Somogyi Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám

2010. JUNIUS 6., VASARNAP Óriási árvíz pusztít az or­szágban. A meteorológu­sok szerint a szélsőséges idő nem a klímaváltozás része, ennyi belefér az időjárás szeszélyeibe. Árvay N. Tivadar Fellélegezhetnek az árvíz sújtot­ta területeken élők: a következő napokban sok napsütésre és csak elszórt záporokra van kilá­tás - tudtuk meg Darányi Mari­ann meteorológustól. „A csapa­dékos időjárás véget ért, a hűvös napoknak is búcsút inthetünk - teszi hozzá az Országos Meteoro­lógiai Szolgálat (OMSZ) munka­társa. - A következő héten a mi­nimum-hőmérsékletek az ilyen­kor megszokott értéken, 10-15 fok körül alakulnak, a délutáni csúcsok pedig meghaladják majd a júniusban megszokott 23 fokos átlagot, s 30 fokig emelke­dik a hőmérők higanyszála.” A viharos május mellett még­sem lehet szó nélkül elmenni, amit az OMSZ-nél is megerősíte­nek. A szolgálat munkatársai sze­rint az elmúlt hetek időjárása nyugodtan nevezhető rendkívü­linek. A májusban lehulló csapa­dékmennyiség sokéves átlaga ugyanis 62,1 milliméter, ezzel szemben az idén sok helyen 4 nap alatt esett ennyi eső a „Zsó­fia” ciklonnak keresztelt vihar­ból. Sőt, az ország néhány terüle­tén - Észak- és Dél-Dunántúlon, Magyarország átlaghőmérsékletének változása* Időszak Éves Tavasz Nyár Ősz Tél 2021-2050 ________1,1-1,9 1,1-1,6 0,7-2,6 0,8-2,0 1,1-1,3 20 71-2100________3,1-4,0 2,3-3,1 3,5-6,0 3,0-3,9 2,5-3,9 • CELSIUS-FOKBAN, AZ OMSZ-BEN KÉSZÍTETT MODELL SZERINT. a Bükkben - ennek kétszeresét, háromszorosát mérték május 15-18. között. Ugyanakkor az Al­pokalján olyan terület is volt, ahol ezekben a napokban csak 5-10 milliméter eső esett. De május­ban megdőlt minden korábbi - 1951 óta mért - széllökésrekord is. A Bakonyban május 17-én mért 162 kilométer/órás (45 m/s- os) széllökés új országos csúcs. A meteorológusok mégis óvato­san fogalmaznak: véleményük szerint egy-egy szélsőséges idő­szak után nem szabad messze­menő következtetéseket levonni. A klímaváltozás nem a helyi, gyors lezajlású időjárási esemé­nyekben érhető tetten, bár az összefüggéseket érdemes kutat­ni. A „Zsófia” például a mediter­rán térségből érkezett, de ez nem jelenti azt, hogy a térségünkben ilyenkor általános nyugati áram­lás megváltozna. Az időjárás to­vábbra is nyugatról, az atlanti tér­ségből „jön”, a nagy nedvesség­tartalmú mediterrán ciklonok pe­dig továbbra is a téli időszakra jellemzők. Ez mégsem zárja ki azt, hogy tavasszal vagy nyáron egy-egy mediterrán ciklon hoz­zon jelentős csapadékot. Az OMSZ több évtizedre előretekin­tő modelljei sem utalnak arra, hogy a cirkulációs viszonyok alapvetően változnának. Sok csa­padékkal járó helyzeteket a nyu­gati áramlások is szállíthatnak - gondoljunk csak a 2006. augusz­tus 20-i viharra -, ez tehát nem a mediterrán ciklonok kiváltsága. „A rossz időt hozó ciklonális és a jó időt okozó anticiklonális je­lenségek számában azonban mu­tatkozik változás - mondja Horá- nyi András meteorológus. - Utób­biból több lesz a következő évtize­dekben (az elmúlt évtizedekben is ilyen volt a trend), és ez a hő­mérsékleti viszonyokra is hatás­sal lehet. Nyáron az anticik­lonális áramlások miatt megra­gad a forró levegő a Kárpát-me­dencében, és hosszú meleg peri­ódusok alakulhatnak ki. Télen fordított a helyzet, az enyhébb le­vegőt szállító nyugati áramlások nem tudnak behatolni a konti­nens belseje fölé, ezért ott ragad a hideg. Ilyenkor alakulnak ki a fagyos, ködös, szmogos idősza­kok hazánkban, amikor csak a Kékes látszik ki a párából.” A szakember szerint csak a 20-30 év távlatában vizsgált és egymással összehasonlítható történések utalhatnak változás­ra. A modellek például megmu­tatják, hogy a nagy csapadékkal járó jelenségek száma mennyire szaporodhat a jövőben. „A múlt­Kistérségi veszélyjelzés szuperszámítógéppel ÓRÁRA, SŐT, PERCRE PONTOSAN és akár néhány településre le­bontva képes időjárási előrejel­zést adni az Országos Meteoro­lógiai Szolgálat a szerdán üzembe helyezett új szuperszá­mítógépük segítségével. Az IBM iDataPlex nevű berendezése egy kétajtós ruhásszekrény mé­retével vetekszik, ma ez az or­szág legerősebb számítógépe, amely a korábbi 1 óra helyett alig 3-4 perc alatt birkózik meg a bonyolult előrejelzési model­lek juttatásával. A MAGYARORSZÁG TERÜLETÉT eddig lefedő 7 régiót az új gépnek köszönhetően 174 kis­térség váltja fel, amelyekre az OMSZ 1-3 órás riasztást tud kiadni. A Dél-Dunántúl vagy Észak-Magyarország besoro­lás helyett ezután Miskolcra, Egerre, Pécsre vagy Szek- szárdra érvényes időjárási elő rejelzést képes szolgáltatni az OMSZ, de pontosan be tudják határolni egy jégeső vagy egy pusztító szélvihar lecsapásá­nak helyét. Paál Péter (balra) adta át az IBM gépét Bozó László OMSZ-elnöknek beli mérési adatok szerint a mos­tanihoz hasonló, nagy csapadék­kal járó időjárási jelenség csak néhányszor fordult elő, vagyis el­hamarkodott lenne klímaválto­zásról beszélni. Ez a néhány ese­mény belefér a légkör változé­konyságába. A szélsőség ugyan­is a légkör sajátossága.” A modellek mégis változást je­leznek a csapadékesemények számában és intenzitásában a következő évtizedekre. „Kisebb számú, de intenzívebb esők lesz­nek. Nyáron a jelenleginél keve­sebb, télen több csapadék várha­tó, és előfordulhatnak a szoká­sosnál szárazabb időszakok. Úgy tűnik, hogy ezzel párhuzamosan az átlaghőmérséklet is emelke­dik, de ennek mértékét a külön­böző modellek eltérően jelzik. A legdurvább becslés 6 fokban ma­ximálja a nyári átlaghőmérsék­let változását (az évszázad végé­re), ami valóban soknak tűnik. Persze az 1,5-2 fok is sok lehet az elkövetkező néhány évtizedben.” A meteorológia a bizonytalan­ságok ellenére fontos informáci­ókat szolgáltat a nemzetgazda­ságnak - legyen szó építőiparról, mezőgazdaságról, egészségügy­ről. Az intenzív esők például fel­gyorsíthatják az útépítési techno­lógiák átalakítását, a szaporodó hőhullámok az egészségügy fel­adataiban hozhatnak változást, a csapadékos időszakok télre toló­dása pedig a mezőgazdaságban teszi szükségessé egy új vízgaz­dálkodási rendszer kialakítását. Vízben fuldoklik Borsod megye - Edelényt, Felsőzsolcát és Szendrőt is újjá kell építeni az árvíz után - A Hemádon újabb árhullám érkezésére számítanak TÖBB TELEPÜLÉS, a Hernád menti Halmaj, Kiskinizs, vala­mint a Bódva melletti Raka- caszend, Tornabarakony és Tornaszentandrás került a víz fogságába Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében, ahol 17 ezer em­ber dolgozik a védekezésben. tegnap nem lehetett megköze­líteni Szendrőt sem, ahol négy ház dőlt össze. Edelényben is hasonló a helyzet, az áradatot nem bírják a vályogépületek. Felsőzsolcán a KisSajó áradása miatt méteres víz hömpölygött az utcákon, a tűzoltók csóna­kokkal mentették az embereket. Miskolcon takarékos vízfo­gyasztásra kérik a lakosságot, mert a Hernád áradása miatt a helyi vízszolgáltató nem kap elegendő vizet az Észak-ma­gyarországi Regionális Vízmű­vektől. A borsodi utakon autó­zókat a sebességkorlátozó, illet­ve terelőtáblák jelzéseinek be­tartására szólította fel a rendőr­ség, mert a szabálytalankodók újabb károkat okozhatnak. a duna áradása miatt har­madfokúra emelték a készült­ségi szintét Esztergomnál, Ko­márom és Almásfüzitő között, valamint a Vének-Duna- szentpál szakaszon. A Szent­endrei-szigeten lezárták a Tahi és Kisoroszi közötti utat, Sződligetnél a 2-es főutat, vala­mint a 11-esfőút Visegrád és Dunabogdány közötti szaka­szát. Budapesten várhatóan holnap tetőzik a folyó, 800 cen­timéteres szinten. fejér megyében is megkezdték a felkészülést a Duna menti te­lepüléseken, ott a hét közepén tetőzik a folyó. A Velencei-tó víz­szintjét viszont sikerült a kriti­kus szint alá csökkenteni, és bár a tó vízháztartását szabá­lyozó zámolyi tározó megtelt, a pátkai még 2,5 millió köbmé­ter vizet képes fogadni. a tisza felső szakaszán Tiszabecsnél tegnap apadás kez­dődött, de Vásárosnaménynél, Záhonynál, Dombrádnál, Tiszabercelnél még emelkedett a vízszint Tegnap ezért harmad­fokúra emelték az árvízvédelmi készültséget a Hortobágy-Be- rettyó és a Tisza egyes szakasza­in. A Körösök romániai vízgyűj­tőin már megkezdődött az apa­dás, a folyók a középső szaka­szokon tetőznek, lejjebb még áradnak, mindenhol elsőfokú a készültség. Bevetik a rosszfiúkat hétszáz büntetés-végrehaj­tási dolgozó és fogvatartott vesz részt az árvízi védekezés­ben -jelentette be a Bünte­tés-végrehajtás Országos Pa­rancsnoksága. Az alacsony biztonsági kockázatúként számon tartott rabok a rend­kívüli időjárás kezdete óta több helyszínen is részt vesz­nek az árvízi védekezésben - megfelelő biztosítás mellett A GÁTAKON rajtuk kívül ka­tonák, tűzoltók, polgárőrök és rendőrök segítik a mun­kát. Hende Csaba honvédel­mi miniszter tegnap a lakta­nyák védelmét ellátó sze­mélyzeten kívül minden ka­tonát a veszélyeztetett térsé­gekbe vezényelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom