Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-30 / 201. szám
6 2010. AUGUSZTUS 30., HÉTFŐ GAZDASÁG Több a munkahely, de még nem elég foglalkoztatás Elkezdődött a lassú kilábalás az évtized legmélyebb munkaerő-piaci válságából Lassan folytatódik a munkanélküliség csökkenése, megindult a foglalkoztatottság emelkedése. Benke Dávid A május-júliusi időszakban kereken tizenegy százalékos volt az állástalanság, 0,1 százalék- ponttal kedvezőbb az előző havi gördülő átlagnál, és érezhetően alacsonyabb a tél végi, tavasz eleji 11,8 százalékos csúcsnál. Az egy évvel korábbinál azonban rosszabb volt a helyzet, akkor még éppen tíz százalék alatt volt a szint. Úgy tűnik, az év elején tetőzött a munkanélküliek aránya, amikor majdnem félmillió ember próbált sikertelenül elhelyezkedni. Azóta kezd néhány ágazat érdemi bővülést felmutatni, főként az exportra támaszkodó ipar és más, kivitelhez kapcsolódó szegmensek. Ahogyan a gazdasági pálya mélypontja után még egy ideig romlott a munkaerő-piaci helyzet, most, hogy a kilábalás megindult, még mindig bizonytalan lábakon áll a foglalkoztatás. A régióban ugyanakkor nem számít kirívónak a magyarországi állástalansági ráta. Lengyelországban is közel tízszázalékos a mutató, Szlovákiában pedig elérte a 15 százalékot. Csehország viszont jól átvészelte a recessziót, a 8 százalék közeli csúcshoz képest már fél százalékponttal javított. A jelenleg munkát kereső 467 ezer fő messze az évtizedes áüag felett van, ennek ellenére még mindig inkább a kirívóan alacsony foglalkoztatás jelent gondot. A válság előtt is sereghajtók voltunk ezen a téren, a jelenlegi, 55,5 százalékos foglalkoztatási arányunk pedig majdnem 10 százalékponttal alacsonyabb az EU átlagánál. Az időszakban mért 3,757 milliós létszám egyébként mindössze 9000-rel voL több az előző Munkanélküliségi ráták* Ausztria 3,9 Finnország 8,5 Hollandia 4,4 Belgium 8,6 Luxemburg 5,3 EU27 9,6 Málta 6,5 Lengyelország 9,6 Dánia 6,6 Bulgária 9,7 Németország 7 Franciaország 10 Szlovénia 7 Magyarország 10,4 Ciprus ' 7,3 Portugália 10,8 Csehország 7,4 Írország 13,3 Svédország 8,1 Szlovákia 15 Olaszország 8,5 Spanyolország 20 * 2010. JÚNIUS, SZÁZALÉK. FORRÁS: EUROSTAT időszakinál, miközben éves ösz- szehasonlításban 39 ezerrel, vagyis 0,3 százalékponttal lett alacsonyabb. A mostanihoz hasonlóan alacsony arányra 1999 óta nem volt példa. Lényegi különbség, hogy azóta a gazdaságilag aktívak - a munkanélküliek és a foglalkoztatottak együtt - többen lettek. Akkor a 65 év alatti korosztály 59 százaléka tartozott ide, míg most még a válság alatt is 62 százalék környékén volt ez az adat. Pozitívum, hogy a dolgozni akarók száma nem csökkent a recesszió hatására, sőt, némi növekedés is megfigyelhető. Ez lehet a szociális rendszerben végrehajtott szigorítások hatása, bár ez biztosan csak a kedvező trend fennmaradása esetén állítható. Ösztönzés a szociális ellátás ösztönzőbbé tételét lényegében az új kormány is a gazdaság- politikája részévé tette, bár néhány lépést visszavont, például a gyes időtartamának háromról két évre csökkentését. AZ EGYMILLIÓ MUNKAHELY ígérete azonban az Új Szé- chenyi-tervnek, vagyis a kormányzati stratégiának a központi eleme lett. Ehhez viszont a közmunkaprogramok, az állami foglalkoztatás felfuttatása semmiképp nem elegendő, a magánszektorban kell a foglalkoztatási hajlandóságot erősíteni. Költségvetési harcok várhatók Brüsszelben Forró ősz elé néznek az EU jövő évi költségvetéséről szóló vitának szeptemberben ismételten nekigyürkőző uniós intézmények. Amíg az elmúlt években a közösségi büdzsé folyamatosan növekedett, és az Európai Bizottság most sem szeretné megtörni a trendet, a tagállamok augusztus közepén a tavalyinál mintegy 800 millió euróval szűkösebb költségvetésről szóló javaslatot fogadtak el. A lisszaboni szerződés életbelépésével most először az Európai Parlamentnek is tételes (vagyis nemcsak a főösszegre, de az egy fejezetekre is kiterjedő) beleszólása lesz a büdzsé kidolgozásába, és a tanács által javasoltnál nagyobb számokat szorgalmaz. A tagállamok némelyike ugyanakkor még a tanácsi indítványt is túlságosan bőkezűnek tartja. A nemzeti kormányok azt szeretnék, ha a Brüsszel által tőlük elvárt megszorításokat az uniós intézmények is követnék, ezért elsősorban azok működési költségeit nyirbálnák meg. Semmi jele nincs azonban annak, hogy a saját bőrüket érintő takarékoskodást hajlandók lennének elfogadni az uniós bürokraták. Miközben a legmagasabb rangú uniós tisztviselők még a hasonló munkakört betöltő német hivatalnokokhoz képest is duplaannyit keresnek, az Európai Bizottság nemrég beperelte a tanácsot a múlt évre tervezett 3,7 százalékos fizetésemelés mértékének megfe- lezése miatt. ■ Nem sikerül emelni AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSNEK jelenleg mintegy a negyede származik a tagállamok által átutalt vám- és áfabevételekből, a többit a GDP-ará- nyosan fizetett nemzeti hozzájárulások teszik ki. A bizottság az elmúlt években többször is felvetette annak a lehetőségét, hogy növeljék az EU saját bevételeinek arányát, az uniós szintű adók bevezetését azonban a tagállamok rendre elvetették. Vagyonadó: kérni kell a visszatérítését A kormány a nyári törvénykezési hajrában eltörölte ugyan a vagyonadó még megmaradt elemeit, de fennáll annak a veszélye, hogy bennragadnak a korábbi befizetések az APEH-nál. Az adóhatóság ugyanis nem utalja visz- sza automatikusan az esetleges túlfizetéseket. Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény augusztus 16-án vesztette hatályát, így az adóköteles vagyontárgyak - a légi és vízi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik - után a 2010. évre bevallott adó második részletét már nem kell leróni. Könnyen lehet azonban, hogy egyes adózók - akár számítási hibából - az idén esedékes adó felénél többet fizettek már be az APEH-nak. E túlfizetéseket az adóhatóság nem téríti automatikusan vissza, és más adónemen mutatkozó tartozásra sem vezeti át. Az adózóknak az 1017-es számú nyomtatvány benyújtásával kell kérniük a kérdéses összeg visszatérítését vagy átvezetését. ■ Az örökösödési illetékmentesség visszamenőleges hatályú. Az új örökösödési és ajándékozási illetékmentességgel kapcsolatban is vannak teendők. Július 1-jétől az egyenes ági rokonok közötti öröklés vagy ajándékozás esetén nem kell illetéket leróni. Ennek ellenére mind az öröklés, mind az ajándékozás tényét a jövőben is be kell jelenteni az APEH-nak. A mentesség nemcsak a július 1-je után bejelentett ügyekre vonatkozik, hanem mindazokra, amelyeket július 1- jén az adóhatóság még nem bírált el jogerősen. Vagyis illetékmentességet élveznek azok az egyenes ági rokoni kapcsolatban lévő adózók, akik az örökléssel vagy az ajándékozással kapcsolatban már korábban kézhez vették az U- letékkötelezettség megállapításáról szóló fizetési meghagyást, de az 2010. július 1. napján még nem vált jogerőssé. Némi bonyodalmat okoz, hogy a mentesség a mostoha- és a nevelt gyermekre, mostoha- és nevelőszülőre nem, az örökbe fogadott gyermekre azonban vonatkozik. ■
