Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 35. szám

8 GAZDASAG 2010. AUGUSZTUS 29., VASARNAP visszaesés Negyedik éve zsugorodik a magyar piac. Korábban a megszorítások miatt esett vissza a fogyasztás, majd a globális válság hatásai miatt. A kereskedők egyelőre nem bizakodnak. MÉG MINDIG ÜRES A BEVÁSÁRLÓKOCSI Ki óvatosságból, ki a pénzhiány miatt: a ma­gyarok évek óta egyre ke­vesebbet vásárolnak. A kereslet csökkenése külö­nösen a tartós fogyasztási cikkek piacán idézett elő visszaesést. VG-összeállítás Pocsék fél évet hagyott maga mö­gött a hazai kiskereskedelem. A tavalyi 5,1 százalékos zuhanás után 2010 első hat hónapjában 4,7 százalékkal esett a forgalom - derült ki a héten megjelent KSH-adatokból. A tendencia te­hát még bőven lefelé tart, pedig az eladások volumene már a 2004-es szint alatt van. Nem minden szegmens érezte meg egyformán a válságot; az élelmiszerüzletek például csak kisebb visszaesést szenvedtek el, mivel például a hitelkínálat zsu­gorodása kevésbé érintette őket. A tartós fogyasztási cikkeket áru­sító üzleteket annál inkább. A forgalom összetételében volt némi változás az idei első hat hó­napban tavalyhoz képest, ennek a kárát elsősorban a benzinku­tak látták. A januári adóváltozás nyomán majdnem tíz százalék­kal esett vissza az üzemanyagok forgalma az első fél évben, míg ta- valyJényegében stagnálás volt. Meglepő, növekedést (2,3 száza­lék) mutat év eleje óta a könyvek, újságok és papíráruk eladása. Ezenkívül csak az Ulatszerüzle- tek és a csekély súlyú csomag- küldés tudta javítani értékesítési statisztikáját tavaly óta. ■ A 2007-ben kezdődött forgalomesésre rátett egy lapáttal az áfa tavaly júliusi emelése. „A kereskedelemben elkölthe­tő pénz mennyisége a forint ár­folyamától is függ, hiszen a la­kosság jelentős része devizaala­pú hitelben adósodott el - hang­súlyozta lapunknak a Spar Ma­gyarország vezérigazgatója. Fei- ner Péter hozzátette: az élelmi­szer-kereskedelemben nem csak a volumencsökkenés miatt esik a bevétel, egyre nő a saját már­kás cikkek és különösen a disz­kont-, valamint akciós termékek részesedése. Másfél év alatt szin­te szélsőségesen árérzékeny lett a magyar fogyasztó - véli a szak­ember, aki a vásárlóerő növelé­sét célzó kormányintézkedések között el tudná képzelni például azt, hogy a meleg- és hidegétel- utalványok helyett csak egyféle ételutalvány lenne, amelyet min­denki ott váltana be, ahol akar. Ennél azonban vélhetően jó­val többre lenne szükség ahhoz, hogy megforduljon az általános visszaesés. A fogyasztók általá­nos bizalmát firtató felmérések ugyan biztató eredményeket mutatnak az utóbbi időben: a la­kossági bizalom 2008. őszi, vagyis a válság kitörése előtti szint fölött van, ez azonban nem biztos, hogy a forgalomban is megmutatkozik. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György úgy látja, a fogyasztó könnyebben költekezik, ha bízik ■m Egyre kevesebbet költenek a magyar vásárlók, és ennek a hazai kereskedelem látja kárát. Az ágazat a kormányra számít a fogyasztás élénkítésében. a jövőben, tehát ha jó gazdasági stratégiát dolgoz ki a kormány, a kiskereskedelmi fogyasztás az év vége felé élénkülni fog. Az élelmiszerpiacon 2007-ben kez­dődött forgalomesés a konver­genciaprogram következménye, hiszen a megelőző év szeptem­berében 15-ről 20 százalékra emelkedett a termékkör áfája, ezt a gázártámogatások szűkíté­se követte, majd tavaly nyáron - Európában példáüanul magas - 25 százalékos lett az áfa. Ezek közvetlenül korlátozták a lakossági vásárlóerőt: a második félévi mélyponton folyik a keres­kedelem az idén is - hangsúlyoz­ta a főütkár, aki szerint a harma­dik negyedévi tapasztalatok sem biztatók, sőt az sem kizárt, hogy az adatok alacsonyabbak lesz­nek, mint az elmúlt év azonos időszakában. Jóllehet a magyar helyzet ag­gasztó, nem egyedülálló Európá­ban. A Nielsen legfrissebb, 2010. második negyedévi összehason­lítása szerint Görögországban, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Dániában, Olaszországban, Norvégiában, de Cseh- és Lengyelországban is visszaesett a kiskereskedelmi ér­tékesítés volumene. Általános­ságban nem olyan rossz a hely­zet: Európa átlagát tekintve ér­tékben 0,9, mennyiségben 0,1 százalékkal nőtt a forgalom a piackutató felmérése alapján. Kiskereskedelem az EU-ban* Románia _____________ 4,3 Bel gium 4,1 Finnország 3,0 Svédország 2,7 Lengyelország 2,4 Szlovénia 1,7 Ausztria 1,5 Németország 1,1 Szlovákia 1,0 Málta 0,5 Nagy-Britannia 0,5 Spanyolország 0,1 Franciaország-0,2 Portugália-1,5 Dánia-2,0 Lettország-3,1 Észtország-4,1 Magyarország-4,6 Bulgária-6,8 Litvánia-8,7 * ÉVES VÁLTOZÁS, 2010. JÚN., SZÁZALÉKBAN. FORRÁS: EUROSTAT, KSH Kiskereskedelmi forgalom (volumenváltozás előző évhez képest, százalék) *2010.1. fél év. 1995-2010* VOG8AFIKA Forrás: KSH Számos negatív hatás rontja a forgalmat BÁR NEMZETKÖZI ÖSSZehason- lításban nálunk a válság so­rán nem esett vissza olyan je­lentősen a forgalom, de sok­kal jobban elhúzódik a kilá­balás, mint akár a többi régi­ós országban. A globális vál­ság miatt munkahelyek szűn­tek meg, ezáltal visszaesett a fizetőképes kereslet. A koráb­bi jelentős túlköltekezés miatt ráadásul nem volt lehetősége a kormányzatnak, hogy a több nyugati és régiós kor­mányhoz hasonlóan tompítsa a negatív hatásokat. A GONDJAINKAT FOKOZTA, hogy a lakosság zömmel külföldi valutában adósodott el, így a több hullámban begyengülő forintárfolyam is lecsökken­tette az elkölthető jövedelme­ket. Ez máig óvatossá teszi a háztartásokat, nem költekez­nek olyan mértékben, mint azt esetleg a bérek alapján te­hetnék. A JANUÁRI SZJA-SÁVHATÁR- emelés nyomán ugyanis azok az átlagbér körül keresők, akiknek még van munkájuk, többet vihetnek haza változat­lan bruttó bér után is. A szoci­ális juttatások tavalyi meg­nyirbálása viszont éppen el­lentétesen hatott, így a lakos­ság összjövedelme reálértéken még az idén is csökken az el& rejelzések szerint. Az alacsony jövedelműek ráadásul sokkal kisebb arányban takarítják meg a pénzüket, mint a na­gyobb keresetűek, akik a pénz kisebb részét fogyasztják el. Ezzel még inkább szűkül a belföldi kereslet annál, mint amit a jövedelemcsökkenés indokolna. Vélemények ROHRBÖCK ANDRÁS AZ EURO- NICS-VÖ- RÖSKŐ KFT. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA A műszaki-elektronikai pia­con 12,4 százalékkel keve­sebb áru kelt el az első fél évben, ez értékben 10,5 szá­zalékkal maradt el a tavalyi­tól. A második negyedévben hónapról hónapra javult a forgalom. Azt reméljük, hogy a pozitív trend nem tö­rik meg, és az év vége felé magára talál a piac. Az Euronics hálózat öt egység létesítésével 135-re bővíti üz­letei számát a közeljövőben, amint a szakma minden sze­replője a kiutat keresi, de el­térő módon. Egy biztos: az új technológiák tartják moz­gásban a piacot. JEAN-PAUL FILLIAT AZ AUCHAN MAGYARORSZÁG IGAZGATÓJA Még ha azt reméljük is, hogy immár túl vagyunk a válság nehe­zén, § meg­kezdődött a fellendülés, a kiskereske­delem mindig az az ágazat, amely ezt a fajta pozitív vál­tozást az utolsók között ta­pasztalja meg. A 12 hiper­marketet üzemeltető Auchan elég jól tartotta magát az el­múlt időszakban, de a nem élelmiszer szegmensek már évek óta visszafejlődnek az egész országban. Ebben az évben a jó hír ennek a szek­tornak a futball-világbajnok- ság volt, amelynek köszönhe­tően számos focirajongó vá­sárolt új televíziókészüléket. A válság kitörését követően még nyitottunk két áruházat, ám az idei évre nem tervez­tünk áruháznyitást. SZATMÁRI PÉTER A DERBY CIPŐGYÁRTÓ KERES­KEDELMI KFT. IGAZGATÓJA Olyannyira megcsappant a cipőkeres­kedelem, hogy csak néhány üz­let tudta nö­velni eladá­sait, sokan HM már a nyári szezont is áren­gedményes akciókkal kezd­ték. Rákényszerültek, hogy valami pénzhez jussanak, és megmozduljon a készlet. Az első fél évben mintegy 15 százalékos forgalomcsökke­nést szenvedett el az ágazat. A kereskedővállalkozások közül több megszűnt, a mű­ködők nagy része pedig a korábbi 30-60 nap helyett 90-120 napra fizet az áruért. Ebben a helyzetben a Derby- nek már csak egy üzlete van, és a kiskunfélegyházi üzemet a német és olasz bér­munka tartja el, noha az 1990-ben alapított cég kezde­tektől termelt belföldre is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom