Somogyi Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 29. szám
4 2010. JÚLIUS 18., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA Gombamód szaporodnak a fesztiválok, vagy minősülnek fesztivállá akár egyszerű falunapok is. Trendi a fesztiválosdi, ma már egy napra több esemény is jut, kapkodhatja a fejét, na meg a pénztárcáját, aki nem akar semmiről lemaradni. Évente már milliók kelnek útra, és milliárdokat költenek el a rendezvényeken. Kun J. Viktória Pék-, hal-, gombafesztívál, ünnep a rétesnek, a mézeskalácsnak, a kukoricának vagy az őszibaracknak, de még az éti csigának is. Trendi lett nemcsak mindent fesztiválnak nevezni, de várost, életmódot, zenei stílust, kultúrát népszerűsíteni így is. A kutatók szerint óriási a verseny, aki pedig lépést akar tartani, nincs mese, fesztivált kell szerveznie. „Gondoltuk volna tíz éve, hogy a busójárást ma már télbúcsúztató fesztiválnak nevezik, vagy a debreceni virágkarnevál is fesztivállá avanzsál? De egy egyszerű falunapot is igyekszik minden, valamennyi menedzsmentszellemmel megáldott településvezető legalább pár napos fesztivállá alakítani. Ugyanúgy bármilyen nyári hakni, operettest vagy akár egy kereskedelmi akció is fesztiválként hirdeti magát" - mondja Inkei Péter fesztiválkutató. „A trend nem unikális, mindenhol iparággá nőtt a fesztiválozás, ahhoz viszont, hogy a rendszer átlátható legyen, mi kezdeményeztük elsőként a fesztiválok regisztrációját és minősítését. A Magyar Fesztivál Szövetség honlapján már több mint háromszázra bővült a különféle rendezvények palettája, az idén is több tucat új szereplő jelentkezett, ezek pedig kínálatuk, eredetiségük, vendégszámuk, kényelmi szolgáltatásaik alapján kapják a pontokat” - mondja a kutató. Azt azonban, hogy valójában mekkora is a kínálat, hányán nem is kérték a regisztrációt, becsülni sem lehet A legismertebb és legnagyobb Sziget Fesztivál például nincs is a nyilvántartásban: önálló honlapon, ifjúságkutatók segítségével vizsgálják évek óta a ma már világhírű program- sorozat megítélését, látogatottságát. Az idén tizennyolcadik alkalommal megrendezendő Szigetet Európa legrangosabb multikulturális rendezvényeként tartják számon, látogatottsága stabilan 400 ezer fő felett van. S hogy a kontinensen mennyire kedvelik? Ehhez elegendő egyetlen adat: Hollandiában egy internetes felmérés szerint ezt választották Európa legjobb fesztiváljának. A Szigetből nagyvállalkozás lett, csakhogy nincs ezzel egyedül. Az óbudai rendezvényt koordináló iroda egy másik rendezvénye is kinőtte magát az évek során: a soproni Volt Fesztivált 1993-ban rendezték meg először, 2002 óta „gondozza” a Sziget. A kezdetekkor mindössze öt fellépővel indultak, nyolcszáz fős közönség előtt játszottak a zenekarok. Ma meg már 15 hektáron lépnek fel a hazai és világsztárok a Lővér Kempingben, úgy nyolcvan-százezer ember előtt. A Balaton Sound egészen siheder, számára kicsit rövidebb felfutási idő jutott: szinte azonnal az ország egyik meghatározó fesztiváljává vált, köszönhetően annak, hogy a Zamárdiban fellépők többnyire az elektronikus műfajt képviselik, és ezzel együdülállóak. A fesztiválok többsége amúgy a rockzenét részesíti előnyben - talán azért, mert ennek az irányzatnak a hívei hajlandóak leginkább sátorozni. A Pécs melletti Fishing On Orfű (amelynek az ötletgazdája a Kispál és a Borz és a Kiscsillag frontembere, Lovasi András) viszont az alternatív zenekarok évek óta megszokott fellépőhelye, egyetlen év alatt dott gyökeret verni. Nagykanizsán a Ka-Rock Alapítvány évek óta próbálkozik ilyennel, azonban továbbra sem tudja a fiatalok ezreit megszólítani. A seregszemlék legfontosabb szerepe egyébként a kutatók szerint, hogy olyan produkciókra mozgósítják a közönséget, ahová jó részük sosem menne el, itt pedig gátlások nélkül belekóstolhatnak bármilyen stílusba, akár a művészetek, a zene vagy a gasztronómia területén. A terjeszkedés viszont véges: lassan ugyanis várhatóan eljutunk a kritikus pontig, amelynél több ilyen dzsemborit már nem tud befogadni, eltartani az ország. S hogy fesztiválországunkat valóságos fesztiváipolgárok lakják, nem bizonyítja jobban más, mint a Magyar Turizmus Zrt. legújabb felmérése, amely szerint ma minden harmadik magyar fesztiválrajongónak vallja magát. A magyarok kétharmada tervez az idén is fesztivállátogatást, és mindössze a „lakosság” egynegyede utasítja el kerek perec a fesztivállátogatást. Ők többnyire higiénés okokra hivatkoznak. A többség azonban nem sajnálja az utazásra szánt időt, pénzt. Például szállásra, ami személyenként átlagban 8900 forintot kóstál, sok esetben már a belépődíjakért is legalább ennyit elkérnek, és akkor még az evés-ivás cehjét számításba sem vettük. Annak határa pedig a csillagos ég. Bőkezű adófizetők A fesztiválok teljes költségvetésének, eltekintve persze a tökéletesen önjáró legnagyobbaktól, felét közpénzekből finanszírozzák, pályázatok útján. A rendszert a Nemzeti Kulturális Alapítvány évente monitorozza, e szerint a fesztiválok több mint 4,75 millió látogatót fogadtak, az események 55 százaléka 5-50 ezer főt vonzott A külföldiek aránya a legtöbb rendezvényen nem érte el az 5 százalékot, és csupán 25 fesztiválon adták ők a közönség több mint 20 százalékát. 17 ezer a családi kasszából A FESZTIVÁLLÁTOGATASSAL egybekötött utazások során az utazók egyötöde (19,5%) kereskedelmi alapon működő szálláshelyet vett igénybe, az utazók 14,3%-a ingyenes szálláshelyen (például ismerősöknél, saját nyaralóban) szállt meg. Kétharmaduk pedig egynapos utazás keretében kelt útra. 2009-ben egy utazó háztartás átlagosan 17 700 forintot költött fesztiválra. Húsz év után is a politika kegyétől függ a Művészetek Völgye - Egy év szünet után a hat falu kérésére megint sikerült megszervezni a fesztivált tavalyelőtt Bűvészetek Völgye néven rendezték meg, a múlt évben pedig elmaradt a Művészetek Völgye fesztivál, ezért az idén ünnepük a szervezők Magyarország talán legnagyobb összművészeti program- sorozatának huszadik születésnapját július 23. és augusztus 1. között. AZÉRT, HOGY HÚSZ ÉV ALATT Sem sikerült megnyugtató anyagi alapokra helyezni a Művésze tek Völgyét, csak részben okolhatók a szervezők, hiszen két, egymással összeegyeztethetetlen elvárásnak kell megfelelniük. Egyrészt el kellett kerülniük az „elüzletiesedést”, óvva a völgy páratlan szépségeit (hosszú éve kig például egyetlen molinó sem kerülhetett ki), másrészt az évi mintegy 800 ezer látogatót kiszolgálni képes infrastruktúra biztosításához növelniük kellett volna a bevételeiket „A művészetek völgye nehe zebb helyzetben van, mint mondjuk azok a fesztiválok, amelyek mögött egy megyeszékhely vagy egy város ált A mi esetünkben a hat falu önkormányzata nem képes anyagilag támogatni a fesztivált Viszont ha nincs meg legalább 32 százalékos állami támogatás, nem lehet megcsinálni a rendezvényt” - mondja Márta István, a fesztivál igazgatója, aki szerint az állami szerepvállalás nem számít soknak, hiszen az ilyen típusú összművészeti fesztiválok esetében Nyugat-Euró- pában átlagosan 50 százalékos 3 f s. 1989: Mártha István és Cseh Tamás Kapolcson a központi támogatás. Márta István pontos költségvetést még nem tud mondani, de úgy kalkulál, hogy körülbelül 10-12 százalékkal kevesebből gazdálkodnak, mint 2007-ben, amikor 242 millió forintból valósult meg a rendezvény. Azaz nagyjából 213 millióból szervezik a fesztivált „Évek óta hiába mondom, hogy amit az állam ad, azt mi sokszorosan visszatermeljük járulékok, adók formájában, de eddig mégsem sikerült meggyőzni a kulturális kormányzatot" - mondja, majd hozzáteszi, hogy míg tavaly a hitegetések ellenére sem kaptak pénzt, az új kormányzat biztosította őket arról, hogy támogatni fogják a rendezvényt Márta István a polgármesterek ösztönzésére kezdett bele a szervezésbe múlt ősszel Mint mondja, a falvaknak nemcsak a bevételek miatt hiányzott a fesztivál, hanem mert a tíznapos fieszta számos helyi ünnep szerepét átvette. „Húsz év nagyon sok idő, egy egész generáció nőtt fel azóta. Most a Művészetek Völgye a búcsú szerepét is betölti. ” IDEI ÚJDONSÁG, hogy Patya Bea, az Amadinda Ütőegyüttes és a Muzsikás együttes is leköltözik a fesztivál idejére a völgybe, Taliándörögdön pedig ezentúl minden évben egy-egy határon túli tájegység kultúrája mutatkozik be, az idén Felvidék van soron. A részletes program a mvw.muveszetekvolgye.hu weboldalon tekinthető meg. A legismertebb és a legnépszerűbb magyarországi fesztiválok (az említés aránya, százalék) LEQISMEKTEBB __________LEQMÉPSZERŰBB__________________ Q Sziget Fesztivál BtVíM Sziget Fesztivál Debreceni Virágkarnevál BI-AM Debreceni Virágkarnevál H Budapesti Tavaszi Fesztivál MEE-É Mohácsi Busójárás 3 VOLT Fesztivál BEI VOLT Fesztivál B Hegyaija Fesztivál Budapesti Tavaszi Fesztivál |EE! X3 Mohácsi Busójárás lEOl Szegedi Ifjúsági Napok El Művészetek Völgye KZ3 Művészetek Völgye K51 Miskolci Kocsonyafesztivál E^| Megyalja Fesztivál ü Szegedi Szabadtéri Játékok ■£! Víz, Zene. Virág Fesztivál B i Budapesti Nemzetközi 2 Bor- és Pezsgőfesztivál Kü Csabai Kolbászfesztivál ^^^| VG-GRAFIKA Forrás: Magyar Turizmus Zrt. megsokszorozta rajongótáborát. Zala megyében - bár próbálkozások történtek - országosan is jegyzett klasszikus, vagyis sáto- rozós-ottalvós fesztivál nem tu-
