gazdálkodó életformájuk veszett oda, amikor az ellenséges haderők érkezésének hírére kénytelen volt Szülőkből Kálmáncsára menekülni, öt éves kislányával és idős szüleivel együtt. A háború után a szíve visszahúzta a szülőfalujába, ahol a pusztulás nyomait találta: lovaikat, kocsijukat elvitték, kerítésüket lerombolták, a kaput betörték, bútoraikat a földre fektették, és minden más állatukat ellopták.- Rendkívül nehéz volt az életünket egyedül, a férjem nélkül újraépíteni - csuklik el a hangja. - Az uram csak 1948-ban tudott hazatérni, de addigra egy kicsit már összeszedtük magunkat. A megélhetés fő forrása ezekben az időkben a dohány és a burgonyatermesztés volt a településen. A Lempel család tavasszal vásárolt egy öreg gebét, hogy a segítségével a 30 hektáros földet karbantartsa. A szuloki dohány termesztésével országos hírre tettek szert, a pajtában mindenhol száradó doŐrzik a hagyományt AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN 37 szuloki férfi halt hősi halált, a második világháborúban 77-en vesztek oda. A faluból nyolc zsidót hurcoltak el AZ 1942-BEN VÉGZETT nép- számlálás során még 1666 lelket számláltak, ma 802- en lakják a települést 1949-BEN ALAKULT OZ első Sallai-téesz, majd a Kossuth, 1958-tól a Béke termelőszövetkezet adott munkát az itt élőknek. 1961-tG szinte évente változtak a szövetkezetek, a Petőfi mgtsz tartósnak bizonyult: 1974-ig működött, majd beolvadt az öt falut összefogó Aranyhomok téeszbe, amely eztán a térség meghatározó foglalkoztatója lett. A szulokiak őrzik hagyományaikat- az iskolában néptánc és népzene szakkör működik, fellépéseiken a lányok a svábokra jellemző pillangós hátú mellényekben és kendőkben feszítenek. a falu elsősorban az osztrák és német családok számára népszerű, hiszen a helyi svábokkal könnyen megértetik magukat szulokban a hatvanas években találtak rá az 56 fokos termálvízre, és 1969 óta létezik itt a termálfürdő. hányfüzérek lógtak. Ekkor már a megalakult termelőszövetkezetekben dolgozott mindenki: Rézi néni a földet művelte, míg férje kocsisként kereste a kenyérre valót. Közben elkezdtek építkezni, a korábbi ház egy másik részét is megvásárolták és felújították.- Ahová küldenek, oda mész dolgozni - visszhangozza az egykori felszólítást az idős hölgy. - Én 26 évig szinte a té- eszben éltem, onnan mentem nyugdíjba is. Szülőkről kérdezve csupa pozitív véleményt hallok. Kiderül: az iskola mindig színvonalasan oktatott, a falubeliekre nem lehet semmi rosszat mondani, csodaszép a templom és a köztér, és sok a sváb, hiszen lakosságának 80 százaléka ma is németajkú. Nem tudom megállni, hogy ne tegyem fel az emberiséget ősidők óta foglalkoztató kérdést: mi a hosszú élet titka? A 89 éves asszony szerényen bevallja, hogy nem tudja. Nem hagyom ennyiben, az életmódja után érdeklődöm.- Csak teát iszom. Sört, bort, pálinkát vagy másféle alkoholt soha meg sem kóstoltam - fintorog egy cseppet. - Bár évekig dohánytermesztéssel foglalkoztam, de életemben rá nem gyújtottam. Korán fekszem, korán kelek - úgy érzem, az élet minden pillanata kincs. Jó lenne még élni, mert nagyon szeretem a dédunokáimat! Elindulunk hátrafelé, hogy megmutassa a kiscicákat, melyek - hálásan a simogatásért - boldogan bóklásznak körülöttünk. Miközben visszaül hagymát pucolni, megérkezik egyetlen lánya is, aki minden szavával elismerően szól az édesanyjáról. Mielőtt elbúcsúznék, szinte kényszert érzek, hogy megölelgessem az idős, törékeny asszonyt. Meglepődik, de hagyja. Azt mondja, ha feléjük járok, nézzek be máskor is. Hazafelé abban reménykedem, hogy a 90. születésnapján jövőre megkóstolhatom náluk azt a száraz, fokhagymás körözöttféleséget, amelyről a füstölés után az ember nem tudja, hogy kolbászt eszik, vagy túrót. Kerékpártároló épült támogatásból mintaprojekt A turizmus fejlesztését is szolgálja a bajomi beruházás Nyaralók segítenek a leilei polgárőröknek A napokban adták át Nagybajom legújabb büszkeségét, a negyven állású fedett kerékpártárolót. A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola területén felépített tárolóban nemcsak a kerékpároknak biztosítanak biztonságos helyet, hanem az ide érkező sportolóknak is kulturált tisztálkodási lehetőséget, hiszen az iskola épületben kialakítottak egy vizesblokkot is mosdóval, tusolóval. Az előre bejelentkező csoportoknak lehetőségük van étkezésre is az iskola konyhájának jóvoltából.- A kerékpártároló beruházáshoz 9 és fél millió forintot nyertünk, az Új Magyarország Fejlesztési Terv fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojekt keretén belül - mondta az átadáson Czefemer Józsefné polgármester. - A beruházás európai uniós támogatással és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával négy hónap alatt valósult meg. A támogatáshoz még fel millió forint önerőre is szüksége volt az önkormányzatnak. A gyerekek egy része viszonylag messziről és kerékpárAz átadás után pillanatok alatt birtokba vették a nagybajomi kerékpárosok az új létesítményt ral jár iskolába Településünk belső úthálózata mintegy huszonnyolc kilométer, nagy örömükre most négy kilométer hosszú kerékpárút is elkészült A kerékpártároló nemcsak az iskolás gyerekek „járműveinek” biztonságos elhelyezését szolgálja, hanem hozzájárul a kerékpáros turizmus fejlesztéséhez is. Előnye, hogy a kerékpározással a gépkocsihasználatot is kiváltjuk, így tisztább lesz a környezetünk, és egészségesebben élhetünk. Nagybajom része a Boronka tájvédelmi körzetnek, ahol a természeti kincseink is felkereshetnek biciklivel. Nagybajomban az átadási ceremónia mellett előadásokat is tartottak a gyerekeknek és az érdeklődőknek a biztonságos kerékpáros közlekedés szabályairól. Az iskolások pedig ügyességi versenyen mérhették össze bi- cajos tudásukat. ▲ Negyedszer fordul elő a nyáron, hogy polgárőr-nyaralóvendégek ajánlják segítségüket egy-egy napra a Balatonlellei Polgárőr Egyesületnek, tájékoztatott a példaértékű esetekről Peszt Péter, a lellei polgárőrség vezetője. Mint mondta: fővárosi polgárőrök, akik nyaralótulajdonosok Lellén, vagy csupán üdülnek a településen, keresték meg egyesületüket azzal: szívesen vállalnak párórás szolgálatot. A leilei elnök elmondása szerint a többnyire régi ismeretségek révén érkező segítség a város ötvenfős polgárőr-állományát erősíti. A leilei polgárőrök civil- ruhás szolgálatot is teljesítenek idén. ■ Füleki T. ■ A nyári szabadságuk alatt is segítenek. Tolvajtempó a Balatonnál: veszélyben a strand-holmi Hétfőn kora délután a vízből kijőve egy család hiába kereste a parton levő holmiját a siófoki mólónál lévő strandon. Egy ismeretlen tettes ellopta a strandtáskájukat, telefonokkal, készpénzzel, ruhákkal, iratokkal együtt. A lopással a tolvaj több mint 150 ezer forint kárt okozott. Zamárdiban egy nyaralót fosz■ Másfél millió forintos kárt okostok. tottak ki a betörők. Vasárnap délután feszítették be a nyaraló ajtaját, műszaki cikkeket loptak. A bűncselekménynyel okozott kár csaknem másfél- millió forint Besurranó tolvaj járt vasárnap egy siófoki nyaralóban is. Az ellopott műszaki cikkek értéke megközelíti a 400 ezer forintot. ■ Jakab Edit KÖRKÉP 10 BH
