Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 35. szám
8 GAZDASAG 2010. AUGUSZTUS 29., VASARNAP visszaesés Negyedik éve zsugorodik a magyar piac. Korábban a megszorítások miatt esett vissza a fogyasztás, majd a globális válság hatásai miatt. A kereskedők egyelőre nem bizakodnak. MÉG MINDIG ÜRES A BEVÁSÁRLÓKOCSI Ki óvatosságból, ki a pénzhiány miatt: a magyarok évek óta egyre kevesebbet vásárolnak. A kereslet csökkenése különösen a tartós fogyasztási cikkek piacán idézett elő visszaesést. VG-összeállítás Pocsék fél évet hagyott maga mögött a hazai kiskereskedelem. A tavalyi 5,1 százalékos zuhanás után 2010 első hat hónapjában 4,7 százalékkal esett a forgalom - derült ki a héten megjelent KSH-adatokból. A tendencia tehát még bőven lefelé tart, pedig az eladások volumene már a 2004-es szint alatt van. Nem minden szegmens érezte meg egyformán a válságot; az élelmiszerüzletek például csak kisebb visszaesést szenvedtek el, mivel például a hitelkínálat zsugorodása kevésbé érintette őket. A tartós fogyasztási cikkeket árusító üzleteket annál inkább. A forgalom összetételében volt némi változás az idei első hat hónapban tavalyhoz képest, ennek a kárát elsősorban a benzinkutak látták. A januári adóváltozás nyomán majdnem tíz százalékkal esett vissza az üzemanyagok forgalma az első fél évben, míg ta- valyJényegében stagnálás volt. Meglepő, növekedést (2,3 százalék) mutat év eleje óta a könyvek, újságok és papíráruk eladása. Ezenkívül csak az Ulatszerüzle- tek és a csekély súlyú csomag- küldés tudta javítani értékesítési statisztikáját tavaly óta. ■ A 2007-ben kezdődött forgalomesésre rátett egy lapáttal az áfa tavaly júliusi emelése. „A kereskedelemben elkölthető pénz mennyisége a forint árfolyamától is függ, hiszen a lakosság jelentős része devizaalapú hitelben adósodott el - hangsúlyozta lapunknak a Spar Magyarország vezérigazgatója. Fei- ner Péter hozzátette: az élelmiszer-kereskedelemben nem csak a volumencsökkenés miatt esik a bevétel, egyre nő a saját márkás cikkek és különösen a diszkont-, valamint akciós termékek részesedése. Másfél év alatt szinte szélsőségesen árérzékeny lett a magyar fogyasztó - véli a szakember, aki a vásárlóerő növelését célzó kormányintézkedések között el tudná képzelni például azt, hogy a meleg- és hidegétel- utalványok helyett csak egyféle ételutalvány lenne, amelyet mindenki ott váltana be, ahol akar. Ennél azonban vélhetően jóval többre lenne szükség ahhoz, hogy megforduljon az általános visszaesés. A fogyasztók általános bizalmát firtató felmérések ugyan biztató eredményeket mutatnak az utóbbi időben: a lakossági bizalom 2008. őszi, vagyis a válság kitörése előtti szint fölött van, ez azonban nem biztos, hogy a forgalomban is megmutatkozik. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György úgy látja, a fogyasztó könnyebben költekezik, ha bízik ■m Egyre kevesebbet költenek a magyar vásárlók, és ennek a hazai kereskedelem látja kárát. Az ágazat a kormányra számít a fogyasztás élénkítésében. a jövőben, tehát ha jó gazdasági stratégiát dolgoz ki a kormány, a kiskereskedelmi fogyasztás az év vége felé élénkülni fog. Az élelmiszerpiacon 2007-ben kezdődött forgalomesés a konvergenciaprogram következménye, hiszen a megelőző év szeptemberében 15-ről 20 százalékra emelkedett a termékkör áfája, ezt a gázártámogatások szűkítése követte, majd tavaly nyáron - Európában példáüanul magas - 25 százalékos lett az áfa. Ezek közvetlenül korlátozták a lakossági vásárlóerőt: a második félévi mélyponton folyik a kereskedelem az idén is - hangsúlyozta a főütkár, aki szerint a harmadik negyedévi tapasztalatok sem biztatók, sőt az sem kizárt, hogy az adatok alacsonyabbak lesznek, mint az elmúlt év azonos időszakában. Jóllehet a magyar helyzet aggasztó, nem egyedülálló Európában. A Nielsen legfrissebb, 2010. második negyedévi összehasonlítása szerint Görögországban, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Dániában, Olaszországban, Norvégiában, de Cseh- és Lengyelországban is visszaesett a kiskereskedelmi értékesítés volumene. Általánosságban nem olyan rossz a helyzet: Európa átlagát tekintve értékben 0,9, mennyiségben 0,1 százalékkal nőtt a forgalom a piackutató felmérése alapján. Kiskereskedelem az EU-ban* Románia _____________ 4,3 Bel gium 4,1 Finnország 3,0 Svédország 2,7 Lengyelország 2,4 Szlovénia 1,7 Ausztria 1,5 Németország 1,1 Szlovákia 1,0 Málta 0,5 Nagy-Britannia 0,5 Spanyolország 0,1 Franciaország-0,2 Portugália-1,5 Dánia-2,0 Lettország-3,1 Észtország-4,1 Magyarország-4,6 Bulgária-6,8 Litvánia-8,7 * ÉVES VÁLTOZÁS, 2010. JÚN., SZÁZALÉKBAN. FORRÁS: EUROSTAT, KSH Kiskereskedelmi forgalom (volumenváltozás előző évhez képest, százalék) *2010.1. fél év. 1995-2010* VOG8AFIKA Forrás: KSH Számos negatív hatás rontja a forgalmat BÁR NEMZETKÖZI ÖSSZehason- lításban nálunk a válság során nem esett vissza olyan jelentősen a forgalom, de sokkal jobban elhúzódik a kilábalás, mint akár a többi régiós országban. A globális válság miatt munkahelyek szűntek meg, ezáltal visszaesett a fizetőképes kereslet. A korábbi jelentős túlköltekezés miatt ráadásul nem volt lehetősége a kormányzatnak, hogy a több nyugati és régiós kormányhoz hasonlóan tompítsa a negatív hatásokat. A GONDJAINKAT FOKOZTA, hogy a lakosság zömmel külföldi valutában adósodott el, így a több hullámban begyengülő forintárfolyam is lecsökkentette az elkölthető jövedelmeket. Ez máig óvatossá teszi a háztartásokat, nem költekeznek olyan mértékben, mint azt esetleg a bérek alapján tehetnék. A JANUÁRI SZJA-SÁVHATÁR- emelés nyomán ugyanis azok az átlagbér körül keresők, akiknek még van munkájuk, többet vihetnek haza változatlan bruttó bér után is. A szociális juttatások tavalyi megnyirbálása viszont éppen ellentétesen hatott, így a lakosság összjövedelme reálértéken még az idén is csökken az el& rejelzések szerint. Az alacsony jövedelműek ráadásul sokkal kisebb arányban takarítják meg a pénzüket, mint a nagyobb keresetűek, akik a pénz kisebb részét fogyasztják el. Ezzel még inkább szűkül a belföldi kereslet annál, mint amit a jövedelemcsökkenés indokolna. Vélemények ROHRBÖCK ANDRÁS AZ EURO- NICS-VÖ- RÖSKŐ KFT. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA A műszaki-elektronikai piacon 12,4 százalékkel kevesebb áru kelt el az első fél évben, ez értékben 10,5 százalékkal maradt el a tavalyitól. A második negyedévben hónapról hónapra javult a forgalom. Azt reméljük, hogy a pozitív trend nem törik meg, és az év vége felé magára talál a piac. Az Euronics hálózat öt egység létesítésével 135-re bővíti üzletei számát a közeljövőben, amint a szakma minden szereplője a kiutat keresi, de eltérő módon. Egy biztos: az új technológiák tartják mozgásban a piacot. JEAN-PAUL FILLIAT AZ AUCHAN MAGYARORSZÁG IGAZGATÓJA Még ha azt reméljük is, hogy immár túl vagyunk a válság nehezén, § megkezdődött a fellendülés, a kiskereskedelem mindig az az ágazat, amely ezt a fajta pozitív változást az utolsók között tapasztalja meg. A 12 hipermarketet üzemeltető Auchan elég jól tartotta magát az elmúlt időszakban, de a nem élelmiszer szegmensek már évek óta visszafejlődnek az egész országban. Ebben az évben a jó hír ennek a szektornak a futball-világbajnok- ság volt, amelynek köszönhetően számos focirajongó vásárolt új televíziókészüléket. A válság kitörését követően még nyitottunk két áruházat, ám az idei évre nem terveztünk áruháznyitást. SZATMÁRI PÉTER A DERBY CIPŐGYÁRTÓ KERESKEDELMI KFT. IGAZGATÓJA Olyannyira megcsappant a cipőkereskedelem, hogy csak néhány üzlet tudta növelni eladásait, sokan HM már a nyári szezont is árengedményes akciókkal kezdték. Rákényszerültek, hogy valami pénzhez jussanak, és megmozduljon a készlet. Az első fél évben mintegy 15 százalékos forgalomcsökkenést szenvedett el az ágazat. A kereskedővállalkozások közül több megszűnt, a működők nagy része pedig a korábbi 30-60 nap helyett 90-120 napra fizet az áruért. Ebben a helyzetben a Derby- nek már csak egy üzlete van, és a kiskunfélegyházi üzemet a német és olasz bérmunka tartja el, noha az 1990-ben alapított cég kezdetektől termelt belföldre is.