Somogyi Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-31 / 177. szám
4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JULIUS 31.. SZOMBAT Nem olyan kellemetlen a Balatonnál nagyberek Az üzletvezető szerint az emberek még mindig állami gazdaságként kezelik a céget Olivér Hahnenkamm: nehézségek mindenütt vannak. De amíg egy rendszámot elintézni Magyarországon négy hétbe telik, ez Németországban húsz perc Olivér Hahnenkamm OLIVÉR HAHNENKAMM 1974- ben született a bajorországi Weissenburgban. Tanulmányait Münchenben végezte agrármérnökként. Ezt követően dolgozott a John Deere fejlesztési csoportjában, majd a bajor főváros mellett egy kisebb mezőgazdasági cég vezetőjeként. Magyarországra 2004-ben került a Hubertus Bt. üzletvezetőjének. A magyar nyelvet ekkor kezdte tanulni magánórákon, illetve a cégben végzett munkája során. Ma kitűnően beszél magyarul, kérése volt, hogy7 az interjú is magyarul készüljön, hiszen mint mondta: nem tudja például, hogyan mondjuk németül, hogy „berek”. Tréfásan megjegyezte azt is: kollégái, akiknek korábban az volt a feladata, hogy magyarra fordítsák, amit mond, már inkább abban lehetnek segítségére, hogy a megfelelő német szavakat megtalálják... OLIVÉR HAHNENKAMM OZt mondta: legfeljebb azt fájlalhatja, hogy ha szombat délelőtt vagy vasárnap délután elmegy valahova, akkor az emberek ott is a Hubertus üzletvezetőjét látják benne, miközben ő nem mindig csak a cég ügyeiről szeretne beszélgetni. Állítja: Kéthelyen, ahova három- és ötéves fiai óvodába járnak, ebből a szempontból könnyebb, mert ott ők csak egy család a sok közül Az üzletvezető felesége szintén német. A gyermekekkel otthon németül beszélnek, de a kicsik gond nélkül kommunikálnak a magyar oviban is. Az édesapa úgy gondolja: egyszer majd valamilyen két tanítási nyelvű iskolában lenne a legjobb számukra. S hogy miért? Ezt nem kérdeztük meg. Talán, mert logikus. Ahogy a nagy- bereki területek első emberével folytatott beszélgetés is az volt. Egy ember, akinek magától értetődő a természet rendje és nem bonyolítja azt, ami végtelenül egyszerű. Mert racionális, mert érthető. Élhető. Olyan emberi. Kilencezer hektárnyi termőföld, erdő és legelő tartozik az irányítása alá a Nagyberekben. Füleki Tímea Olivér Hahnenkammnak az egykori állami gazdaság területén működő, német tulajdonú cég üzletvezetőjének mintha folyamatos előítéleteket kellene cáfolnia. Igazi otthona mégis Fenyves és az ország, ahol kész kálvária, mire rendszám kerül a pótkocsira. Mégis marad, fejleszt és állítja: fogalma sincs, hogy mondaná németül, hogy berekvíz.- Mióta Magyarország az otthona?- A Hubertus Bt. lassan húsz éves lesz. Az én történetem 2004-ben kapcsolódott az egészhez, akkor kerültem ide üzletvezetőként. A tulajdonos nem mezőgazdasági szakember, első lépésben talán nem is teljesen látta, hogy ez egy döntően mező- gazdasági cég. Most a bevétel hetven-hetvenöt százalékát a növénytermesztés és az állattenyésztés adja. Régen, az állami gazdaság idejében a tevékenységi kör még szélesebb volt, például sörfőzde, vadászatszervező ágazat és több teljesen ráfizetéses tevékenység működött. Egyértelmű, hogy magántőkéből nem lehet ezeket száz évig finanszírozni.- Száz évre kapta a cég bérbe az állami területet?- Kilencvenkilencre. Ebbe persze a bérlő számára nem tipikus dolgok is beletartoznak, mint a csatornarendszer és az utak fenntartása. Ha máshol bériek egy szántóföldet, akkor kizárólag azt bériem és a bérbeadó feladata az infrastruktúra fenntartása. Tény, hogy normális esetben a bérleti díj is magasabb, s ennek fejében a bérbeadó végzi az olyan feladatokat, mint a közelmúltban felkapott téma, a szivattyúzás a berekben. Ha mi szivattyúzunk, akkor nem azért tesszük, mert ártani szeretnénk, hanem mert van egy kötelező feladatunk, amit máshol az állam végez.- A szivattyúzás, ami miatt barna volt a víz a fenyvesi strandon.- A turista nyilván megkérdezi, hogy miért barna a víz. Tájékoztatni kell őket arról, hogy a berekben lévő talaj színe miatt. Ha sok eső esik, akkor ez átfolyik a Nagyárkon és elszínezi a Balatont. Ennyi. A nyaralótulajdonos viszont mindig keres valamit, amiért más a felelős, a média pedig vevő a szenzációra. Az egész marketing kérdése, egészen más lett volna, ha úgy kezdődik: emberek, szuper, egyedi összetételű ez a barna víz! Az egésznek homlokegyenest a fordítottja is kisülhetett volna.- Úgy véli, ez magyar jelenség?- Nem, ez teljesen független az országtól, másutt is jellemző. Mindezektől függetlenül mi tiszteletben tartottuk Balatonfeny- ves érdekeit, s átütemeztük a szivattyúzást, mert úgy látták: ott csökkenhet emiatt a vendégszám. De most már nem szivaty- tyúzunk, és most a vendégeknek a szúnyogokra van panasza, ami ismét egy természetes jelenség. Nem lehet az élővilágot teljesen kiirtani magunk körül.- Milyen a kapcsolatuk a környezetükkel?- Szeptemberben lesz két éve, hogy székhelyünk átkerült praktikus okok miatt Sáripusztára, ami Kéthelyhez tartozik. A kéthelyiekkel évente egyszer találkozunk. A fenyvesiekkel sokkal sűrűbben tartjuk a kapcsolatot, ha például a kezelésünkben lévő utakról, ingatlanokról van szó. De a helyi lakosok még mindig nem tudják, hogy mi is a Hubertus. Sokszor szembesülök azzal, hogy azt hiszik, mi kiküldjük a pénzt Németországba vagy ott fizetünk adót. Ilyen megjegyzésekkel találkozom a fodrásznál vagy másutt. Nem. Mi magyar cég vagyunk csak éppen német tulajdonossal. Mi természetesen itt adózunk.- Külföldiek gyakran panaszkodnak a magyar bürokráciáról. Megerősíti ezt?- Simán. Ha például egy traktornak rendszámot szeretnénk, hihetetlen, hány hét elmegy és mennyibe kerül. Legutóbb vettünk egy pótkocsit Németországban, s azt akarták, hogy a műszaki vizsgához fordíttassuk le a kinti, érvényes papírjait. Pedig erre semmi szükség, hiszen EU-s nyelven vannak írva. Végül mégis le kellett fordíttatni, ami százezer forintba került. Még száz euró kellett és négy hét telt el, amire lett rendszámunk és tudtuk használni. Ha Németországban ugyanezt szeretném, bemegyek, adom a papírt: tíz perc. Bemegyek egy másik helyre a rendszámért: még tíz perc, ötven euró és ennyi.- Panaszolják, hogy a mező- gazdasági szabályozás különösen bonyolult nálunk.- Azt nem hiszem, az másutt is ilyen. Viszont az tény, hogy ha más országban ellenőriznek, akkor az abból áll: kimennek és gyorsan mintát vesznek, hogy az ember tényleg az előírás szerinti szert használja-e. Itt még ott tartunk, hogy a marhákról három különböző listát kell vezetnünk, mert minden hatóságnak más nyomtatványa van. Nem működnek a dolgok teljesen elektronikusan.- Mi az ami miatt mégis itt vannak lassan húsz éve és maradnak is?- Nem adjuk el a céget, itt akarunk dolgozni és fejleszteni. Nehézségek mindenütt vannak, a különbség csak annyi, hogy azt az ember nem látja, mert nem ott él. A tulajdonosnak számos más országban vannak érdekeltségei és rendszeresen halljuk azokat a panaszokat is. A negatív dolgokat az ember könnyebben észreveszi, mint a jót Ez a cég remekül illeszkedik a filozófiánkba, mert integrálja a tennivalókat Végezetül pedig egyáltalán nem olyan kellemetlen dolog a Balaton mellett élni... A ham az Fenyves. Sokat mondok, ha egész évben négy hetet Németországban töltünk. Oroszok, szettek és brazilok is betelepültek Somogyországba honválasztás Néha csak egy ingatlaniroda munkatársainak kapcsolatain múlik, hogy melyik náció érkezik Nyugdíjasévek a festői somogyi lankák között, befektetés vagy vegyes házasság. Néhány ok, ami miatt külföldiek települnek le megyénkben. Bár korábban pontos adatokat lehetett tudni a somogyi otthont választó külhoniakról, ma már nehezebb megmondani pontos számukat, mivel több mint egy éve lejárt a csatlakozási szerződésben megállapított moratórium, így más EU- tagországok polgárai már hatósági engedély nélkül, tetszőleges számban vehetnek lakóingatlanokat, lakótelkeket, üdülőket. A Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal hatósági főosztályától megtudtuk: csupán 2007-től 2009. végéig 594 külföldi állampolgár vásárolt ingatlant Somogybán. Döntően németek voltak a vevők, őket az osztrákok követték a sorban. A többi náció vételei változatos képet mutatnak: belgák^ hollandok, amerikaiak, kanadaiak, oroszok, szer- bek, horvátok olaszok és brazilok is vásároltak nálunk. Míg az első időkben a balatoni üdülők voltak a fő célpontok, később a hangsúly eltolódott a lakások, lakóházak felé. Akadnak falvak, ahol nagyobb létszámú idegen ajkú közösség él, ez néhol egy-egy termálfürdő közelségének tudható be. Sokszor viszont nem is gondolnánk, mi minden játszhat szerepet még. “ csxvw. Az ecsenyi svábok öltözetükben és zenéjükben is őrzik hagyományaikat- Létezett egy fonyódi ingatlaniroda, melynek nagyon jó kapcsolatai voltak külföldön - mutatott rá Maczucza Miklós öreglaki polgármester. - Ennek köszönhető például az, hogy sok Frankfurt környékéről érkezett német család él a mi környékünkön, többek között Niklán, Somogyváron, Lengyeltótiban. Szerinte az említett iroda vélhetően épp az egyik legnagyobb német város közelében ápolt jó kapcsolatokat Öreglakon több mini húsz ingaüan van külföldi kézben, döntően németek, de hollandok és svájciak is lakják ezeket. Többségük nyaralóként használja a házat, kisebb részük a faluban letelepedett nyugdíjas. Jellegzetes példa még az ugyanebben a kistérségben található Buzsák, ahol száznál több ingatlan van külföldi kézben. A döntően a kilencvenes években zajlott vásárlásoknál a csisztapusztai fürdő közelsége is játszhatott némi szerepet, de a településen élő németek gyakran említették, hogy az önkormányzat is készséggel állt ügyeikhez. A településen az állandóan letelepült németek a község vérkeringésébe is aktívan bekapcsolódtak: néhány éve még Márton-napi ünnepet szerveztek a helyi gyermekeknek, de a település ünnepein a sütés-főzésből is gyakran kivették részüket. ■ Füleki T.
