Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-25 / 197. szám

5 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. AUGUSZTUS 25., SZERDA MEGYEI KORKÉP Családi színház a színházi családból csíky-pályázat Rátóti és Keszég pályázata a hagyományokról és a jövőről is szól •m 'ŐÍOLTDSAC Ez nem gyakorlat! A kaposvári színház repertoárját sok vihar tépázta az elmúlt időkben, a sétálóutcái molinót tűzoltók vették le kedden nagyjavításra Keszég szerint a népszínház nem szinonimája a szórakoztató színháznak, és nem része a bóvli sem (Folytatás az 1. oldalról) „Szándékom szerint az általam vezetett színház jókedvű, lendü­letes, nyitott, izgalmas, profesz- szionális, sokszínű, színházi tradíciókat őrző, ünnepi, oktató­szórakoztató, családi színház, ahol elérendő cél a kulturális identitás erősítése, a kultúra fel­mutatása, érthetővé tétele. Olyan előadásokat szeretnék létrehozni, amik által a nézők újra rácsodálkoznak a szó erejé­re, nyelvünk gazdagságára.” így ír pályázatában Rátóti Zoltán, aki egy évadot töltött Kaposvá­ron húsz éve, ez azonban meg­határozó számára, megtanulta az igazi színpadi munkát, meg­tanult próbálni. Pályázata éré- _ nyének mondták a javaslatot te- | vők, hogy reális helyzetértéke­lést ad. Mi az életre erősen ha­sonlító kettősségét vagy akár sokszínűségét emelnénk ki. Egy helyütt azt írja: „Megéljük tehát, hogy egyszeri, megismételhetet­len, egyedüli lények vagyunk, és közben tragikus-boldog él­ményként azt is, hogy semmi­része vagyunk a végtelen egész­nek. Htt/amikor e találkozás megtörténik, a színház, s általa a világ történik meg.” Máshol azt úja: egy színházi vezető nem ihlettel kel és csodával fek­szik (ezekről legfeljebb álmo­dik), hanem mindig a realitáso­kat tekinti, nyugalmat, bizalmat és biztonságot teremt, mely kö­zegben sokat és pontosan dolgo­zik, és ezt másoktól is megköve­teli.” Kijelenti ugyanakkor: „Schwajda György halála után zűrzavar van, egykori meghatá­rozó személyiségek a menni­mindent, amit a színház mű­ködéséről, belső törvényszerű­ségeiről, a munkához való hozzáállásról tudok, azt a ka­posvári Csiky Gergely Színház­ban tanultam meg... ” így kezdi pályázatát Keszég László, majd hozzáteszi, ahogy Vajda Lajos, Kodály vagy Bartók öt­vözte a hagyományt és a mo­dernséget, ágy szeretné meg­újítva megőrizni és továbbvin­ni a kaposvári színházi tradí­ciót Keszég tíz kaposvári éve és számos külföldi vendégren­dezése után azt tartja, szemlé­lete nem elitista, de határozot­tan értékközpontá A világra odafigyelő teátrum a célja. Nem rétegszínház, hanem nép­színház az eszményi kaposvári színházképe, amit azonban élesen megkülönböztet a szó­rakoztató színháztól. „A nép­színház nem szinonimája a szórakoztató színháznak, és nem része a bóvli sem... ” Keszég évi egy-egy zenés darab és vígjáték bemutatását tervez­né, s olyan repertoárt szeretne, amely a megszokott drámai műfajokkal képes széles néző­réteget elérni, és emellett bát­ran felvállal úttörő jellegű pro­dukciókat, formabontó kísérle­teket is. keszég szerint a kaposvári az ország egyik legkiválóbb társulata, melyet „nem kell fel­építeni, mert van; ezt használ­ni kell, megőrizni, és frissíte­ni.” Ideájában erős a színé­szek szellemi-testi frissessé­gének fenntartása, és a dra­maturgia szerepe: nem a ren­dezőre, hanem a társulatra kell darabokat keresni. Bene­dek Miklós, Béres Attila, Mácsai Pál, Máté Gábor, Urbán András, Zsótér Sándor rendezői szándéknyilatkozatát csatolta pályázatához. műsorpoutikájának hangsú­lyos eleme: az évi kilenc saját bemutató harmadát a legfiata­labb generációknak szentelné. Először Kaposváron hallotta ugyanis: „Azért járok színház­ba, mert 1976-ban elhozott a nagymamám”. A Kaposvári Egyetem felé nyitott, a vendég­játékok, társművészeti ágak iránt fogékony színházat kép­zel Keszég. maradni átmeneti állapotában vannak...” Rátóti szerint az ön- kormányzattal háborúskodva nem lehet jó színházat csinálni, mert a vezetés a kompromisszu­mok művészete. „Nem akarok, nem engedek háborúskodást sem a színház és az önkormány­zat között, sem a színházon be­lül”, szögezi le a pályázata. Rátóti az egyetem színházi tanszékével közös előadásokat tervez, és hosszú távon a stúdióelődások rangjának visz- szaállítását szeretné. A dunán­túli teátrumokkal a közös elő­adások, előadáscserék ötletét is felveti. A pályázat hangzatos öt­lete a KOSZT: ha Pécsi Nemzeti nem újul meg 2013-ig, Rátóti szerint reális lehet a Kaposvári Országos Színházi Találkozó szervezése. A határon túli szín­házakat, a gyermekszínházi bi- ennálét és zenés, irodalmi és képzőművészeti esteket is érint a pályázat. Minden évad kapna egy elnevezést - „tükör, doboz, gömb, fény, öntőkanál, fekete-fe­hér” -, egy „címet”, és ennek je­gyében zajlana az évad. A mű­vészeti vezetésben Morcsányi Géza, Háy János, Müller Péter Sziámi, és Selmeczi György munkájára számít. Rátóti a pályázati feltételként kért színházfelújítási ütemezés­ről azt írja: a jövőre kezdődő évadban szeretné kezdeni a hét­milliárdos munkát, és 2012 szeptemberben nyitná a meg­újult Csikyt. Az ideiglenes „kő­színházi”, esetleg zeneházi évad a pályázó szerint elképzelhető fővárosi mintára egy Szabad­ság-parki cirkuszi Sátorszínház­ban is. ■ Balassa Tamás Szakadék szélén, villámlásban is dalolnak a menyecskék hagyományőrzők Iharosberényi unokák és nagyik ropják együtt, generációk táncolnak együtt a színpadon Generációk találkahelye - ezzel a szlogennel hirdeti magát egyik hazai termálfürdőnk, de joggal vehetné kölcsön a mon­datot az iharosberényi Nosztal­gia Egyesület, hiszen három ge­nerációs tánccsoport az övék, amellyel mindenütt sikert arat­nak. Művészeti vezetőjük, Hor­váth János (aki amúgy minden­ki Janája) mesélte, hogy egy bu­dapesti tanfolyamon kérdezték tőle, ismeri-e az iharos- berényieket, mert a balaton- fenyvesi nyaralóknak adott mű­sorukat mindig megnézi az ille­tő, annyira jók. Persze a vezető büszkén vágta rá, hogy naná, ismeri, az ő táncosai. Ezúttal Erdélyben mutatkoz­hattak be, egy csíkszent- domonkosi fesztiválon, más ha­gyományőrzőkkel együtt. Húsz táncos utazott el, a legfiatalabb 28, a legidősebb és korát meg- hazudtolóan aktív: 71 éves.- Somogyi eszközöst, éjfél utáni lakodalmas játékokat, za­lai és mátyusfóldi táncokat ad­tunk elő, nagy sikerrel - mesél­Nosztalgia iharosberényi módra: unokák és nagyik a színpadon te Horváthné Szanyi Éva egyesü­let vezető. Csodálatos helyeken jártunk, nagy szeretettel fogad­tak bennünket. Útközben egyébként több új dalt is tanultunk, „félelem űző" dalokat, ugyanis amikor mély szakadék mellett haladtunk el, vagy nagy villámlásban, Jana azonnal énekléssel terelte el a csoport figyelmét... ■ Varga A. Vallási centrummá válhatnak a pogányvölgyi kirándulóhelyek összefogás Lelki feltöltődési, vallási meggyőződést erősítő programokat ígérnek az évezredes látnivalók mellé Vallási centrummá, a lelki feltöl­tődési keresők kedvelt kiránduló- helyévé válhat a Pogányvölgyi kistérség. A három somogyi búcsújáró­hely egyike Gyugyon, a so- mogyvári bencés apátság rom­jai, mint az egyik jelentős törté­nelmi emlékhelyünk, a buzsáki búcsú tradíciója, a lengyeltóti műemlék-templom - néhány nyomós „érv”, melyekre alapoz­va a kistérség jövőjét jelenthetné a vallási turizmus.- Országos viszonylatban ki­csinek számító térségünk tíz te­lepülése rendkívül gazdag vallá­si helyszínekben, szakrális he­lyekben - mutatott rá Móring Jó­zsef Attila országgyűlési képvi­selő, somogyvári polgármester arra, hogy meglátása szerint a Lengyeltóti központú, észak-so­mogyi térségnek fő vonzereje le­het a jövőben mindez. A honatya Gyugy polgármesterének kezde­ményezésére vette szárnyai alá a tervek megvalósítását, s elő­adást is tart a hétvégén Gyugyon Vallási turizmus a Pogányvölgy- ben címmel. Az Árpád-kori templomáról is­mert és a földből kimosott ha­rang legendája miatt búcsújáró­hellyé vált Gyugyon nem először tartanak vallási konferenciát. A szombati eseményen neves egy­házi és világi vezető személyisé­gek tartanak majd előadásokat. Jelenka György polgármester ar­Úton az Árpád-kori templom felé, kritikát és dicséretet is kaptak Gyugyon Horthy miatt szidták durva hangnemű telefonhí­vást, de rengeteg elismerő le­velet is kapott Gyugy polgár- mestere a faluban emelt Nemzetünk Csillagainak Emlékösvénye miatt Az Ár­pád-kori templomhoz vezető út mellett, egyedi elgondolás szerint készült huszonegy stáció száznál több személyi­ség emlékét őrzi, köztük ki­rályok, politikusok, művé­szek neveit A durva kritikát Horthy Miklós nemzetünk csillagaként való feltünteté­se miatt kapta. ról beszélt: reméli, hogy a kiala­kulóban lévő összefogás meg­hozza gyümölcsét, s a tíz telepü­lés egységes arculattal tárja az ország elé vallási értékeit A ve­zető szerint a szombati program azért is ígérkezik emelkedett hangulatúnak, mert az idei bú­csút elmosta az ítéletidő, s több jeles eseményt, így például a Nemzetünk Csülagainak Emlék­ösvénye avatását is ekkorra ha­lasztották. Móring József Attila szerint ez a térség nem csupán az épített vallási értékekben bő­velkedik, hanem lelki feltöltő­dési szolgáló rendezvények, a vallási meggyőződést erősítő programok szervezésében is élen járhat. ■ Füleki Tímea

Next

/
Oldalképek
Tartalom