Somogyi Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám

2010. JUNIUS 6„ VASARNAP INTERJÚ 7 parlament Lázár János szerint Magyarország egyik legfontosabb problémája az együttműködés és az összetartozás érzésének hiánya. A frakcióvezető szerint nem szégyen a hitbéli meggyőződés. „A NAGY VÁLTOZÁSOK HfVE VAGYOK” Egy kétharmados frakció­nak nagyvonalúnak kell lennie, nem lehet nagy­képű, nem lehet önhitt - mondja Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Újvári Miklós- Szerdán parlament, csütörtö­kön Hódmezővásárhely, pén­tek parlament, szombaton újra otthon. Meg lehet ülni ezt a két lovat egy fenékkel?- Azt remélem, hogy igen. Eh­hez két dologra van szükség: csa­ládom tűrőképességének fokozá­sára és szolidaritására, valamit a hódmezővásárhelyiek segítségé­re. A legnagyobb vesztesek a fe­leségem és a gyermekeim lesz­nek, de ők idáig jól bírják. Ha a hódmezővásárhelyiek is úgy gon­dolják, megpróbálom mindkét feladatot elvégezni.- Vagyis újraindul polgármes­terként.- Igen, megpróbálom harma­dik alkalommal is. Nagyon sok közös dolgunk van még Hódme­zővásárhelyen.- Hogyan lesz a Budapest felé vezető úton egy megfontolt pol­gármesterből forradalmi frak­cióvezető?- Hódmezővásárhelyen is nagy forradalmárnak tartanak, a feleségem és az édesanyám min­dig higgadtságra és megfontolt­ságra int. Egy kormánypárti frak­cióvezetőnek, kétharmaddal a háta mögött, felelősségteljesen, higgadtan és politikai értelem­ben is nagyvonalúan kell fellép­nie a parlamentben. A polgár- mesterség ad némi tapasztalatot a konfliktusok kezelésében. Élet­koromnál, habitusomnál fogva a nagy változtatások híve vagyok, és azokba bele is szoktam vágni. Rajtam nem fog múlni.- Hogyan tervezi irányítani Európa egyik legnagyobb frak­cióját?- Még a parlament megalaku­lása előtt igyekeztem minden képviselőtársammal találkozni. Az a benyomásom, hogy mind­annyian tudják: nagy a felelőssé­gük az ország megváltoztatásá­ban, az új alkotmány elkészíté­sétől az ország gazdasági helyre- állításáig. Valóban azt szeret­nénk, hogy egy új ország szüles­sen. Frakcióvezetői munkám ar­ról szól, hogy a kormány elkép­zeléseit kell érvényesítenem a frakcióban, és a frakció elképze­léseit kell megvalósítanom a kormánynál.- És elégedett ezzel? Korábban úgy tűnt, fontos kormányzati pozíciót kaphat.- Ősszel Orbán Viktor megkér: dezte tőlem, hogy milyen hosszú távú ambícióim vannak. Ebből egy beszélgetéssorozat lett. El­mondtam neki, hogy szeretném a Hódmezővásárhelyen megkez­dett munkát folytatni, befejezni. Ez a kormányzati felelősségvál­lalást nem teszi lehetővé. Hozzá­tettem, hogy ha ezt ő tiszteletben tartja, akkor én frakcióvezető­ként szívesen segítem a munká­ját. Szövetségi pozíciót ajánlott, 35 évesen az embernek legyen annyi önkritikája, hogy mit vállal, és mit nem. „Azt az utat fogjuk járni, hogy legkésőbb 2011. június 30-ig letegyünk egy alkotmánytervezetet az asztalra.” amelyet nagy kitüntetésnek, nagy felelősségnek tartok. 35 évesen pedig az embernek le­gyen annyi önkritikája, hogy mit vállal, és mit nem.- De ha most önkormányzati miniszter lenne, nagy befolyá­sa volna az önkormányzati rendszer átalakítására. Ebben pedig önnek elég határozott a véleménye.- Talán túl határozott is, időn­ként a pártomban vagy a frakció­ban alulmaradok elképzeléseim­mel, mert azt gondolom, hogy az egész rendszert alapvetően meg kell változtatni. Egy többségi frak­ciónak kétharmad birtokában döntő súlya van. Már vannak eredmények: feleannyi képviselő lesz az önkormányzatokban. 2011-ben pedig az egész önkor­mányzati rendszer átalakítására teszünk javaslatot, amely már a feladatok, a felelősség, a finanszí­rozás kérdéseire is választ ad.- Biztosan az volt a legna­gyobb probléma, hogy túl sok a képviselő?- Magyarország nem képes ennyi politikust eltartani. 2014- tői ezért lesz 200 fős az Ország- gyűlés, és a helyi politikában is felezünk. Az önkormányzatok­nak vannak akut problémái, több százmilliárd forintot vettek el a költségvetésükből, az elmúlt két és fél év megszorító politikája leg­inkább a településeket érintette. Nincs több tartalék a rendszer­ben, holott a települési önkor­mányzatok működtetik az orszá­got. De hozzáteszem: amelyik ön- kormányzat nem teszi működé­sét hatékonnyá, gazdaságossá, az nem érdemes a támogatásra.- Ezt úgy is lehet érteni, hogy a kormány szorosabb ellenőr­zés alá kívánja vonni az önkor­mányzatokat.- Ahol pénz van, ott jobban kell ellenőrizni. Olyan ellenőrzések kellenek, amelyeknek van is kö­vetkezményük. Az Állami Szám­vevőszéket mindenképpen meg kell erősíteni, mert az önkor­mányzati rendszer mai formájá­ban alkalmat ad a korrupcióra.- A forradalmi retorika egyik eleme, hogy új alkotmányt ter­veznek. Önök egyharmadnyi helyet ajánlottak az ezt előké­szítő eseti bizottságban az el­lenzéknek. Vagyis többet, mint a parlamenti arányuk. Miért?- Azt az utat fogjuk járni, hogy legkésőbb 2011. júni-, us 30-ig letegyünk egy al- ' kotmánytervezetet az asz­talra. Fontosnak tartjuk, hogy az ellenzéki jo-i gok érvényesüljenek. i Szeretnénk támasz-j kodni az ellenzék vé- j leményére, kezde-j ményezéseire, ha j vannak ilyenek. Az j utóbbi időben en­Névjegy 1975. FEBRUÁR 19-ÉN Született Hódmezővásárhelyen. 1989-1993 között, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. 1993-1999 között elvégezte a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem jogi karát 1995-től a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatal jegyzői irodájának volt gyakornoka. 1997 És 1999 között Rapcsák András polgármester személyi titkáraként tevékenykedett 2002 óta a Fidesz parlamenti képviselője és Hódmezővá­sárhely város polgármestere. 2010-től a Fidesz parlamenti frakciójának ve­zetője. 1999-től az Egy­séges Hódmezővá­sárhelyért Egyesület ügyvezető titkára. 2006-tól a Hódmez& vásárhelyi Ótemplomi Református Egyház- község presbitere. nek híján vagyunk, az ellenzék­nek rendeznie kell sorait.- Nem csak azért mernek ilyen nagyvonalúak lenni, mert pontosan tudják, hogy az ellenzék megosztott, és az otta­ni ellentétek nagyobbak, mint az ellenzék és a kormány kö­zöttiek?- Nem foglalkozunk az ellenzé­ki pártok belső politikai életével. Célunk, hogy azoknak is érvé­nyesüljön az akarata, akik nem ránk szavaztak, vagy otthon ma­radtak. Nekünk az az érdekünk, hogy a következő választáson még több szavazónk legyen. A parlamentben nem kéthar­madot, hanem három har- madot kell képviselni. I - A parlament stílusa i nem változott meg gyökeresen, az első el- ' lenzéki interpellálókat a fideszes képviselők sokszor lehurrogták, ki­tapsolták.- Egy kétharmados frakci- ’ ónak nagyvonalúnak kell len- [ nie, nem lehet nagyképű, nem | lehet önhitt. Frakcióvezetőként az én felelősségem, hogy a frak­ciótársaimat irányítsam, felhív- í a figyelmüket arra, hogy két­harmad birtokában vannak vi­selkedésformák, amelye- ' két nem érdemes követni. Tudomásul kell venni, hogy már nem ellenzék vagyunk, hanem kormányzó erő.- Azzal egyetértene, hogy elnö­ki köztársaság jöjjön létre, ahol a kibővített jogkorú köz- társasági elnöki pozíciót tölt­hetné be Orbán Viktor?- Nem erről az oldalról közelí­tem meg a dolgokat. Azt kell megnéznünk, mi a legjobb az embereknek, mi a legjobb az or­szágnak, mi a leghatékonyabb alkotmányos berendezkedés. Olyan rendszerre van szükség, ahol az embereket kiszolgálják, és nem uralkodnak felettük, az emberek a befizetett adójukért megfelelő állami ellátásban ré­szesülnek. Egy jól működő, szol­gáltató típusú államra van szük­ség, amely nem fojtogatja az em­bereket, hanem érvényesíti az alapvető emberi jogokat, és min­denki számára biztosítja, hogy előrejusson. Lehet, hogy az erős miniszterelnöki rendszer a leg­jobb erre, lehet, hogy más. Ezt végig kell gondolni.- Az alkotmány kapcsán is fel fog merülni az a kérdés, amely a Trianon-vitákban felmerült: fontos-e az, hogy az istenfogal­mat vagy az istenhitet az álla­mi szférában is hangsúlyoz­zák.- A Trianon-emléktörvénnyel kapcsolatban felhívnám a fi­gyelmet arra, ha valaki a tör­vény szövegét elolvassa, abban az látható: a sokat idézett kité­tel, vagyis hogy „Isten a történe­lem ura” után vessző van, és úgy folytatódik, hogy „és azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megér­teni”. A nemzeti együttműködés nyilatkozattervezetének sem ré­sze, hogy „Isten bennünket úgy segéljen”, pontosan azért, hogy azok is tudjanak csatlakozni hozzá, akik más világnézetet vallanak. Azt gondolom, helyes, ha egy politikai erőnek van meggyőződése. A Fidesz és a KDNP szövetsége keresztény­keresztyén értékrendet vall. Ez nem szégyellnivaló, de nem le­het erőszakos, és nem lehet ki­zárólagos. De mi azoknak a szempontjait is szeretnénk ér­vényesíteni, akik hitben élik a napjaikat.- Mit jelent Trianon az Ön ge­nerációjának? Miért fontos, hogy 2010-ben erről döntések szülessenek, hogy a közbeszéd tárgya legyen?- Magyarország egyik legfon­tosabb problémája az együttmű­ködés és az összetartozás érzé­sének hiánya. Egy politikának nagyon fontos felelőssége, hogy kialakítsa az együttműködés rendszereit. Bizonyos ügyek­ben, abban például, hogy nem csak Magyarországon élnek magyarok, és minden történel­mi rendszertől függetlenül ez a nemzet összetartozik. Ennek hangot kell adni, pontosan azért, hogy nagyobb legyen a magyarok között az összetarto­zás érzése. Trianon arra tanít bennünket, hogy ha hiányzik az összetartozás, az tragédiákhoz vezet. Elképesztő egyébként a témával kapcsolatos tájékozat­lanság, ezért szükséges, hogy az oktatási rendszerben megje­lenjenek ezek a tényismeretek. Nem múltsirató, hanem mo­dern, 21. századi formában!

Next

/
Oldalképek
Tartalom