Somogyi Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-23 / 144. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JÚNIUS 23., SZERDA 3 MEGYEI KORKÉP Sok helyen betömték a vizesárkot megelőzés A belterületi vízelvezetők tisztítására munkaprogram indul Somogybán (Folytatás az 1. oldalról)- Nem megy le a víz, ha a héten újra zuhog, szétázhat az ottho­nunk - kesergett a 80 esztendős Fáncsi Lajosné. - Könyörgünk a szakembereknek, tegyenek ren­det Mernyén. Persze a mernyei nem egyedi eset. A víz a mezőcsokonyai sportpályát, és két belső telket is elöntött. Decsi József polgár- mester tegnap arról beszélt: egy vízi társulat feladata a vízelve­zető-rendszer tisztán tartása. Ez azonban eliszaposodott, s így be­következett a baj.- A szabályok pedig meglehe­tősen egyértelműen előírják a te­endőket - így Heizler György, a megyei katasztrófavédelmi igaz­gatóság igazgatója. - A belterüle­ten általában az önkormányzat feladata a rendrakás, illetve a külső vízfolyások egy részénél a vízgazdálkodási társulások keze­lésében van az árok tisztítása. A nagyobb vízfolyások környékén az állami vízügy gondoskodik er­ről. Általában az önkormányzati vízelvezetőárkoknál fordulnak elő a nagyobb problémák. S miért? A szakember szerint nem, vagy alig gondoskodnak az aktuális karbantartási feladatok elvégzéséről. Vasárnap Zamár- diban a tűzoltók például azért szivattyúztak jelentősebb meny- nyiségű vizet, mivel az egyik üdülőhely előtti árkot betemet­ték, és parkolóvá alakították át. Az ezredes a legfrissebb tapasz­talatokra hivatkozva elmondta: egyes árkok a talajerózió miatt teltek meg iszappal. Somogyba- bodon és Mernyén is tapasztal­tak már olyat, amikor a dombol­dalról az eső lemosta a talajt a vízelvezetőbe.- Bárhogy, de meg kell oldani az árkok tisztítását - vonta le a következtetéseket az ezredes. - Az önkormányzatoknak erre vannak eszközeik. S azt nehéz elképzelni, hogy az ott lakók nem látják, ha egy árkot valaki parkolóvá alakít át. Amúgy a zamárdi-ügy kap­csán felelősségre vonást kezde­ményez a katasztrófavédelem. Másutt pedig munkaprogram el­indítását javasolják. Heizler György hangsúlyozta: belátható időn belül el kell érni, hogy va­lamennyi árok alkalmas legyen a hömpölygő víz elvezetésére. ■ Harsányi Miklós Megdöbbentő utcakép Mernyén. Lassan a főutat is kimossa a víz, miután a vízelvezető árkok jó része már tönkrement, nem tölti be a feladatát Ádándon féltéglákat sodort a víz az utcán, az átereszek már nem bírják A VÁLTOZATOSSÁG KEDVÉÉRT Ádándon hömpölygőit bala- tonnyi víz az utcákon. A vízel­vezetők lassan felmondják a szolgálatot.- FÉLTÉGLÁKAT VITT A VÍZ, ilyet még nem láttam - mondta Pollák Tibor ádándi polgár- mester. - Még egy-két hasonló eső a héten, aztán nálunk is katasztrófahelyzet lesz. Az át­ereszek nem bírják a terhelést. Az önkormányzat sok közmun­kást alkalmaz, s most mind­egyik ezeknek a helyreállítá­sán dolgozik. Az a baj, hogy amit megtisztítanak egyik nap, az rövidesen megint eltömő- dik, mert telehordja az eső tör­melékkel. Sziszifuszi munka, de komolyabb beruházásra nem is gondolhattunk az el­múlt években pénz hiányában. Pollák Tibor hozzátette: három hegyi utcájuk is van (ott él a lakosság több, mint tíz százalé­ka, majdnem háromszáz em­ber), ezek a legkritikusabbak. EZEKNEK A PORMENTESÍTÉSÉRE sem volt pénze a falunak, s a murvás utakat egy heves eső „elviszi”, ezzel a hordalékkal is feltöltve a vízelvezetőket. A polgármester megérti, hogy fogytán a lakosság türelme, de közmunkások igénybevételén túl nincs más eszközük. Be­szélgetésünk időpontjában pél­dául egy járdaszakasz gyors helyreállításán tüsténkedtek, ami alól egyszerűen kimosta a földet az eső. fónai imre Vízmosta árkok somogybabodi olvasónk jelezte: a víz a 67-es főútról a lakóházukhoz folyik Szerinte azért, mert az önkormányzat betemettette az árkot Csima Sándor polgármester azt mondta: nem az önkormány­zat temettette be, hanem a lezú­duló víz. Szélmalom harcot vív­nak az elemekkel. Van, ahol a frissen kitisztított árkot mosta be néhány óra alatt a víz. A fel­ázott talajra a munkagépek sem tudnak rámenni.. F.SZ.Á. A kaposvári főpostánál is ömlött a víz. A víznyelők sem képesek elvezetni Kétmilliós kárra remélnek vis majort Csurgón a többség eleget tett a fel­szólításnak- tájékoztatott Ma Csaba csurgói alpolgármester, miután az önkormányzat má­jus 31-ig adott határidőt a pa­takpartokon élőknek. Lezajlot­tak az ellenőrzések Ismert: az esőzések következtében meg­áradt a Máriás patak, és el­árasztotta a város mélyebben fekvő részeit Kiderült: hibázott az önkormányzat és hibáztak a lakók is. Előbbinek a település közigazgatási határán belül rendben kell tartania a patak­medret Utóbbiak, ahogy Ilia Csaba a testületi ülésen el­mondta, a nz partvonalától hat méteren belül nem kertel­hetnének, ültethetnének gyümölcsfát, vagy mást. És sok szemetet is vitt a víz. Az önkor­mányzatfelszólította a három patak mentén élőket, hogy sza­badítsák fel az ingatlanukkal szomszédos patakpartot.- kollégáim a bentmaradt nö­vényeket kivágták, és gépi me­dertisztítást is szeretnének vé­geztetni - mondta az alpolgár­mester. A lakosok kárfelmérése készül, az önkormányzat vis major pályázatot nyújtott be: védekezési munkákra félmillió forintot, helyreállításira 1,5 milliót kémek, varga andrea Tarka sorok utolsó felvonásához érke­zett az ötesztendős színda­rab. A főhős, akit az akkor még kisebbségben, jobbára csak pinceszínházakban le­hetőséghez jutó, manapság viszont a nemzet teátrumá­ban dirigáló rendezőgárda küldött a világot jelentő desz­kákra, vélhetően tudja, haty- tyúdalát játssza már. Igaz, legalább saját művészi kon­cepciója szerint Melybe nem fér bele, hogy a jövőben csak egyetlen rendezői elv alapján lehessen darabokat játszani, s a jelen színházi struktúra bebetonozásához sem hajlan­dó asszisztálni. sólyom László köztársasági elnök rövid időn belül a két­harmados kormánypártok második törvénymódosítását küldte vissza megfontolásra az aláírás helyett Jelezte, a- kad néhány csont, melyet nemhogy megemészteni, de megrágni is nehézkes. Ezút­tal az alkotmánybírák jelölé­sével kapcsolatban talált ki­fogásolnivalót, véleménye szerint rosszabb, mint az elő­ző verzió, pedig az is ezer sebtől vérzett. Persze, ez nem azt jelenti, hogy a T. Ház a fejéhez kap, s új verzi­ót dolgoz ki, hiszen a kor­mánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátásáról szóló törvénnyel is ugyanígy csele­kedett az államfő. A kéthar­mad ennek ellenére másod­szorra is megszavazta, és ez­zel le is zárult az ügy. Virág­nyelven ez nagyjából azt je­lenti: a jövőben a kormány­tisztviselők kiválasztásánál nem csak a szakmaiság szá­mít És a leváltásuknál sem... az ellenzék cinizmust, em­bertelen és politikai tiszto­gatást, a vérmesebbje dikta­túrát emleget. A sajtó per­sze részletesen beszámol mindenről. Még. Amíg a kö­telező tájékoztatással és a válaszadási joggal bélelt új médiatörvény életbe nem lép. Aztán megint nagyobb teret kap a Tarka sorok... Másfél évi börtönt kapott a férfi a szarvas szenvedéséért állatkínzás Az emberek érzékenyebbek ezekre az esetekre, ezért egyre többen jelzik a hatóságoknak Másfél évi börtönre ítélt a bíró­ság állatkínzás miatt egy nagy­bajomi fiatalembert, aki hurok­kal ejtett el két gímszarvast Nagy­bajom közelében. A vádlott fiatal­korú barátjával ment ki az erdő­be, és több hurkot is elhelyezett. Másnap találtak is a hurkokban egy 200 ezer forint értékű, vem­hes gímszarvastehenet és egy 100 ezer forint értékű gímszar­vasborjút. A szerencsétlen álla­tok órákig szenvedhettek, mire kimúltak. A fiatalok szóltak az apjuknak, így négyen próbálták elvinni a zsákmányt, de a rend­őrök elfogták őket A tárgyaláson a vádlottak állí­tották: csak találták az elhullott vadakat, semmi közük az elejté­sükhöz. Azt, hogy a vadteteme­ket nem lehet elvinni, nem gon­dolták. A bizonyítékok azonban mást mondtak. A fiatalembert, aki a hurkokat kirakta, állatkín­zás miatt másfél évi börtönre ítélte a bíróság. Apja lopás miatt felfüggesztett büntetést kapott. A fiatalkorút, aki szintén a csa­pattal tartott, próbára bocsátot­ták. Apjára viszont, aki segédke­zett a zsákmány ellopásában, de ezt felfüggesztett büntetés ha­tálya alatt követte el, egy évi le­töltendő börtönbüntetést róttak ki. Az ítélet nem jogerős. Négyszeresére emelkedett né­hány év alatt a bíróság elé kerü­lő állatkínzással kapcsolatos ügyek száma Somogybán: míg 2004 óta bűncselekmény, ha valaki szenvedést okoz az állatoknak 2006-2007-ben négy, illetve há­rom esetben mondtak ítéletet, 2008-ban már 16 vádlott felelt állatkínzás miatt. Tavaly az első hat hónapban hat ilyen esetet tárgyaltak Somogybán. Vadócz Attila, a megyei bíróság sajtószó­vivője elmondta: az elmúlt két és fél évben viszont nem tapasztal­ják, hogy megsokasodtak volna az állatkínzásos ügyek. Ami vál­tozott: nagyobb figyelem övezi ezeket a bűncselekményeket. 2004 óta bűncselekménynek számít az állatkínzás. Érzéke­nyebbek lettek ezekre az esetek­re az emberek, jobban odafigyel­nek, és jelzik a hatóságoknak. Somogybán a leggyakrabban tiltott módszerrel halásznak, va­dásznak, s mivel ez az állatok­nak bizonyítottan szenvedést okoz, ezzel követ el állatkínzást a tettes. Az állatkínzás önmagá­ban három évig terjedő szabad­ságvesztéssel büntethető. A gya­korlat azonban az, hogy alap­esetben felfüggesztett szabad­ságvesztést szabnak ki az elkö­vetőre. Ilyen volt a közelmúltban nagy port kavart eset, amikor egy gazda csontsovánnyá éhez- tetett lovát a mocsárba hajtotta. Amikor szerencsétlen állat nem tudott kijönni, a sorsára hagyta. Csak a szerencsének, és segítő szándékú embereknek köszön­hető, hogy a ló végül felépült. Nemrég mondott ítéletet a bíró­ság annak a jákói nőnek az ügyében, aki több száz állatot, köztük vagy ötven kutyát tartott fóliasátor alatt a kánikulában, a pincében, kikötve. Az állatok kö­zül többet leromlott állapotban, betegen találták meg az állatvé­dők. Az asszony felfüggesztett szabadságvesztést kapott, nem jogerősen. Akinek már nem ez az első ilyen esete, más bűncselek­ményt is elkövet, vagy különö­sen kegyetlen módon, nagy szenvedést okoz az állatnak, nem ússza meg feltételes sza­badságvesztéssel. Mint az a belegi fiatalkorú, aki fejszével .szabályosan szétverte láncra kötött kutyája koponyáját. ■ Jakab Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom