Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-02 / 178. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Turistáknak gabonasiló?, 320 fok A helyi sajátosságokat lesöpörték az építész szerint Hatalmas kecskekörmök a bejáratnál, háttérben a kagyló alakú színházterem Pártényi Gyula és csapatának a hagyományokkal is számoló tervein Szombati lapunkban mutattuk be a győztes tervet. Bal oldalt a silók... Négy gabonasiló lesz Sió­fok jelképe a város legma­gasabb pontján? Ez súlyos tévedés, amit még nem ártana akár utólag is kor­rigálni - minősíti az egy­kori siófoki kenyérgyár átépítésére kiírt tervpá­lyázat eredményét Párté­nyi Gyula helyi építész. Fónai Imre Ahogyan megírtuk, pénteken hirdették ki a tervpályázat vég­eredményét. E szerint a buda­pesti Építészkohó kft. elkép­zelését találta a bíráló bizottság a megvalósításra leginkább alkalmasnak. Két év alatt a 320 fok tudományos, technikai, oktatási és kulturális központ első üteme készülhet el: egy 6500 négyzetméteres épület és a parkoló. Hatvannégy tervpályázatot bíráltak el, ebből, mint utólag már tudható, kettőt adtak be helyi építészek. Az egyik, díja­zásban nem részesült pálya­munkát Pártényi Gyula, Csavajda Balázs és Bánáti Ta­más készítette.- Siófoki lakosként, lokál- patrióta szakemberként tilta­kozom a döntés ellen - mondta lapunknak Pártényi Gyula he­lyi építész-tervező. - A győz­tesnek hirdetett mű is jó alko­tás önmagában, csak nem ide való. Siófokra, a Balaton-régió- ba miért négy gabonasiló kell a város fölé magasodó új jelkép­nek? Ez nem egy mezőváros. Egyedül a mi pályázatunk ala­Az oktatásban van a cigányság kitörési pontja - mondták ki a hétvégén Barcson, ahol a cigány kultúra jegyében zajlott a tole­rancianap. A Szegedi Tibor Ci­gány Közösségi Ház és Szabad­idő Központban kerek asztal be­szélgetésre hívták a helyi okta­tás szereplőit. Kiderült: Barcsról és környékéről ma csupán tizen­öt cigány diák tanul valamelyik magyarországi felsőoktatási in­pult a régió hagyományaira, le­gendáira. S bár a kiírásban szerepelt, hogy a régióra mu­tasson rá, félresöpörték a bírá­lók, mint ahogyan azt se vették tézményben. Ezen szeretnének a térség roma vezetői javítani.- Többet kell foglalkozni a ci­gány gyerekekkel az iskolapad­ban, megérteni hátrányos szoci­ális helyzetüket - mondta Sze­gedi Tiborné a szervező Nőj Pántra Voj Közéleti Roma Nők Egyesületének elnöke. - Gyak­ran nincs meg a megfelelő fel­szerelésük az iskolakezdéshez, de az is nagyon fontos, hogy figyelembe: a mi tervünk (ez is feltétel volt) megőrzi a kenyér­gyár-jelleget a régi sütő-beren­dezések, gépek bemutatásával, illetve hogy az illat is megma­sokkal több türelem és megér­tés szükséges a a pedagógusok részéről is. S szerinte a jövőben jobb motivációt kell találni, pél­dául hogy legyen munkahely az oktatási rendszerből való kilé­péskor.- A kiút: minél képzettebb di­ákok, felnőttek legyenek a ro­ma közösségben, akik később a vezetőik, irányítóik lesznek, és ezáltal sokkal kevesebb problé­radjon, egy látványpékséggel. Ami pedig a helyi jelleget illeti: óriási kecskekörmöket álmod­tunk az épület elé és kagyló formájú színháztermet. Belül pedig egy akváriumfolyosó mellett többek közt feléleszte­nénk a Sellőoltár-legendát; ugyan hányán ismerik a Bala­ton keletkezésének ezt a legen­dáját? Pártényi Gyula azt állította: a mintegy harmincmillió forint összdíjazás ellenére egyáltalán nem a pénzdíj elmaradása mi­att emelt szót.- Számunkra az is elég vol­na, ha azt mondja a zsűri: egye­ma elé néz maga a társadalom, maga a közösség is - hangsú­lyozta Palotai Zoltán a BNI Széc­henyi Ferenc Gimnázium, Szakképző és Kollégium igaz­gatója. A kerek asztal beszélgetésen Gidáné Orsós Erzsébet, a pécsi Gandhi Gimnázium igazgatója az intézményben tanuló száz százalékos roma tanulók moti­vációjáról beszélt, Szemere Mór­ává a mi tervünkben szerepel­nek ilyen helyi sajátosságok, emeljenek hát át a megvalósí­tandó épületbe ezek közül egyet-kettőt - tette hozzá. - De semmit sem értékeltek az el­képzeléseink közül, nem tud­juk, egyáltalán olvasták-e? Úgy véljük, az üdvözítő megoldás az lett volna, ha nem hirdetnek győztest. Szerintünk a bírálók ott tévedtek, hogy csak egy att­raktív épületben gondolkodtak, holott ez alapján a Louvre üvegpiramisát vagy egy Hundertwasser-házat is lehe­tett volna tervezni, mert az is vonzaná a népet... ta a Szivárvány Gyógypedagó­giai Központ igazgatója a sajá­tos nevelési igényű tanulók se­gítéséről. A konferenciát párhuzamo­san gyerekprogramok kísérték. Az ebéd után a hagyományőr­zés jegyében tánccal és zenével adózott kultúrájuk előtt a Bar­csi Cigány Fiúk Hagyományőr­ző Együttes, valamint Kerényi Lajos és zenekara. ■ Jeki G. JEGYZET t SZARKA V ÁGNES Hurrá, még nyár van! augusztus. Tombol a nyár. Ilyenkor a legkékebb az ég, legmelegebb a Balaton vize. Főként ha az időjárás is így akarja. Az ember lánya nyu­godtan elnyújtózik a napo­zógyékényen, gondjai között üyenek szerepelnek, mint napolajjal bekenés, fürdés, lángos, kukorica, sör. Kedv­telve nézegeti csemetéjét, amint a haverjaival szintén lustán nyújtózkodik, röplab- dázik, úszik. Augusztus a béke, a nyugalom hónapja. Az igazi pihenésé. mígnem belé nem villan a felismerés: Úristen! Rögvest kezdődik az iskola! A gye­rek kinőtte az összes ruhá­ját, nincs táskája és tolltar­tója, a tavalyi körzőjét el­hányta valahol. Lehet, hogy a könyvekre előre kellett volna fizetni? És az a büdös kölök egész nyáron nem vett elő egyetlen könyvet sem; a kötelező olvasmá­nyokat el kellett volna ol­vasni, nem ártana egy kis matekot sem gyakorolni, meg jó lenne az angol hár­mast kijavítani. De nem, egész nyáron csak szórako­zott a haverjaival, bulizott, napozott. Valahogy arra is rá kéne beszélni, hogy levá­gassa a haját, és ne abban a szakadt pólóban járjon már. Ennyi idősen végre megko­molyodhatna. PERSZE JÓ OLDALA IS LESZ, ha elkezdődik az iskola. Pél­dául az anyukáknak nem kell idegeskedni, éppen merre lóg a gyerek, mert bent ül majd a padban, ahol csak szépet, jót és okosságokat tanul. Ha tanul, de a remény hal meg utoljára. SZÓVAL MESE NINCS, hipp- hopp, kezdődik a suli. A boltok már bombáznak ben­nünket az akcióikkal. Be kell szerezni a tollat, füze­tet, sportszert, új cipőt. de azért legalább néhány napig még mondjuk azt: hurrá, nyár van! Barcs környékéről csak 15 roma tanul felsőfokon tolerancia Többet kell foglalkozni a cigány gyerekkel az iskolapadban, mert otthon nincs motiváció Ne csak véletlenül tévedjen a turista a kisrégió falvaiba nyári randevú Mind a tizenhárom település megmutatta az értékeit a balatonföldvári kistérségi találkozón (Folytatás az 1. oldalról) Kőröshegy és egyben a megye borát is asztalra tették a telepü­lés standján, ám hiába akart egy vendég a Podmaniczky-pincé- szet Rajnai rizlingjéből kóstolni, ezt nem tehette meg a földvári kikötőben, az első nyári kistérsé­gi randevún.- Jó néhány engedély kéne a nyilvános kóstoltatáshoz - hárí­totta el az érdeklődést Kovács Klára hegybíró. Kőröshegy egyébként a Völgyhídi halasta­vakkal és az újjáépült egykori Széchenyi-kastéllyal kínálta többek közt magát, láttuk a kis­térség erre a szezonra elkészült igényes vendégcsalogatóját is, A kistérségi találkozón bemutatkoztak a néphagyományok képviselői melyben Szólád például a lösz­pincesorral és a Szkíta Golgotá­val, Kötcse az iskolamúzeumá­val, Kereki a Fejérkő várral hív­ja fel magára a figyelmet. S miközben dagasztottak, kérdőre vontuk a bálványosi bélessütő asszonyokat: van-e szerintük az elképzelésben fantázia, felfedeztethetőnek tartják-e kicsiny falujukat? - Bálványost? - kérdeztek vissza. - Ó, az egy nagyon csendes fa­lu, nem jár arra turista, maxi­mum ha baleset van a völgy- hídnál, aztán az autósok Bálvá­nyosra tévednek, ahonnan csak visszafelé vezet az út. Vi­szont sok pesti ember vett már házat magának. ■ Fónai I. Őszinte csodálkozás A bálványosi sütőasszonyok cso­dálkozásában volt valami egé­szen őszinte: turisták az ő falu­jukban? Á, ilyesmi csak tévedés­ből fordul néha elő. Ki lehetne használni a viaduktot is, lehetnének a Völgyhídi régió, arra országszerte kapnának. Néhány éve is, amikor április Íjén megírtuk hogy dől a híd, még Miskolcról is felhívták a kőröshegyi hegybírót, azzal: áll-e még mert ha még nem dőlt össze teljesen, máris indul­nak megnézni... Svejk a Kultkikötőben HERNÁDI JUDIT és Gálffl László játszotta a Lőve Let- ters-t (Szerelmes levelek) a Kultkikötőben szombaton este. Uniós támogatással újítja fel, de békebeli hangu­latát, kisvárosi léptékét megőrizve a balatonföldvári szabadtéri színpadnak Nagy Viktor csikys színmű­vész és csapata. S IDÉN NYÁRON MÉG több nagy „durranás” vár az ér­deklődőkre: Cseh Tamás-em- lékkoncert, Szulák Andrea énekel, a KFT koncertezik, és a Svejk is színre kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom