Somogyi Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-26 / 172. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JÚLIUS 26., HÉTFŐ Barátság köttetett a klumpásokkal találkozás Holland növendékeivel koncertezett Bodrogon a marcali zongoratanárnő Reneszánsz zenétől zeng a bodrogi keresztény iskola pénteken este. A fullasztó meleg ellenére is tömve van a koncertterem. Meiszterics Eszter gyón büszke rá, a nulláról kezd­te és remekül halad. Civilben egy idősek otthonában dolgozik ápolóként. Férje, Henk ugyan nem zenél, de fiívószenekart ko­ordinál társadalmi munkában. szana valaki hangszeren. Sőt, van ahol az egész család zene­kedvelő, így például a van dér Linden házaspár és három gyer­mekük. Marleen kutató orvos, Rick programozó, Yvonne pszi­chológus. Utóbbi trombitán ját­szik, Marleen professzionális szinten szaxofonozik, míg Rick basszusgitározik. Édesanyjuk, Marlies hat éve zongorázik Ág­nesnél, aki mint mondta: na­Az egyhetes művészeti tábor zá­ró koncertje zajlik, amelyre Deb­recenből, Budapestről és számos környékbeli településről érkeztek növendékek. Ehhez a program­hoz csatlakoztak a holland vendé­gek is, akik egy közel 25 éves ba­rátság kapcsán kerültek a kis so­mogyi faluba. Koczkás Magdol­na, a bodrogi iskola hegedűtaná­ra hívta meg barátnőjét, a Hollan­diában élő Ágnes van Dijk Len­gyelt, akivel hosszú évekkel ez­előtt együtt dolgoztak a marcali zeneiskolában. A zongoratanár több mint 15 éve alapított zongo­raiskolát a német-holland határ menti kis faluban, ahonnan 19 zenészt, köztük zongoristákat is meghívtak a bodrogiak.- Akik most játszanak, Mariette és Gaby Hannen, ők anya meg lánya - magyarázza Ágnes van Dijk Lengyel - Az édesanya néhány éve kezdett el zongorázni nálam. Nagy álma volt, hogy egyszer négykezest játszhasson a lányával. Olyan hamar kirepülnek a gyerekek, szeretett volna életre szóló zenei élményt a nagylányával. Ágnes azt meséli: Hollandiá­ban megszokott, hogy idősebbek is járnak hangszeres órákra. Mások a körülmények, hiszen Magyarországon az idős embe­rek még a nyugdíjukból is alig tudnak megélni, nemhogy egy- egy hobbijuknak hódolni. Egy másik növendéke, Thea Beiten szintén ötvenes hölgy, ne­ki gyerekkori álma volt, hogy megtanuljon zongorázni, mert az édesanyja gyönyörűen tudott játszani. Sosem volt rá ideje, mígnem néhány éve az egyik szomszédja kirakta az öreg zon­goráját lomtalanításkor. Thea ekkor elkérte a hangszert és be­iratkozott Ágneshez. Klumpára fel! Ágnes a részletekre is ügyelt: fekete zongorabillentyűs klumpákat készíttetett a csoportnak Hollandiában keresett új kihívást a marcali zongoratanárnő, és a szerelemre is rátalált agnes van duk lengyel Miskol­con született A zenei szakközép után elvégezte a zeneművészeti főiskolát, valamint a Weimar-i Zeneművészeti Főiskolán is dip­lomát szerzett a marcali zeneiskolában kö­zel tíz évig dolgozott, tanítvá­nyai számos rangos zongora­versenyt nyertek, hatására töb­ben zenei pályán folytatták ta­nulmányaikat „Rengeteget ta­nultam a marcali évek alatt, fő­leg a pedagógiáról, ma már egészen máshogy tanítok, mint akkor” - vallja. Amellett, hogy De más, számunkra furcsa szokás is akad Hollandiában. Abban a faluban például, ahol Agnes lakik, a háromezer lélek­számú Mellekben, szinte nincs olyan család, amelyikben ne ját­zongorát tanított, német tol­mácsként is dolgozott, majd 1995-ben újabb kihívást kere­sett: Hollandiában vállalt mun­kát, hogy megtanuljon még egy nyelvet Ott ismerkedett meg holland férjével, akivel végleg letelepedett 15 évvel ezelőtt, és holland állampolgárként létre­hozta zongoraiskoláját Mint mondta: ezzel élete álma telje­sült, hiszen mindig is arra vá­gyott, hogy a saját elképzelése alapján vezesse magániskolá­ját Véleménye szerint a ma­gyar oktatási rendszer sokkal nagyobb nyomás alatt tartja a gyerekeket, mint a nyugati. Ő maga és tanítási stílusa, mód­szerei is sokat változtak az el­múlt évek alatt a holland és német tanítvá­nyok mellett gyakran kísér kó­rusokat, énekeseket, de egy né­metországi balettintézetben is rendszeresen zongorázik. Bár Hollandiában mindenük meg van, férjével úgy tervezik, hogy néhány év múlva egy Balaton- parti kis faluban telepednek le. Ágnes v. Dijk Lengyel népviseletben A Búcsúszimfónia A koncert egyik legérdeke­sebb része volt Haydn Bú­csúszimfóniája, melyet együtt játszottak a hol­landok és a magyarok. A kö­zönség meglepetésére egy­szer csak felállt egy zenész és kivonult a színpadról, majd szépen egyenként lejöt­tek a színpadról, míg a vé­gén csak ketten maradtak. az érdekesség az, hogy ami­kor Haydn megírta a szimfó niát 1772-ben, az Eszterházy hercegnél szolgált komponis­taként A herceg azonban hónapok óta nem fizette ki a zenészeit, ezért Haydn meg­írta ezt a művet és ugyanígy adták elő a főárnak, jelez­vén ezzel, ha továbbra sem fizet, könnyen megeshet le, hogy el­hagyják a zenészei.- Vannak olyan tanítványaim, akik most nem zongoráznak, vi­szont összeállítottunk egy, a hol­land hagyományokra épülő tán­cos produkciót, amelyben majd­nem mindannyian szerepelünk - mondja a zongoratanárnő. És valóban: már kopognak is a klumpák, holland népviseletben érkeznek a táncosok. Egy erede­tileg ütős szekcióra írt ritmusjá­tékot kántálnak, és egy holland gyermekdalt is átdolgoztak, amelyet Limburg megyei dialek­tusban adnak elő, az egyik szóló­táncos Agnes jó barátnője, Mieke de Visser, aki korábban rendőrként dolgozott. A taps nem marad el!- Azt szeretem a hollandok­ban, hogy nekik nem derogál ide kiállni - mondja Agnes. A magyarok valahogy máshogy gondolkodnak. Megnézném azt a magyar onkológust, aki így tud klarinétozni, mint Marién! Per­sze az is lehet, hogy tud, csak nem áll ki a színpadra, mert az nem fér meg a beosztásával. Közben a bodrogi művészeti iskola kórusa zengi a The Lion Sleeps Tonight című örök slá­gert, a hollandok is beszállnak és vvimoweh-znak kedvükre. Két feltűnően jó hangú fiú hallatszik ki a csoportból, megtudtam: ír önkéntesek, akik nyárra szegőd­tek az iskolához, segítenek ami­ben tudnak. Ráadásként két ma­gyar tanárnővel, a capella, kísé­ret nélkül lenyomnak egy szá­mot. A Cotton Club Singers is megirigyelhetné a kristály tiszta harmóniákat Agnes azt mondja: feltűnt ne­ki, hogy ebben az iskolában va­lahogy mások a gyerekek. Nem izgulnak, nem stresszelnek ha eltévesztik a darabot.- Én magyar gyerekeket még nem láttam ennyire kiegyensú­lyozottnak a színpadon - mond­ja. Csak hollandokat, németeket Ezért is örülök, hogy rátaláltunk erre a barátságos társaságra. Hozzáteszi: reméli, hogy elfo­gadják a meghívását, és jövőre viszonozhatják Hollandiában a szíves vendéglátást. Spagettis rétessel újítottak mesztegnyő Huszonegy csapat különlegességekkel készült Az esős idő sem tarthatta vissza a réteskedvelő közönséget. Kóstolásban is versenyezhettek a látogatók Prószaparádé a segesdi falunapon Sátorváros fogadta hétvégén a Segesdre érkezőket. Huszonegy csapat készített harmincöt féle prószát. A sós kategóriában a Háromfáért Egyesület, az édes­ben a Bakházáért Egyesület, míg a gluténmentes kategóriá­ban a hévízi Hotel Hélia csapa­ta vitte el a pálmát. Az abszolút győztes szintén a Háromfáért Egyesület lett. Közben a színpadot is bené­pesítették a fellépők. Mindenki talált érdeklődésének megfelelő műsort, hisz az ugrókötelesek­től a szambán át a néptáncig, de a népdaltól az operetten át a musicalig számos műsorszám közül válogathattak a nézők. Délután írták alá a horvátor­szági Ferdinandovác és Segesd települések közötti együttmű­ködési megállapodást a négy­éves kapcsolat eredményeként. A felek többek között a kulturá­lis, a sport és az üzleti kapcso­latok elmélyítését tűzték ki cé­lul. ■ Györke József Rendet vágtak Fiadon a második aratófesztiválon A régi paraszti élet szokásait ele­venítették föl Fiadon, ahol máso­dik alkalommal szervezte meg a Fiadért-Somogyért Egyesület és az Ezüstfenyő Nyugdíjas Klub az aratófesztivált. Bábonyme- gyeri, karádi, somogyacsai, pata- lomi és a helyi csapatok tagjai ré­gi paraszti öltözetben kaszával, sarlóval és gereblyével vonultak a faluháztól a Kossuth utcába, ahol Androsovics Sándor gazda búzatáblája várta a régmúlt fel­elevenítését vállaló aratókat. A Koppány-völgyi zsáktelepülé­sen az ősök, a szülők nehéz éle­tére emlékeztek a rendezvény­nyel. Nyerges Istvánné, a nyugdí­jas klub vezetője azt mondta: a kaszások, marokszedők megta­pasztalhatták, hogy milyen volt évtizedekkel ezelőtt a kézi aratás. Hozzátette azt is, hogy a mai fia­talok el sem tudják képzelni, mi­ként folyt akkoriban a búza beta­karítása... A munka után az ara­tók búzakoszorúval köszöntötték a gazdát. ■ Krutek József Idén is sokan ellátogattak a 11. mesztegnyői rétesfesztiválra, az esős időjárás ellenére. Vasárnap huszonnyolc csapat nevezett öt kategóriában a rétessütő versenyen, a különle­ges rétesek kategóriájában hu­szonegy csapat indult. Meszteg­nyő testvértelepülése, a csong­rádi Újszentiván is képviseltette magát. Polgármesterük, Putnik Lázár a zsűriben is helyet kapott. Aki akarta, kipróbálhatta magát rétessütésben, szakértők kísér­ték végig az egyes fázisokon. Az idei különlegességek közé tartozott a lekváros-pálinkás, a spagettis, a vöröskáposztás-mál- nás, a diabetikus és a velencei (kandírozott narancsos) rétesek. A szentmisét követően Galam­bos Ferenc mesztegnyői plébá­nos megáldotta a réteseket és a rétessütőket, majd réteskóstoló versenyre lehetett nevezni. Délután többek között a Marcato Ütőegyüttes, Janicsák István és a Veresegyházi Asszonykórus szó­rakoztatta a réteskedvelő közön­séget ■ Zsirai Tibor Koppány Vezér Szabadidőpark Törökkoppányban Felavatták a Koppány Vezér sza­badidőparkot szombaton Török­koppányban a falunapi program keretében. A Pernec-patak észa­ki partján kiépített park a helyi Szabadidő és Tömegsport Egye­sület által az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program kereté­ben nyert 15 millió forintos tá­mogatásából valósult meg. Az egyhektáros területen játszóteret építettek, védőkerítést kapott a szilárd burkolatú teniszpálya, szalonnasütő helyek létesültek, fedél került a kemencék fölé, ü- letve kiépítették a villamos háló­zatot is. A szabadidőparkot V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár avatta föl, aki jelképesen átadta a Koppány Vezér Szabadidőpark kulcsát Kopitár Viki és Császár Milán általános iskolás diákok­nak. Az Arany Páva díjjal jutal­mazott Törökkoppányi Menyecs­kekórus tagjai emlékplakettet kaptak munkájuk elismerése­ként ■ Krutek József

Next

/
Oldalképek
Tartalom