Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-28 / 200. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. AUGUSZTUS 28., SZOMBAT 4 MEGYEI KÖRKÉP A tehetség nem lehet politikafüggő direktor A magyarságtudat erősítése feladata a színháznak, de nem lehet csak ennek alárendelni Rátóti Zoltán CEGLÉDEN SZÜLETETT 196(Fban. Tanárnő édesanyjától és keres­kedő édesapjától színjátszói gé­neket örököl, de gyermekkorá­ban inkább a cirkuszért ra­jong, és bohócnak készül Az iskolai szekrényugráskor azon­ban megtapasztalja, a testneve­lés nem az erőssége, bár ké­sőbb vízilabdakapusként és ko­sár csapattagként is bizonyít. Ennél jobban érdekli azonban a szereplés, középiskolai ma­gyartanára bátorítására szó­nokversenyen indul, eredmény- nyel Pályaválasztása ez idő­ben dől el Hisz abban, hogy a fontos találkozások nem vélet­lenek, az impulzusok megtalál­ják az embert, amikor keli 1983-ban végez a Színművésze ti Főiskola drámai szakán. 1989-ig a József Attila Színház, a következő évadban a kapos­vári Csiky Gergely Színházba szerződik, ahol a Hegedűs a háztetőn, a Csárdás, a My fair Lady és a Candide előadásai­ban játszik. 1991 őszétől a Bu­dapesti Kamaraszínház tagja, 1996-tól szabadúszó. Szolno kon meghatározó a találkozá­sa Schwajda Györggyel PÁLYÁJA ELEJÉN, alkati adottsá­gai miatt sokáig bonviván fi­gurákat bíznak rá, de szorítja a skatulya, többre vágyik. For­dulópontot a Játékszín Janika című darabja, majd egy Fassbinder-mű alakítása je­lent. Triangulum címmel do kumentumfilmet készít Őriszentpéterről és környéké­ről 2000 óta rendez, emellett •az egyik leggyakrabban hall­ható szinkronhang, húsz hangoskönyv is fűződik a ne­véhez Hamvas Bélától Szabó Magdáig, öt önálló Csoóri Sándortól Háy Jánosig tolmá­csolja a szerzőket Jászai Ma­ri-díjas, Shylock-alakítását a színikritikusok díjazzák. 1999-ben, miután elragadja az Őrség szépsége, rönkházat épít Magyarföldön. Az ökume nikus fatemplom, amiért már polgármesterként mozgósítja a kultúra, a közösség iránt el­kötelezett barátait, életének egyik főműve. Kaposváron is építőként várják, a színház új- jáépítőjeként. Szeptembertől foglalja el a direktori széket Az egykori ifjú, jó kiállású bonvi­ván már bizonyította sokoldalúsá­gát. A negyven lelkes őrségi falu után most ugyanennyi színház­csináló élére állt Kaposváron. Balassa Tamás hogy még több éhes száj, még több mun­kát követelő színész kerül az egyre szűkö­sebb pályára. De hozzáteszem: helyileg ennek nagyon örülök, hiszen a kaposvári művészeti karon kitűnő csapat dolgozik.- Döntéseinél kéri a bölcsek tanácsát?- Akkoriban szinte egyiknél sem kér­tem, mert a döntések egyértelműek vol­tak. Ilyen értelemben ez egy önző pálya, ha rosszul érzem magam valahol, az egyetlen lehetőségem, hogy fölálljak, és nem az, hogy emésszem magam, vagy a környezetemet megfertőzzem.- A Nemzetiben nyolc éve tag. El akart jönni vagy jött egy lehetőség, hogy Schwajda örökébe léphet Kaposváron?- Is-is. A Nemzeti Színházban Schwajda idején nagy ambíciókkal kezd­tem, de az igazgatóváltás és a kormány- váltás után nyilvánvaló volt, hogy nem vagyok Jordán Tamás embere. Keserves évek voltak, mert csak olyan feladatokat kaptam, amelyekben alulértékelve érez­tem magam.- Mit jelent az, hogy Jordán embere?- Tamás sokáig nem volt vevő arra a színjátszásra, amit látott tőlem.- És mégsem állt föl. Bölcsebb lett?- Talán a korral függ össze, de nekem fontos volt, hogy a Nemzeti Színház tagja vagyok. Ez egy rang. Bármennyire mond­ták abban a kurzusban, hogy nincs Nem­zeti Színház, és mit jelent a nemzeti szó? Ezek mondvacsinált gondolatok. Mégsem álltam föl. Kötöttem egy szakmailag rosz- szul jövedelmező alkut magammal, hogy alázattal elviselem, amit rám mért a sors. Később, Az ötödik pecsét és a Mester és Margarita már komoly feladat volt, de hi­ányzott, hogy középen álljak.- A főszerep.- A színész azért lesz színész, hogy címszerepet, főszerepet játsszon.- A direktori szerep mikor érett meg?- Először akkor csapott meg a szele, amikor Szolnokon nagyszínpadon ren­dezhettem. Jól éreztem magam, és a tár­sulati visszajelzések is ambicionáltak.- Ez idő tájt egy merőben új választás elé is állt Magyarföldön.- A polgármesterség fölfogható akár előtanulmánynak is - bár nem annak szántam - egy más típusú közösség veze­tésére is. Beleszerettem az őrségi faluba, megragadott a nyugalma, egyszerűsége. Lám-lám, most nem hagyok a helybéliek­nek nyugalmat. Ezzel vádolnak olykor, be kell látnom, időnként joggal. Hiszen az az ő környezetük, és alaposan felborítottam.- Azt hinnénk, áldják a nevét az öku­menikus fatemplomérL- Naponta száz-kétszáz ember kijár oda, azelőtt évente nem jár­tak az egész faluban ennyi­en. Ezt a nagyságrendet nem kalkuláltam, nem kal­kulálhattam. Most a falu intimitása kicsit megvál­tozott, de azért sokan örülnek a templomnak. Nem kapott hívő nevelést.- Kifejezetten ateista nevelést kaptam.- Pályáján voltak nagy váltások.- Utólag hálás vagyok minden döntése­mért, még ha hirtelen felindulásból is hoztam meg. E döntések mindig nagy űrt, vákumhelyzetet hoztak, amelyekbe mindig valami jó dolog áramlott be. Ma egy fiatal színész már nehezebben teheti meg ezt, más kort élünk, más a struktú­ra, komoly a kenyérharc.- És sok tehetség kerül ki az egyete­mekről, tőlünk is.- Az egyetem üdvözlendő, másrészt két­ségbeejtő, Húsz éve már szép szerepeket Kaposváron, most talán még egy azoknál is szebb szerepbe került- És mégis templomépí­tő lett. Isten­félő ember?- Istenhívő­nek tartom ma­gam, de nem járok minden vasárnap templomba. De a . - Ilyen kiváló elődök után? - néz körbe Rátóti Zoltán kérdésemre Komor, Zsám- béki, Babarczy és Schwajda egykori irodá­jában -, elmondhataüan érzés...- Drámai művészet és prózai igazgatás: e kettőség a pályázata alapján valahol a személyiségében is megvan. A lírai ma­gasságok és a vezetés realista képe is felrajzolódik. Dyen ember?- Sokszor szörnyűségként élem meg, hogy ennyire két véglet között mozgok. Hirtelen tudom magam elveszettnek érezni, de hirtelen tudok energikus is lenni. Szükségem van az érzelmi-lelki magaslatokra, amikor lelkesedni tudok, és tudomásul veszem, hogy kellenek nyu­godt időszakok, amikor az íjat leeresztve kell tartani, nem feszült állapotban. falunkban istentiszteleteken és a misé­ken is részt vettem. Hiszek a fölöttünk va­ló Teremtő erejében. ítéleteiben is.- A direktorválasztást gyakran politikai csaták kísérik. Ön békésen érkezett...- Már-már gyanús...- Inkább sajnos, mint szerencsére, sok direktor hovatartozása ismert. De az ér­tékrendet nincs miért szégyellni.- Tudható rólam, hogy vállaltan jobbol­dali kötődésű vagyok, de nyitott minden párbeszédre. Az alapelvem az, hogy a te­hetség nem lehet politikafüggő. Minden­kinek szíve-joga eldönteni, hogy gondol­kodik, s én is fönntartom magamnak e jo­got. És fönntartom azt is, hogy ezt ne kell­jen szégyellnem. Fontosnak tartom, hogy nemzetben gondolkodjunk, de nem ér­zem magam nemzetieskedőnek. Hadd le­gyek büszke a magyar költészetre, a ma­gyar irodalomra, a magyar zenei és szín­házi hagyományokra! Büszke vagyok, büszke akarok lenni arra, hogy magyar vagyok, és ne akarják velem elhitetni, hogy ez nem is olyan nagy dolog.- Színházvezetőként mi lesz az érték­adó hitvallása?- Az értékek közé tartozik a nemzet fo­galma, a magyarságtudat erősítése, de egy színházat nem lehet ennek alárendel­ni. Része persze lehet, de a színháznak integráló intézménynek kell lenni. Nem lehet pártoskodni, a tehetséget ennek alapján megítélni. Ennek nagy divatja lett, ezért van romokban a szellemi élet. A színház és a poütika összefüggéseinek felvetését azonban mindig is - ha nem is sértőnek -, de erőltetettnek éreztem.- Kollégáit kérdeztem: rokonszenves és kultúrált embernek ismerték meg. Di­rektorként viszont, ha nem is háborús­kodni, de harcolni gyakran kell az érde­kekért A harci szellemmel hogy áll?- A polgármesterség megtanított erre, és a kitartásra is.- Az évad sűrűnek ígérkezik a főváros, Magyarföld és Kaposvár között...- Igen, ráadásul több éve leegyeztettük Funtek Frigyessel a győri Equus pszichi­áter professzor szerepét januárra. Ez a hajtás azonban a tavaszig - amikor re­mélhetően elkezdhetjük a színházfelújí­tás előtti csomagolást, kipakolást - befeje­ződik. Barátaim is féltenek a sok vállalás­tól, de nem szétforgácsolva, hanem kipi­henten érkeztem Kaposvárra, ahol ezért a szép feladatért érdemes megfeszülni...- Cegléd és Magyarföld, a „két eddigi szülőföld” után lesz harmadik?- Ma még nem tudhatom, de a somogyi dombság már annak idején elvarázsolt.. Gyermekversek beás nyelven kötetbe gyűjtve Csodájára járnak a madár kukorisoknak fesztivál Már nem ütik, hanem csupán sütik a kakast Nagymartonban ín zuá krisjunuluj, vagyis Kará­csony napján címmel jelent meg nemrég beás nyelvű mondókás- könyv, melyhez CD melléklet is készült. A kötetben a kará­csonyhoz és a télhez kötődő ismert ma­gyar gyermekverse­ket beás nyelven is olvashatunk, szám- szerint 18-at Majsai Virág Eszter illusztrációival. - A beás családok nagy részéhez a gyermekversek, mondókák többnyire az óvodákból, isko­lákból jutnak el, de leginkább csak magyarul. Ez az első beás nyelvű kiad­vány hazánkban, mely egyete­mi romológus hallgatók és tan­tárgyi felelős tanár, Pálmainé dr. Orsós Anna közös munkájá­ból született fordítás - mondta Láng Eszter, a homokszentgyör- gyi I. István Általá­nos Iskola pedagó­gusa, aki baranyai társaival Vass Tündével és Kővá­ri Zoltánnéval együtt vett részt a versek összegyűjtésében, illet­ve lefordításában. A kötet nem­csak a gyermekirodalom, a kü­lönböző kultúrák megismerésé­ben, s a nyelvtanulásban jelent­het segítséget, hanem oktatási segédanyagként is szolgálhat. ■ Gamos A Már a levédetésen is gondolkoz­tak helyben, de elvetették, vi­szont az bizonyos: a csurgó- nagymartoni kukoris annyira finom, hogy megérdemli, le­gyen egy külön napja. Ezért hív­ták életre immár negyedik al­kalommal a Kukurikú-Kukoris Fesztivált, számos programmal. A főzőverseny résztvevői három kategóriában - leves, sült és kukoris jellegű tésztaféle - ver­senyeztek. Első kategóriában a Somogy megyei mozgáskorláto­zottak egyesületének csurgói csoportja nyert, a másik kettő­ben a helyiek - az Ómág-trió csapata mennyei falatok csu­szaágyon címet viselő kompozí­ciója, illetve a nagymartom ke­■ Homokszent- györgyi pedagógus is részt vett a gyűjtésben. A nagymartoni nagymamák joggal büszkék kezük munkájára mencések kukorisa - bizonyul­tak a legjobbnak. Megtudtuk: a kukorist más tájakon más névvel illetik. Amúgy lyukas közepű kalács, vagy kalácskenyérnek is ne­vezhető. Régen kenyér helyett kínálták húsok mellé, s elma­radhatatlan étel volt az ünnepi asztalon, kézfogón, kereszte­lőn, lakodalomban, búcsúkor. Csurgónagymartonban egyéb­ként már profi módon bánnak a kukoris tésztával - ezt a fesz­tiválon is bemutatták -, ugyan­is amelyik kukorist nem ko­szorúformára készítik, abból madarat formáznak az ügyes kezű háziasszonyok. ■ Varga Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom