Somogyi Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-23 / 144. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JÚNIUS 23., SZERDA 3 MEGYEI KORKÉP Sok helyen betömték a vizesárkot megelőzés A belterületi vízelvezetők tisztítására munkaprogram indul Somogybán (Folytatás az 1. oldalról)- Nem megy le a víz, ha a héten újra zuhog, szétázhat az otthonunk - kesergett a 80 esztendős Fáncsi Lajosné. - Könyörgünk a szakembereknek, tegyenek rendet Mernyén. Persze a mernyei nem egyedi eset. A víz a mezőcsokonyai sportpályát, és két belső telket is elöntött. Decsi József polgár- mester tegnap arról beszélt: egy vízi társulat feladata a vízelvezető-rendszer tisztán tartása. Ez azonban eliszaposodott, s így bekövetkezett a baj.- A szabályok pedig meglehetősen egyértelműen előírják a teendőket - így Heizler György, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója. - A belterületen általában az önkormányzat feladata a rendrakás, illetve a külső vízfolyások egy részénél a vízgazdálkodási társulások kezelésében van az árok tisztítása. A nagyobb vízfolyások környékén az állami vízügy gondoskodik erről. Általában az önkormányzati vízelvezetőárkoknál fordulnak elő a nagyobb problémák. S miért? A szakember szerint nem, vagy alig gondoskodnak az aktuális karbantartási feladatok elvégzéséről. Vasárnap Zamár- diban a tűzoltók például azért szivattyúztak jelentősebb meny- nyiségű vizet, mivel az egyik üdülőhely előtti árkot betemették, és parkolóvá alakították át. Az ezredes a legfrissebb tapasztalatokra hivatkozva elmondta: egyes árkok a talajerózió miatt teltek meg iszappal. Somogyba- bodon és Mernyén is tapasztaltak már olyat, amikor a domboldalról az eső lemosta a talajt a vízelvezetőbe.- Bárhogy, de meg kell oldani az árkok tisztítását - vonta le a következtetéseket az ezredes. - Az önkormányzatoknak erre vannak eszközeik. S azt nehéz elképzelni, hogy az ott lakók nem látják, ha egy árkot valaki parkolóvá alakít át. Amúgy a zamárdi-ügy kapcsán felelősségre vonást kezdeményez a katasztrófavédelem. Másutt pedig munkaprogram elindítását javasolják. Heizler György hangsúlyozta: belátható időn belül el kell érni, hogy valamennyi árok alkalmas legyen a hömpölygő víz elvezetésére. ■ Harsányi Miklós Megdöbbentő utcakép Mernyén. Lassan a főutat is kimossa a víz, miután a vízelvezető árkok jó része már tönkrement, nem tölti be a feladatát Ádándon féltéglákat sodort a víz az utcán, az átereszek már nem bírják A VÁLTOZATOSSÁG KEDVÉÉRT Ádándon hömpölygőit bala- tonnyi víz az utcákon. A vízelvezetők lassan felmondják a szolgálatot.- FÉLTÉGLÁKAT VITT A VÍZ, ilyet még nem láttam - mondta Pollák Tibor ádándi polgár- mester. - Még egy-két hasonló eső a héten, aztán nálunk is katasztrófahelyzet lesz. Az átereszek nem bírják a terhelést. Az önkormányzat sok közmunkást alkalmaz, s most mindegyik ezeknek a helyreállításán dolgozik. Az a baj, hogy amit megtisztítanak egyik nap, az rövidesen megint eltömő- dik, mert telehordja az eső törmelékkel. Sziszifuszi munka, de komolyabb beruházásra nem is gondolhattunk az elmúlt években pénz hiányában. Pollák Tibor hozzátette: három hegyi utcájuk is van (ott él a lakosság több, mint tíz százaléka, majdnem háromszáz ember), ezek a legkritikusabbak. EZEKNEK A PORMENTESÍTÉSÉRE sem volt pénze a falunak, s a murvás utakat egy heves eső „elviszi”, ezzel a hordalékkal is feltöltve a vízelvezetőket. A polgármester megérti, hogy fogytán a lakosság türelme, de közmunkások igénybevételén túl nincs más eszközük. Beszélgetésünk időpontjában például egy járdaszakasz gyors helyreállításán tüsténkedtek, ami alól egyszerűen kimosta a földet az eső. fónai imre Vízmosta árkok somogybabodi olvasónk jelezte: a víz a 67-es főútról a lakóházukhoz folyik Szerinte azért, mert az önkormányzat betemettette az árkot Csima Sándor polgármester azt mondta: nem az önkormányzat temettette be, hanem a lezúduló víz. Szélmalom harcot vívnak az elemekkel. Van, ahol a frissen kitisztított árkot mosta be néhány óra alatt a víz. A felázott talajra a munkagépek sem tudnak rámenni.. F.SZ.Á. A kaposvári főpostánál is ömlött a víz. A víznyelők sem képesek elvezetni Kétmilliós kárra remélnek vis majort Csurgón a többség eleget tett a felszólításnak- tájékoztatott Ma Csaba csurgói alpolgármester, miután az önkormányzat május 31-ig adott határidőt a patakpartokon élőknek. Lezajlottak az ellenőrzések Ismert: az esőzések következtében megáradt a Máriás patak, és elárasztotta a város mélyebben fekvő részeit Kiderült: hibázott az önkormányzat és hibáztak a lakók is. Előbbinek a település közigazgatási határán belül rendben kell tartania a patakmedret Utóbbiak, ahogy Ilia Csaba a testületi ülésen elmondta, a nz partvonalától hat méteren belül nem kertelhetnének, ültethetnének gyümölcsfát, vagy mást. És sok szemetet is vitt a víz. Az önkormányzatfelszólította a három patak mentén élőket, hogy szabadítsák fel az ingatlanukkal szomszédos patakpartot.- kollégáim a bentmaradt növényeket kivágták, és gépi medertisztítást is szeretnének végeztetni - mondta az alpolgármester. A lakosok kárfelmérése készül, az önkormányzat vis major pályázatot nyújtott be: védekezési munkákra félmillió forintot, helyreállításira 1,5 milliót kémek, varga andrea Tarka sorok utolsó felvonásához érkezett az ötesztendős színdarab. A főhős, akit az akkor még kisebbségben, jobbára csak pinceszínházakban lehetőséghez jutó, manapság viszont a nemzet teátrumában dirigáló rendezőgárda küldött a világot jelentő deszkákra, vélhetően tudja, haty- tyúdalát játssza már. Igaz, legalább saját művészi koncepciója szerint Melybe nem fér bele, hogy a jövőben csak egyetlen rendezői elv alapján lehessen darabokat játszani, s a jelen színházi struktúra bebetonozásához sem hajlandó asszisztálni. sólyom László köztársasági elnök rövid időn belül a kétharmados kormánypártok második törvénymódosítását küldte vissza megfontolásra az aláírás helyett Jelezte, a- kad néhány csont, melyet nemhogy megemészteni, de megrágni is nehézkes. Ezúttal az alkotmánybírák jelölésével kapcsolatban talált kifogásolnivalót, véleménye szerint rosszabb, mint az előző verzió, pedig az is ezer sebtől vérzett. Persze, ez nem azt jelenti, hogy a T. Ház a fejéhez kap, s új verziót dolgoz ki, hiszen a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátásáról szóló törvénnyel is ugyanígy cselekedett az államfő. A kétharmad ennek ellenére másodszorra is megszavazta, és ezzel le is zárult az ügy. Virágnyelven ez nagyjából azt jelenti: a jövőben a kormánytisztviselők kiválasztásánál nem csak a szakmaiság számít És a leváltásuknál sem... az ellenzék cinizmust, embertelen és politikai tisztogatást, a vérmesebbje diktatúrát emleget. A sajtó persze részletesen beszámol mindenről. Még. Amíg a kötelező tájékoztatással és a válaszadási joggal bélelt új médiatörvény életbe nem lép. Aztán megint nagyobb teret kap a Tarka sorok... Másfél évi börtönt kapott a férfi a szarvas szenvedéséért állatkínzás Az emberek érzékenyebbek ezekre az esetekre, ezért egyre többen jelzik a hatóságoknak Másfél évi börtönre ítélt a bíróság állatkínzás miatt egy nagybajomi fiatalembert, aki hurokkal ejtett el két gímszarvast Nagybajom közelében. A vádlott fiatalkorú barátjával ment ki az erdőbe, és több hurkot is elhelyezett. Másnap találtak is a hurkokban egy 200 ezer forint értékű, vemhes gímszarvastehenet és egy 100 ezer forint értékű gímszarvasborjút. A szerencsétlen állatok órákig szenvedhettek, mire kimúltak. A fiatalok szóltak az apjuknak, így négyen próbálták elvinni a zsákmányt, de a rendőrök elfogták őket A tárgyaláson a vádlottak állították: csak találták az elhullott vadakat, semmi közük az elejtésükhöz. Azt, hogy a vadtetemeket nem lehet elvinni, nem gondolták. A bizonyítékok azonban mást mondtak. A fiatalembert, aki a hurkokat kirakta, állatkínzás miatt másfél évi börtönre ítélte a bíróság. Apja lopás miatt felfüggesztett büntetést kapott. A fiatalkorút, aki szintén a csapattal tartott, próbára bocsátották. Apjára viszont, aki segédkezett a zsákmány ellopásában, de ezt felfüggesztett büntetés hatálya alatt követte el, egy évi letöltendő börtönbüntetést róttak ki. Az ítélet nem jogerős. Négyszeresére emelkedett néhány év alatt a bíróság elé kerülő állatkínzással kapcsolatos ügyek száma Somogybán: míg 2004 óta bűncselekmény, ha valaki szenvedést okoz az állatoknak 2006-2007-ben négy, illetve három esetben mondtak ítéletet, 2008-ban már 16 vádlott felelt állatkínzás miatt. Tavaly az első hat hónapban hat ilyen esetet tárgyaltak Somogybán. Vadócz Attila, a megyei bíróság sajtószóvivője elmondta: az elmúlt két és fél évben viszont nem tapasztalják, hogy megsokasodtak volna az állatkínzásos ügyek. Ami változott: nagyobb figyelem övezi ezeket a bűncselekményeket. 2004 óta bűncselekménynek számít az állatkínzás. Érzékenyebbek lettek ezekre az esetekre az emberek, jobban odafigyelnek, és jelzik a hatóságoknak. Somogybán a leggyakrabban tiltott módszerrel halásznak, vadásznak, s mivel ez az állatoknak bizonyítottan szenvedést okoz, ezzel követ el állatkínzást a tettes. Az állatkínzás önmagában három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A gyakorlat azonban az, hogy alapesetben felfüggesztett szabadságvesztést szabnak ki az elkövetőre. Ilyen volt a közelmúltban nagy port kavart eset, amikor egy gazda csontsovánnyá éhez- tetett lovát a mocsárba hajtotta. Amikor szerencsétlen állat nem tudott kijönni, a sorsára hagyta. Csak a szerencsének, és segítő szándékú embereknek köszönhető, hogy a ló végül felépült. Nemrég mondott ítéletet a bíróság annak a jákói nőnek az ügyében, aki több száz állatot, köztük vagy ötven kutyát tartott fóliasátor alatt a kánikulában, a pincében, kikötve. Az állatok közül többet leromlott állapotban, betegen találták meg az állatvédők. Az asszony felfüggesztett szabadságvesztést kapott, nem jogerősen. Akinek már nem ez az első ilyen esete, más bűncselekményt is elkövet, vagy különösen kegyetlen módon, nagy szenvedést okoz az állatnak, nem ússza meg feltételes szabadságvesztéssel. Mint az a belegi fiatalkorú, aki fejszével .szabályosan szétverte láncra kötött kutyája koponyáját. ■ Jakab Edit