Somogyi Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-10 / 159. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JULIUS 10., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP Miért felejtenék, hogy cigányok? kirekesztés Évszázadokig csak a birtokos parasztnak alantas munkát végezhették A borsodi árvíz károsult­jai kilencven százalékban a cigánytelepek lakói - ennek okára is rámutatott Lengyeltótiban Szuhay Péter, a Néprajzi Múzeum gyűjteményvezető muzeo­lógusa. Füleki Tímea Etnikus kultúra vagy a szegény­ség kultúrája a cigány kultúra? - ezt a kérdést vetette fel Lengyel­tótiban tartott előadásában Szuhay Péter, a Néprajzi Múze­um gyűjteménykezelő főmuzeo­lógusa. A szakértő Illyés Gyula és a többi népi író munkáit említve beszélt arról, hogy Magyaror- | szágon a múlt század harmin- I cas-negyvenes éveiig alapvető- a en az agrárnépesség körében lé­tezett egyfajta mélyszegénység, melyből szinte képtelenség volt kitörni. Többségük uradalmi cseléd volt.- A második világháború után az említett köröket érintő szegénység felszámolódása kez­dődött, ez azonban nem érintet­te a cigányságot - fejtette ki Szuhay Péter. Mint mondta: má­ra azért is azonosulhatott a sze­génység kultúrája a cigányság kultúrájával, mert a szegénység a „nem cigány” körben kezdett megszűnni, s ezáltal a jelenség áttevődött a cigányságra. A fő­muzeológus a szociofotókat hoz­ta példaként, melyeken az ötve­nes évekig nem különböztethe­tő meg a cigány-nem cigány sze­génység.- 1893-ban volt a cigányság első összeírása, mely nem azo­kat az embereket jelentette, Kunffy Lajos szívesen festette meg a somogytúri cigányokat. Képei Párizsban is nagy sikert arattak Az elemző szerint a mélyszegénység a világ minden részén ilyen szuhay Péter az elsők között szögezte le: az olyan jellem­zők, mint a szegregáció, a ko­rai és gyakran cserélődő férfi­nő kapcsolatok, a szakkép­zettség hiánya, az egymás közti és házasságon kívüli együttélés, és a jövedelem hi­ánya nem köthető egyetlen et­nikumhoz sem, hiszen ezek a világ minden részén ugyanígy jelennek meg elszegényedett csoportoknál, melynek tagjai a kirekesztettséget konzerváló élethelyzetben vannak. akik magukat cigánynak vallot­ták, hanem akiket a társadalom annak tartott - részletezte Szuhay. Az akkori, egyébként egy nap alatt elvégzett össze­írásban 273 ezer embert nevez­tek cigánynak. Három nagy cso­portot különítettek el körükben. Létezett egy elenyésző számú vándorló, és egy valamivel na­gyobb, időszakosan vándorló ré­teg. A döntő hányadot az állan­dóan letelepült cigányság adta, akik évszázadokon keresztül olyan státuszban éltek, mint ma Németországban a török ven­dégmunkások: a birtokos pa­raszt népesség számára alantas munkát végezhették. A cigány­ságnak ez a legnagyobb hánya­da a 20. század első felében alapvetően a mezőgazdasághoz kapcsolódó munkákat végzett: sármunkát vagy kovács teendő­ket Nem igaz tehát a köztudat­ban élő gondolat, hogy „már In­diában is muzsikáltak”, hiszen muzsikálni épp ekkoriban kezd­tek az uradalmi népesség ked­vére telente, amikor nem volt mezőgazdasághoz kapcsolódó munka. A cigányság helyzeté­nek alakulásában másik fontos állomásként említette Szuhay Péter a hatvanas éveket, amikor azon alapuló párthatározat szü­letett, hogy az elszegényedett ci­gányság problémája megszű­nik, ha a körükben tapasztalha­tó hiányokat, azaz az iskolázott­ság, a munkavégzés és a lakás hiányát megszüntetik.- Ezért van az, hogy ma a bor­sodi árvíz károsultjaként ki­lencven százalékban a cigányte­lepek lakóiról beszélünk. An­nak idején ugyanis úgynevezett CS-lakásokat, azaz csökkentett értékű lakásokat kaptak, rendre az árterekben, folyókhoz közel. Ott kaptak építési engedélyt, ahol belvizes, alulértékelt terü­letek voltak - mutatott rá Szuhay, Miskolcot említve tipi­kus példaként. A szakértő beszélt arról is, hogy az iskolai integráció azért sem valósulhatott meg, mert sok- helyen attól szegregált az oktatás, hogy a szabad iskolavá­lasztásnak megfelelően a szülők kit, hova és miért iratnak be.- Már az óvoda olyan tudásra épít, mely alapvetően egy kö­zéposztályi tudás. Azok a gye­rekek, akiknek ez nem adatott meg, már ekkor behozhatatlan hátrányt szenvednek el - hívta fel a figyelmet az előadó. Zárás­ként azt szögezte le: a magyar- országi cigányság differenciált társadalmi csoport, melyet vi­szont a szegények hatalmas aránya miatt piramisként kell elképzelni. Szuhay szavai sze­rint a cigányság nemcsak a be­szélt nyelvek tekintetében szí­nes, hanem etnikai törekvéseik is eltérőek. Különféle statiszti­kákat összevetve úgy tűnik: azok vannak köztük a legtöb­ben, akik legszívesebben el is felejtenék a „rájuk akasztott” cigány jelzőt. Árulkodó, hogy a legutóbbi népszámlálás alkal­mával kevesebb, mint 200 ez­ren mondták magukat cigány­nak Magyarországon. A Hooligans írhat indulót a kaposvári mentősöknek mentők A kaposvári bázis dolgozói között hatalmas rajongótábora van a rock együttesnek Mentős indulót komponálhat a Hooligans - a kaposvári mentőál­lomás munkatársai erre kérik a népszerű bandát. A mentősök szószólója Kiss Endivel, a „huligá­nok” dobosával beszélt.- A Hooligansnak hatalmas a rajongótábora, és a csapat sok mentős szívébe lopta be magát ­mondta Szita János, a kaposvári mentőállomás dolgozója. - In­nen jött az öüet, hogy felkérjük őket egy induló megírására. Rég­óta dédelgetett álmunk, hogy egy pár perces nóta segítségével bemutassuk hivatásunkat és a kaposvári csapatot. Kiss Endit, a Hooligans dobo­sát meglepte a felkérés: nagyon kedvesek a fiúk, hogy ránk gon- doltak.Még nincs lebeszélve az ügy, a kiadó engedélyén múlik a folytatás. A kaposváriak ere­detileg 3-4 perces nótára gon­doltak, ám lehet, hogy még egy videóklipet is forgatnak.- Ez lenne az álmaink neto­vábbja - így Szita, aki a bandát arról biztosította: a kaposvári mentősök közül néhányan érte­nek a zenéhez. Csapatuk, a Mentőkband - Skiba Balázs bil­lentyű, Ligeti Balázs trombita, Nagy Márton dob - legutóbb a kaposvári mentősök családi napján lépett fel.- Sok helyen koncertezünk a nyáron, Balatonfüreden és rövi­desen Balatonlellén is fellé­pünk - jegyezte meg Kiss Endi. Jó hír a Hooligans-rajongók- nak: klipet forgat a csapat és hamarosan kiadják az új nagy­lemezüket. Zsinórban a nyolca­dikat. ■ Harsányi Miklós SEGÍTÜNK... Stimmelnek a díjak KAPOSVÁRI OLVASÓNK tett észrevételt a közelmúlt­ban lapunk június 26-i számában megjelent, Kaposvár a legolcsóbb város című cikkünkkel kapcsolatosan. Állítása szerint az írásunkban szereplő közüzemi díjak nem azonosak a közü­zemi számlákon szereplő nettó adatokkal. összevetettük a polgár- mesteri hivatal által ren­delkezésünkre bocsátott adatokat a számlákon sze­replő, illetve a kaposvári közgyűlés decemberi ülé­sén elfogadott díjakkal. Nem találtunk eltérést az előbb említett két adatsor között. Kaposváron a vízdíjszám- lán szereplő összeg két té­telből adódik össze, a víz­mérőn mért vízdíjból és a csatornadíjból. Előbbiért a szolgáltató köbméteren­ként 226, utóbbiért 137 forintot számláz. Összes­ségében tehát nettó 363 forint a vízdíj, s ennyi sze­repel a polgármesteri hi­vatal adatai közt is. az összvonalas bérlet közgyűlés által megállapí­tott díja és a közölt ár egy­aránt 5590 forint. A par­kolási díj a városközpont­ban személygépkocsival 190 forint óránként mind­két adatsor szerint. A sze­métdíj az idénre tervezett 121 millió forintos önkor­mányzati támogatás nél­kül 289 forint alkalman­kénti ürítési díjat jelent. Amennyiben az önkor­mányzati támogatást is beleszámoljuk a díjba, ab­ban az esetben 173 forint­ra jön ki a 120 literes edé­nyek ürítési díja alkal­manként. A temetkezési díjak a kaposvári lakosok kedvezményét is beleszá­mítva úgy alakulnak, hogy egy felnőtt egyes sír­hely megváltási díja 9659 forint. Számháború Patcán A patcai Katica tanyán remekül töltik idejüket a ka­posvári és környékbeli gyerekek. Hetes programsort állítottak össze egy- egy csoportnak, amiben szerepel többek között lovaglás, erdei túra, népi mesterségek gyakorlása és a nagysikerű számháború is Ó LVASlTl ^ZE NE TE K ^Sm'sT20/9 68-" TTTBHHNHHHBH TÍZPARANCSOLAT. T. Szerk.! Kérem, szíveskedjenek közölni az újságban annak az ominózus NENYI-nek a szö­vegét, mert mint egyszerű magyar új­ságolvasó állampolgár, nem tudom, hogy jó oldalon állok-e? Hogy az ápri­lisi választáson forradalom történt-e, nem tudom. Én 1990-ben inkább éreztem forradalmi változást, és eu­fóriát, majd csalódást. A társadalmi minimum pedig már a bibliai tízpa­rancsolatban meg van írva! A nép kedves vezetőinek pedig nagyon szo­morú sors szokott jutni. Kj KAPOSVÁR. Kihez kell fordulni, hogy végre történjen már valami a Honvéd és a Berzsenyi utcai lámpás keresz­teződésben? Sokszor tíz percet kell várni, mire vált a lámpa. Jó lenne, ha a Somogyi Hírlap megint foglalkozna vele! (A Berzsenyi és a Honvéd utcá­nak nincs kereszteződése Kaposvá­ron! Nyilván a Honvéd és a 48-as ifjú­ság úti kereszteződésre gondol, ahol már hónapok óta problémát jelent a közlekedési lámpa. Foglalkozunk a témával. -A szerk.) KAPOSVÁR Ofi! Jó, hogy van három Lidi, jutott munkahely! BANKADŐ. Hála Isten, nem lesz fél­árú menetjegy. Napirendre sem vet­ték a szocialisták javaslatát. Csányi szerint kizárt, hogy a lakosságra ter­heljék a bankadót. SZÚNYOGIRTÁS. Toponár egyik ré­szén még nem volt Többször beszél­tem telefonon Árva Lászlóval. Azt mondta: „minden bokrot azért nem permetez le”. Minket ez nem vigasz­tal, már napközben sem lehet ki­menni az udvarra, a kertről nem is beszélek. Majd csak jön a tél! Mit te­gyünk? Várom válaszát! (Tényleg, minden nappal kevesebb van vissza télig... Persze jobb lenne, ha csipked­nék magukat az illetékesek. - A szerk.) * Ugye nem gondolja komo­lyan senki sem, hogy a Fidesz felelős a túlszaporodott szúnyogseregért? Ezt az SMS-t a „Tarka sorok’’-ba kék lett volna címezni, sok másikkal együtt. Egy olvasó * Nem lehetne a könnygázt inkább szúnyogirtásra használni? PROSTIK. A prostituáltakat évente több tízmillióval támogatta a kor­mány a válságban, hogy ne legyenek válságban! Julika (No, hogy is van ez pontosan, Julika? Szívesen megír­nánk. -A szerk.) ÁLLATVÉDŐK. Tisztelt állatvédők a megyében! Nem csak a barcsi állat­védő egyesület létezik a Dunántúlon. Van minden nagyobb városban. Ná­luk sem jobb a helyzet. Az ő befoga­dásuk is véges. Sajnos. SUKORŐ. Akik A másfél milliárdos sukorói mínuszt előidézték, fizessék be az államnak! KAPOSVÁR. Hurrá! Megint lesz négy szökőkút! Nem vagyok látványelle­nes, de a legtöbb járda bokatörő, a magaslépcsős buszról akrobatika ta­nulás nélkül nem lehet leszállni! NetNagyi SZOMJAS FÁK. Hova fognak terjesz­kedni, és honnan fognak táplálékot vizet szívni az Ady Endre utcai fák gyökerei, ha betonnal lezárták a ta­lajirányú terjeszkedésüket? Huan TILOS. Állítólag Kaposvár belvá­rosában nem lehet dohányozni. A felüljáró melletti buszmegálló kör­nyékét meg kellene nézni. Bent ülnek a pádon, és szívják a cigaret­tát. Nem zavarja őket, hogy kisgye­rekek is vannak ott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom