Somogyi Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-31 / 177. szám
somogyi hírlap - 2010. július 31., szombat 5 MEGYEI KÖRKÉP HR Hl HM MM í ri»JWM Mi MHMMHM M Mi MMMI HMMH Cápasimogatás a nyári vakációban némó nyomában Ha szabályosan csinálják, a búvárkodás nem veszélyesebb, mint az utca Továbbra is kedvelt célpont a nyári szabadságolások alatt valamelyik tengerpart, ám egyre többen nem csak napfürdőzni vagy lubickolni indulnak: mind többeket hódít meg magának a búvárkodás. Vas András Dalmát szigetek, Egyiptom, Málta, Montenegró: a búvárkodás szerelmesei számára mind maga a Kánaán. Utóbbit ugyan csak mostanában kezdik felfedezni maguknak, ám egyöntetűen állítják, csodálatos vidék. A Fekete Hegyek között található Európa egyetlen, érintetlen őserdeje, a zord szirtek között a gyors folyású folyók kiváló raftingpályának számítanak, a tenger pedig...- Egyszerűen csodálatos! - jelentette ki Rubecz József búvár- mentő, a Központi Különleges Mentőszolgálat tagja, aki rengeteg csoportnak szervez utat valamelyik búvárparadicsomba. - Legutóbb egy elsüllyedt torpedórombolót néztünk meg. Ilyen mélységekig persze csak profik kalandozhatnak le, ám a víz alatti világba mindenféle tengeri előélet nélkül is belekóstolhat bárki.- Discovery-merülésnek hívják, amikor egy tapasztalt búvárral kézen fogva tesz próbát egy teljesen amatőr - magyarázta Rubecz József. - Néhány méterre visszük le őket, igazából ez emberfüggő, ugyanis mindenki másképpen reagál a víz alatti világra, s nagyon fontos szempont, mennyire tud egyenlíteni, azaz a nyomást szabályozni. A tenger alatti világban az állatok nem tekintik ellenségüknek az embert, csak akkor támadnak, ha veszélyt éreznek és menekülni akarnak A búvármentő szerint manapság már családi vakáció helyszínének is sokan választják a klasszikus búvárpartokat. A merülés nem ismer korhatárt, előfordul, hogy a nagyszülőkkel útnak induló famíliából, ahol valójában csak az apa hódol a sportágnak, a többiek is kedvet kapnak kipróbálni, milyen is egy palackkal a hátukon alámerülni.- Egyre több a nő, de vittem már le hetven feletti nagypapát is - állította. - Sokan utazás előtt elvégeznek valamilyen tanfolyamot, hat-nyolc nap az egész, utána tucatnyi rutinmerülés, és máris sokkal biztosabban mozog az ember a számára ismeretlen és idegen környezetben. Rubecz József szerint a legnehezebb az érzékszervek működését megváltoztatni, s ehhez hozzászokni. Hiszen itt szájon át kell venni a levegőt, csökken a látótávolság, emellett úgy harminc kilónyi felszerelést Is magára aggat egy búvár. A tengerben ráadásul egy idő után eltűnnek a szrnek, tizenöt-húsz méteres mélység alatt pedig már csak lámpával lehet látni.- Mindenkit más vonz a víz alá - tette hozzá a búvármentő. - A gyerekek csillagokat, rákokat, halakat, kagylókat akarnak nézni, másokat kifejezetten érdekelnek a hajóroncsok. Utóbbiak becsapósak: akadt olyannal dolgom, melynek az orra kilátszott a vízből, a fara pedig harminc méter mélyen feküdt. Természetesen egy roncsbejárás során semmit sem hoznak fel a búvárok, íratlan szabály, hogy gondolni kell az utánuk érkezőkre is. Persze egy-egy tengeri csillag, melyet a gyerekek előszeretettel halásznak ki, belefér, ám valódi értékeket nem illik magukkal vinni.- Egyiptomban vadászni is lehet a víz alatt - folytatta Rubecz József -, persze ehhez mindenféle engedélyek szükségeltetnek. A Vörös-tengerben amúgy csodálatos az élővilág, Máltára, Montenegróba a roncsokért érdemes menni, Dalmáciában szintén a környezet vonzó. Gyékényes, a magyar búvárparadicsom MAGYARORSZÁGON főként a bányatavakban lehet búvárkodni- Ecséd, Mályi, Somogybán Gyékényes kedvelt úti célja a búvároknak A gyékényest Kotró idehaza az egyik legjobb helynek számít, öt méteres mélységig lámpa nélkül is látni a vízben, ráadásul az élővilága is változatos. A tó érdekessége, hogy ismét megjelent benne az édesvízi medúza, mely Magyarországon ritkaságnak számít Persze a szabályokat be kell tartani, ám ezek ismeretében a hozzáértők szerint a búvárkodás semmivel sem veszélyesebb, mint az utcai közlekedés.- Mindenki azt hiszi, ha tenger, akkor cápaveszély - mondta a búvármentő. - Pedig több száz cápafaj él, ám csak néhány támad az emberre, s csak akkor, ha veszélyt éreznek. Rubecz József például már etetett, sőt simogatott is cápát, de találkozott barrakudával, mu- rénával, sőt, a ritkaságszámba menő tengeri kígyóval is, ám úgy véli, egy bohóchal - mint a rajzfilmbeli Némó - látványa is örömet tud okozni.- A mozdulatokra kell figyelni, hogy az állatok ne vegyék támadásnak a hirtelenséget - magyarázta -, és semmit sem szabad megfogni. Mert akkor a legtapasztaltabb búvár is rosszul járhat Mint az ausztrál Steve Irwin, a krokodilvadász, akit egy egyszerű tüskés rája ölt meg. Persze szerencséje sem volt, de az életével fizetett a hibájáért í Hfí EVE TÖRTÉNT Mamutcsont Kaposváron Érdekes évfordulóhoz érkeztünk. Éppen 135 esztendeje, 1875 nyarán történt, hogy egy kaposvári gimnáziumi tanár mamutmaradványokat tárt fel a város közelében, a zselic- kislaki erdő szélén. Mamutcsontot persze már korábban is láthattak a kíváncsi somogyiak: egy szép darab mamutfog például Svastics László földbirtokos tulajdonában volt 1872-ben. Ez azonban semmiségnek számított ahhoz a lelethez képest, amelynek hírét három év múlva hozták meg a kaposvári állami gimnázium tanárának, a tudós Máday Jánosnak. Máday, akit még 1870-ben Sárospatakról helyeztek át Kaposvárra, a somogyi megye- székhely patinás középiskolájában mennyiségtant, természettant és vegytant tanított, s ő vezette a gimnáziumban felállított „időjárási észleidét”. Ezenkívül arról volt nevezetes a városban, hogy különös szenvedéllyel gyártott indigót a maga által kidolgozott eljárás szerint. Munkálkodása a Somogy Megyei Gazdasági Egyesület és a földművelésügyi minisztérium figyelmét is felkeltette, termékéért kitüntetést kapott az 1878-as párizsi világkiállításon, egy évre rá pedig a francia kézműipari, kereskedelmi és mezőgazdasági akadémia tagjává is megválasztották. Azon a nyári estén azonban, amikor meghallotta, hogy Leszl József kislaki erdőmester a Kaposvár és Zselickislak közti erdő szélétől mintegy húszölnyire „mesés nagyságú” csontokra bukkant, bizonyára elfeledkezett kedvenc Indigójáról. „Ezen újság hallatára - írta utóbb a jeles tanerő - azonnal múzeumunkra gondoltam, és ajánlatot tettem, miszerint ha Leszl úr beleegyezik, a gimnáziumi múzeum számára ki- ásatom.” Mint a fentiekből is látszik, önálló, a mai értelemben vett múzeum akkoriban még nem létezett Kaposváron. Csak két év múlva, 1877-ben alakult meg a Somogy Vármegyei Régészeti és Történelmi Társulat, amely valóban nyitott egy múzeumi helyiséget a vármegye- háza épületében. A társulat azonban a század vége felé - mintegy másfél évtizedes működés után - feloszlott. Szellemi és anyagi örökségét az 1909-ben életre hívott Somogy Megyei Múzeum Egyesület gondozta ezután, de a kiállítási anyag méltó elhelyezését még sokáig nem tudták biztosítani a régiségtan lelkes somogyi szakemberei. Csak negyed évszázaddal a múzeumegyesület megalakulása után, 1934 májusában nyílhatott meg - ismét csak a megyeházán - a múzeum első állandó kiállítása. Az 1870-es években tehát múzeuma nem volt még Kaposvárnak, gimnáziuma viszont (a mai Táncsics Mihály Gimnázium jogelődje) már vagy hét évtizedes múltra tekinthetett vissza. A város akkor egyetlen középiskolája - nem kis részben Somssich Pál földbirtokos-politikus állhatatosságának, szívósságának és áldozatkészségének köszönhetően - átvészelte az abszolutizmus időszakát, a kiegyezés után pedig szinte egyenes vonalú fejlődési pályára került. Történetünk Idején egyértelműen az 1869-ben államosított 3600 éve haltak ki az elefántfélék családjának egy mára kihalt nemét alkotják az ormányosok rendjén belül a mamutok. A MAMUTOK ELSŐ KÉPVISELŐI mintegy 4-5 millió évvel ezelőtt jelentek meg a földgolyón, az utolsók pedig körülbelül 3600 évvel ezelőtt haltak ki. Utolsó fajai a kőkorszak emberének kortársai voltak Eurázsiában és Észak- Amerikában. LEGKÖZELEBBI ÉLŐ ROKONAI az elefántok. Kihalásuk máig heves viták tárgya a tudósok között. Felelős lehet ezért az ember túlzott vadászata, a gimnázium számított a megye- székhely legjelentősebb kulturális intézményének. (Természeti és régiségtárának anyagát csak a huszadik század elején adta át a szerveződőben lévő megyei múzeumegyesületnek.) Mamutunkhoz - helyesebben Máday tanár úr mamutjához - visszatérve: az erdőmester készségesen teljesítette a kérést, és biztosította az „ásatás” feltételeit. Másnap a tanár úr már kora reggel megjelent a helyszínen - egy Nyúl nevű földműves birtokán - két napszámos és Pallisch Károly ergyors és nagymértékű fölmelegedés, illetve a járványok. Vannak akik szerint klónozásdőfelügyelő társaságában. Hamarosan Leszl úr, valamint a simonfai jegyző és a kislaki bíró is csatlakozott hozzájuk. Az ily módon hivatalos jelleget öltött régészeti feltárás „a legnagyobb buzgalommal és óvatossággal” kezdődött meg, s az eső által már részben kimosott roppant csontmaradványok mintegy kétórai ásás után napvilágra kerültek. Az első pillantásra épnek látszó bordákat, csigolyákat és koponyadarabokat azonban igencsak megviselte az idő. Kiemelésük után azonnal több darabra töredeztek, a tanár vésal a mamutok föltámaszt- hatók, ehhez csaknem hibátlan DNS-re volna szükség. leménye szerint azért, mert „némely részek két-, mások egylábnyi mélységben feküdtek, tehát a lég és a víz romboló hatásának igen ki voltak téve". Délben kifáradva és megizzadva hagyták abba a munkát, de Máday Jánosnak így is sikerült megmenteni és a kaposvári gimnázium múzeumában elhelyezni a csontok jelentős részét. Érdemes végül felidézni, hogy a minden bizonnyal egyedülálló élmény milyen gondolatokat ébresztett a leletet feltáró tapasztalt pedagógusban: „Rendkívüli a hatás, melyet az ember érez, midőn oly óriási állat több ezer éves sírját nyitja fel, mely akkor élt a földön, midőn az Isten az embert még nem is teremtél Az ember ilyenkor megfeledkezik a mostani parányi lényekről, a mai kóros politikai és társadalmi viszonyokról, még a választásokról is, s képzeletében feltárul az ősvilág nagyszerű panorámája...” Érthető a tanár melankóliája, hiszen tizenhárom nappal az ásatás után, 1875. július 1- jén országgyűlési képviselő- választásokat rendeztek Somogy vármegyében. Jöttek a politikusok, jöttek a kortesek. A mamut - bármekkora volt is - most háttérbe szorult. NAGY ZOLTÁN A mamutok első képviselői négy-öt millió évvel ezelőtt jelentek meg
