Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 32. szám
Az intézményi struktúra reformja lebeg a felsőoktatás versenyképesebbé tételét célzó kormány előtt. Az első lépés mindenesetre a túl engedékenynek tartott felvételi rendszer átalakítása volt VG-összeállítás Az új kormány reformtörekvései közül nem marad ki a felsőoktatás átalakítása sem, ennek egyik meghatározó eleme pedig az intézményi struktúra reformja. Nem véletlenül: a rendszerváltozás idején viszonylag kevés egyetem, főiskola működött Magyarországon, az elmúlt két évben viszont gombamód megszaporodtak az állami, valamint az egyházi, alapítványi és magániskolák. Ennek ugyan volt racionális oka is, de hibás presztízs- és politikai megfontolások is szerepet játszottak benne. Tény, ezeknek az intézményeknek a száma ma nyéknek a visszavezetését a fenntartható, társadalmilag hasznos tevékenységi területükre - tette hozzá. A piacosítás, a normatív támogatás miatti intézményi túlburjánzás sem a társadalmi elvárásoknak, sem a finanszírozható- sági, minőségi követelményeknek nem felel meg - véli a felső- oktatásért felelős helyettes államtitkár. Mint Dux László lapunknak elmondta: a helyet adó városok, régiók politikai, gazdasági, kulturális szempontjai miatt nagyon körültekintő mérlegeléssel kell minden lépést megtenni, hiszen az ott élők értelemszerűen ragaszkodnak egyetemükhöz, főiskolájukhoz, döntően az értelmiségmegtartó ereje miatt. A helyettes államtitkár szerint ezért alaposan elemezni kell az ország gazdasági, társadalmi fejlettségét, igényeit, a lakosság - figyelembe véve a határon túli magyarság - eloszlását, és ügyelni kell az uniós kötelezettségeinkre is. Épp emiatt ma nem lehet pontosan megmondani, hány állami intézményre van szükség Magyarországon, de később sem lehet majd kőbe vésni egy számot, hiszen folyamatosan változik a helyzet. ■ A kormány szerint a súlyos minőségromlás oka a rossz szelekció. Nem csak kormányzati kezdeményezés alapján vár azonban Dux racionális intézkedéseket. Maguk az intézmények is érzékelik a piaci mozgásokat, s elemi érdekük, hogy alkalmazkodjanak ezekhez. Már korábban is hajtottak végre integrációkat, átszervezéseket, profiltisztításokat, s ilyenekre a jövőben is lehet számítani. Minőségjavulást remél a kormány a felvételi rendszerének az átalakításától is. 2013-tól ugyanis a közelmúltban módosított oktatási törvény teljesen átírja a felvételi szabályait, az egyetemek életét, és a kormány reményei szerint évtizedes távon a munkaerőpiac működését is. A változtatás kiindulópontja az volt, hogy az Orbán-kormány szakpolitikusai szerint súlyos minőségromlás következett be a felsőoktatásban, ennek legelső lépcsőfoka pedig a nem megfelelő szelekció. A helyzethez a kétszintű felvételi nem megfelelő szabályozása vezetett - állítják. Mint ismert, 2002 óta a felsőoktatási intézmények maguk dönthetik el, emelt vagy csupán középszintű felvételit kérnek. A kormány szerint túl sok intézmény elégedett meg a középszintűvel, ez gyengébb középiskolai követelményekhez vezetett, az eredmény pedig a közép-és a felsőoktatás együttes gyengülése lett. Az elhatározott törvénymódosítás szerint a jövőben központilag határoznák meg, mely egyetem mely szakára kell emelt szintű felvételi, hova elég a középszint. A részletes szabályozás azonban várat magára. Márpedig ahhoz, hogy a diákok és a tanárok is kellőképp fel tudjanak készülni az új típusú felvételire, legalább két év átmeneti időszakra van szükség. Mindennek megfelelően ez év október 30. az a dátum, ameddig a kormánynak meg kell határoznia a 2013-as felvételi követelményeit. Ez a Nemzeti Erőforrás Minisztérium feladata lesz, de - a törvény előírása szerint - a döntés előtt konzultálni kell a felső- oktatási intézményekkel. már mégha- <«;> ladja a hetvenet. Tevékenységüket döntően a piac határozza meg, a kormánynak a 27 állami kézben lévőre lehet befolyása. Az elmúlt években történtek ésszerű lépések, több intézmény integrálódott. A szocialista kormány Hiller István vezette oktatási tárcája is olyan finanszírozási szabályokat vezetett be, amelyek a népszerű, vonzó egyetemeket, főiskolákat preferálták a kevésbé ismert, gyengébb színvonalúak helyett, de ez csekély eredménnyel járt, sőt a tendencia tovább erősödött. Mára számos, korábban színvonalas gyakorlati képzést nyújtó főiskola, annak kara krónikus oktatóhiánnyal küzdő, verseny- képtelen egyetemmé vált - fogalmazott egy lapinterjúban Hoff- mann Rózsa oktatási államtitkár. A kormány fontos feladatnak tekinti ezeknek az intézméKevés diplomás van Magyarországon, kevés hallgató tanul külföldön, de külföldiekből sincs elég a hazai intézményekben tíz Év alatt a jelenlegi 22,4- ről 33,8 százalékra kellene feltornászni a diplomások arányát. Legalábbis ezt várja el Magyarországtól az Európai Unió, amelynek 2020-as fő oktatáspolitikai célkitűzései között szerepel annak elérése, hogy a fiatalok negyven százaléka diplomával vagy valamilyen fokozattal rendelkezzen. A demográfiai trendek pozitív hatásaiban bízva ezt a célkitűzést már elérhetőnek tartja a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NFM). A HIVATALOS VÉLEMÉNYEK szerint mindehhez elegendő lesz a felsőoktatásba bekerülő, de tanulmányaikat feladó hallgatók arányát 35-ről 29 százalékra csökkenteni, azaz a belépők számának növelésére nem lesz szükség. A minisztérium célja nem a diplomák abszolút mennyiségének növelése, hanem hogy minél több olyan, egyetemet végzett fiatal kerüljön ki az oktatásból, aki hasznos és értékes lehet a munkaerőpiacon. nagy lemaradást kell behoznunk a hallgatói mobilitás terén is. A bolognai rendszert bevezető országokban a külföldön résztanulmányokat folytató hallgatók arányának 2020-ra húsz százalékra kell emelkednie, miközben Magyarország jelenleg négy százalékon áll. Vagyis reálisan nyolc százalék lehet tíz év múlva ez az arány - fejtette ki az EurActive.hunak Manherz Károly korábbi felsőoktatási államtitkár. A hazánkban tanuló külföldi hallgatók számát is emelni kell, jelenlegi arányuk ugyanis csupán 3,3 százalék, míg Nagy-Britanniában már a diákok 11,2 százaléka külföldi. A siker érdekében a tanárok nyelvtudásának fejlesztésére van szükség. A jelentkezők nagy része számíthat arra, hogy felveszik valamelyik megjelölt felsőoktatási intézménybe Eltérő vélemények a törvényjavaslat parlamenti vitájából PÁNCZÉL KÁ- f" ÜT* ROLY (FIDESZ, Á A TÖRVÉNYJA- f VASLAT EGYIK ELŐTERJESZ- TŐJE) ^á\ A DIÁKOK MINDIG a könnyebb utat választják, számolgatnak, mennyi az a tudás, amely még megéri: nyelvvizsga, emelt szintű vagy esetleg csupán középszintű érettségi. Ez a minőség romlásához vezet, amit már az egyetemek és a főiskolák is elismernek. A többlettudás megszerzésének az igénye tűnt el, és ez a legveszélyesebb. Stratégiai kérdés rábírni a diákokat arra, ne elégedjenek meg a minimális teljesítménnyel. HILLER ISTVÁN (MSZP, VOLT OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER) SZÜKSÉGES. ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS fontos záloga, hogy ne egy plenáris ülés vitatkozzon azon, hogy Y tudomány Z szakjára milyen tárgyból kell emelt szintű felvételit tenni. A kormány döntése előtt, amikor kész a javaslat, fontos lépésnek tartanám, ha az oktatási bizottságban ezt bemutatnák. A döntés joga a kormányé, de helyes az, ha egy kormánytöbbségnél nagyobb támogatást övező elmozdulásnál ez történik? a TÁN (JOBBIK, AZ OKTATÁSI BIZOTTSÁG KORÁBBI TAGJA) A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK azért mozdultak el a túlképzés irányába, niert a finanszírozás kötődik a hallgatói létszámhoz. Ela nem változtatunk ezen, nem oldódik meg a probléma, hiába gondoljuk azt, hogy az emelt szintű érettségi megkövetelésével elő tudjuk segíteni a minőség előretörését. Az intézmények továbbra is rákényszerülnek arra, hogy a létszámot a finanszírozás függvényében határozzák OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP, AZ OKTATÁSI BIZOTTSÁG ALELNÖKE) NEM LÁTJUK A BIZTOSÍTÉKOT. hogy 2013-tól minden középfokú tanintézmény ténylegesen fel is készíti a diákokat az emelt szintű érettségire. Helyes, ha standard a vizsga, összehasonlítható teljesítmények alapján lehet dönteni. A mai helyzetnél azonban mennyivel lesz jobb, ha a kormány mondja meg, mely szakoknál van szükség emelt szintű érettségire? Miért nem teszik általánossá az emelt szintet mint felvételi követelményt? meg. felsőoktatás Az állami intézmények integrációjával egy időben megszaporodtak az egyetemek és a főiskolák. Am a diplomások számának növekedése önmagában nem garancia semmire. ÁTSZABÁSRA VÁR A FELSŐOKTATÁS 8 GAZDASAG 2010. AUGUSZTUS 8., VASÁRNAP
