Somogyi Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-31 / 177. szám

somogyi hírlap - 2010. július 31., szombat 5 MEGYEI KÖRKÉP HR Hl HM MM í ri»JWM Mi MHMMHM M Mi MMMI HMMH Cápasimogatás a nyári vakációban némó nyomában Ha szabályosan csinálják, a búvárkodás nem veszélyesebb, mint az utca Továbbra is kedvelt célpont a nyári szabadságolások alatt valamelyik tenger­part, ám egyre többen nem csak napfürdőzni vagy lubickolni indulnak: mind többeket hódít meg magá­nak a búvárkodás. Vas András Dalmát szigetek, Egyiptom, Mál­ta, Montenegró: a búvárkodás szerelmesei számára mind maga a Kánaán. Utóbbit ugyan csak mostanában kezdik felfedezni maguknak, ám egyöntetűen állít­ják, csodálatos vidék. A Fekete Hegyek között található Európa egyetlen, érintetlen őserdeje, a zord szirtek között a gyors folyá­sú folyók kiváló raftingpályának számítanak, a tenger pedig...- Egyszerűen csodálatos! - je­lentette ki Rubecz József búvár- mentő, a Központi Különleges Mentőszolgálat tagja, aki renge­teg csoportnak szervez utat vala­melyik búvárparadicsomba. - Legutóbb egy elsüllyedt tor­pedórombolót néztünk meg. Ilyen mélységekig persze csak profik kalandozhatnak le, ám a víz alatti világba mindenfé­le tengeri előélet nélkül is bele­kóstolhat bárki.- Discovery-merülésnek hív­ják, amikor egy tapasztalt bú­várral kézen fogva tesz próbát egy teljesen amatőr - magyaráz­ta Rubecz József. - Néhány mé­terre visszük le őket, igazából ez emberfüggő, ugyanis mindenki másképpen reagál a víz alatti vi­lágra, s nagyon fontos szempont, mennyire tud egyenlíteni, azaz a nyomást szabályozni. A tenger alatti világban az állatok nem tekintik ellenségüknek az embert, csak akkor támadnak, ha veszélyt éreznek és menekülni akarnak A búvármentő szerint manap­ság már családi vakáció helyszí­nének is sokan választják a klasszikus búvárpartokat. A me­rülés nem ismer korhatárt, elő­fordul, hogy a nagyszülőkkel út­nak induló famíliából, ahol való­jában csak az apa hódol a sport­ágnak, a többiek is kedvet kap­nak kipróbálni, milyen is egy palackkal a hátukon alámerülni.- Egyre több a nő, de vittem már le hetven feletti nagypapát is - állította. - Sokan utazás előtt elvégeznek valamilyen tanfolya­mot, hat-nyolc nap az egész, utá­na tucatnyi rutinmerülés, és máris sokkal biztosabban mo­zog az ember a számára ismeret­len és idegen környezetben. Rubecz József szerint a legne­hezebb az érzékszervek műkö­dését megváltoztatni, s ehhez hozzászokni. Hiszen itt szájon át kell venni a levegőt, csökken a látótávolság, emellett úgy har­minc kilónyi felszerelést Is ma­gára aggat egy búvár. A tenger­ben ráadásul egy idő után eltűn­nek a szrnek, tizenöt-húsz méte­res mélység alatt pedig már csak lámpával lehet látni.- Mindenkit más vonz a víz alá - tette hozzá a búvármentő. - A gyerekek csillagokat, ráko­kat, halakat, kagylókat akarnak nézni, másokat kifejezetten ér­dekelnek a hajóroncsok. Utóbbi­ak becsapósak: akadt olyannal dolgom, melynek az orra kilát­szott a vízből, a fara pedig har­minc méter mélyen feküdt. Természetesen egy roncsbejá­rás során semmit sem hoznak fel a búvárok, íratlan szabály, hogy gondolni kell az utánuk ér­kezőkre is. Persze egy-egy ten­geri csillag, melyet a gyerekek előszeretettel halásznak ki, bele­fér, ám valódi értékeket nem il­lik magukkal vinni.- Egyiptomban vadászni is le­het a víz alatt - folytatta Rubecz József -, persze ehhez mindenfé­le engedélyek szükségeltetnek. A Vörös-tengerben amúgy cso­dálatos az élővilág, Máltára, Montenegróba a roncsokért ér­demes menni, Dalmáciában szintén a környezet vonzó. Gyékényes, a magyar búvárparadicsom MAGYARORSZÁGON főként a bá­nyatavakban lehet búvárkodni- Ecséd, Mályi, Somogybán Gyéké­nyes kedvelt úti célja a búvárok­nak A gyékényest Kotró ideha­za az egyik legjobb helynek számít, öt méteres mélységig lámpa nélkül is látni a vízben, ráadásul az élővilága is változa­tos. A tó érdekessége, hogy ismét megjelent benne az édesvízi me­dúza, mely Magyarországon ritkaságnak számít Persze a szabályokat be kell tartani, ám ezek ismeretében a hozzáértők szerint a búvárkodás semmivel sem veszélyesebb, mint az utcai közlekedés.- Mindenki azt hiszi, ha ten­ger, akkor cápaveszély - mondta a búvármentő. - Pedig több száz cápafaj él, ám csak néhány tá­mad az emberre, s csak akkor, ha veszélyt éreznek. Rubecz József például már ete­tett, sőt simogatott is cápát, de találkozott barrakudával, mu- rénával, sőt, a ritkaságszámba menő tengeri kígyóval is, ám úgy véli, egy bohóchal - mint a rajzfilmbeli Némó - látványa is örömet tud okozni.- A mozdulatokra kell figyel­ni, hogy az állatok ne vegyék tá­madásnak a hirtelenséget - ma­gyarázta -, és semmit sem sza­bad megfogni. Mert akkor a leg­tapasztaltabb búvár is rosszul járhat Mint az ausztrál Steve Irwin, a krokodilvadász, akit egy egyszerű tüskés rája ölt meg. Persze szerencséje sem volt, de az életével fizetett a hibájáért í Hfí EVE TÖRTÉNT Mamutcsont Kaposváron Érdekes évfordulóhoz érkez­tünk. Éppen 135 esztendeje, 1875 nyarán történt, hogy egy kaposvári gimnáziumi tanár mamutmaradványokat tárt fel a város közelében, a zselic- kislaki erdő szélén. Mamutcsontot persze már korábban is láthattak a kíván­csi somogyiak: egy szép darab mamutfog például Svastics László földbirtokos tulajdoná­ban volt 1872-ben. Ez azonban semmiségnek számított ahhoz a lelethez képest, amelynek hí­rét három év múlva hozták meg a kaposvári állami gimná­zium tanárának, a tudós Máday Jánosnak. Máday, akit még 1870-ben Sárospatakról helyeztek át Ka­posvárra, a somogyi megye- székhely patinás középiskolá­jában mennyiségtant, termé­szettant és vegytant tanított, s ő vezette a gimnáziumban fel­állított „időjárási észleidét”. Ezenkívül arról volt nevezetes a városban, hogy különös szen­vedéllyel gyártott indigót a ma­ga által kidolgozott eljárás sze­rint. Munkálkodása a Somogy Megyei Gazdasági Egyesület és a földművelésügyi minisztéri­um figyelmét is felkeltette, ter­mékéért kitüntetést kapott az 1878-as párizsi világkiállítá­son, egy évre rá pedig a francia kézműipari, kereskedelmi és mezőgazdasági akadémia tag­jává is megválasztották. Azon a nyári estén azonban, amikor meghallotta, hogy Leszl József kislaki erdőmester a Kaposvár és Zselickislak közti erdő szélétől mintegy húszölnyire „mesés nagyságú” csontokra bukkant, bizonyára elfeledkezett kedvenc Indigójá­ról. „Ezen újság hallatára - ír­ta utóbb a jeles tanerő - azon­nal múzeumunkra gondoltam, és ajánlatot tettem, miszerint ha Leszl úr beleegyezik, a gim­náziumi múzeum számára ki- ásatom.” Mint a fentiekből is látszik, önálló, a mai értelemben vett múzeum akkoriban még nem létezett Kaposváron. Csak két év múlva, 1877-ben alakult meg a Somogy Vármegyei Ré­gészeti és Történelmi Társulat, amely valóban nyitott egy mú­zeumi helyiséget a vármegye- háza épületében. A társulat azonban a század vége felé - mintegy másfél évtizedes mű­ködés után - feloszlott. Szelle­mi és anyagi örökségét az 1909-ben életre hívott Somogy Megyei Múzeum Egyesület gondozta ezután, de a kiállítási anyag méltó elhelyezését még sokáig nem tudták biztosítani a régiségtan lelkes somogyi szakemberei. Csak negyed év­századdal a múzeumegyesület megalakulása után, 1934 má­jusában nyílhatott meg - ismét csak a megyeházán - a múze­um első állandó kiállítása. Az 1870-es években tehát múzeuma nem volt még Ka­posvárnak, gimnáziuma vi­szont (a mai Táncsics Mihály Gimnázium jogelődje) már vagy hét évtizedes múltra te­kinthetett vissza. A város ak­kor egyetlen középiskolája - nem kis részben Somssich Pál földbirtokos-politikus állhata­tosságának, szívósságának és áldozatkészségének köszönhe­tően - átvészelte az abszolutiz­mus időszakát, a kiegyezés után pedig szinte egyenes vo­nalú fejlődési pályára került. Történetünk Idején egyértel­műen az 1869-ben államosított 3600 éve haltak ki az elefántfélék családjának egy mára kihalt nemét alkot­ják az ormányosok rendjén belül a mamutok. A MAMUTOK ELSŐ KÉPVISELŐI mintegy 4-5 millió évvel ezelőtt jelentek meg a föld­golyón, az utolsók pedig körülbelül 3600 évvel ezelőtt haltak ki. Utolsó fajai a kő­korszak emberének kortársai voltak Eurázsiában és Észak- Amerikában. LEGKÖZELEBBI ÉLŐ ROKONAI az elefántok. Kihalásuk máig heves viták tárgya a tudósok között. Felelős lehet ezért az ember túlzott vadászata, a gimnázium számított a megye- székhely legjelentősebb kultu­rális intézményének. (Termé­szeti és régiségtárának anya­gát csak a huszadik század elején adta át a szerveződőben lévő megyei múzeumegyesü­letnek.) Mamutunkhoz - helyeseb­ben Máday tanár úr mamutjá­hoz - visszatérve: az erdőmes­ter készségesen teljesítette a kérést, és biztosította az „ása­tás” feltételeit. Másnap a tanár úr már kora reggel megjelent a helyszínen - egy Nyúl nevű földműves birtokán - két nap­számos és Pallisch Károly er­gyors és nagymértékű fölme­legedés, illetve a járványok. Vannak akik szerint klónozás­dőfelügyelő társaságában. Ha­marosan Leszl úr, valamint a simonfai jegyző és a kislaki bí­ró is csatlakozott hozzájuk. Az ily módon hivatalos jelleget öl­tött régészeti feltárás „a legna­gyobb buzgalommal és óvatos­sággal” kezdődött meg, s az eső által már részben kimosott rop­pant csontmaradványok mint­egy kétórai ásás után napvilág­ra kerültek. Az első pillantásra épnek lát­szó bordákat, csigolyákat és koponyadarabokat azonban igencsak megviselte az idő. Ki­emelésük után azonnal több darabra töredeztek, a tanár vé­sal a mamutok föltámaszt- hatók, ehhez csaknem hibát­lan DNS-re volna szükség. leménye szerint azért, mert „némely részek két-, mások egylábnyi mélységben feküd­tek, tehát a lég és a víz rombo­ló hatásának igen ki voltak té­ve". Délben kifáradva és meg­izzadva hagyták abba a mun­kát, de Máday Jánosnak így is sikerült megmenteni és a ka­posvári gimnázium múzeumá­ban elhelyezni a csontok jelen­tős részét. Érdemes végül felidézni, hogy a minden bizonnyal egyedülálló élmény milyen gondolatokat ébresztett a le­letet feltáró tapasztalt peda­gógusban: „Rendkívüli a ha­tás, melyet az ember érez, mi­dőn oly óriási állat több ezer éves sírját nyitja fel, mely ak­kor élt a földön, midőn az Is­ten az embert még nem is teremtél Az ember ilyenkor megfeledkezik a mostani pa­rányi lényekről, a mai kóros politikai és társadalmi viszo­nyokról, még a választásokról is, s képzeletében feltárul az ősvilág nagyszerű panorámá­ja...” Érthető a tanár melankóliá­ja, hiszen tizenhárom nappal az ásatás után, 1875. július 1- jén országgyűlési képviselő- választásokat rendeztek So­mogy vármegyében. Jöttek a politikusok, jöttek a kortesek. A mamut - bármekkora volt is - most háttérbe szorult. NAGY ZOLTÁN A mamutok első képviselői négy-öt millió évvel ezelőtt jelentek meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom