Somogyi Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-09 / 132. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JÚNIUS 9., SZERDA M KÖRKÉP Antal napi hegyszentelőt tartanak zseücszentpál Addig tudják ellátni a kötelező feladatokat, ameddig a költségvetés tart Az önkormányzat a közmunkások foglalkoztatásával az emberek anyagi helyzetén javít, a munkások pedig a falu külső képén Az önkormányzatok meg­alakulása óta Zselicszent- pál életében, a legnehe­zebb évet prognosztizálta Szabó József polgármester. F. Szarka Ágnes- Mióta polgármester vagyok, ilyen költségvetésünk még nem volt - kezdte Szabó József, - eny- nyi hiánnyal még soha nem szá­moltunk. A működésünk 44 millió forintból oldható meg, eb­ből 15 millió hiányzik. Aránya­iban ez borzalmasan sok. Lefa­ragták a normatívát, és ameny- nyivel kevesebbet kapunk, any- nyival csökken az önhikis tá­mogatás is. Logikát nem talá­lunk benne. Megértem, hogy nehéz helyzetben van az or­szág, és ez az önkormányzatok­nál csapódik le. Minimálisra csökkentünk minden kiadást, de a kötelező feladatainkat is csak addig tudjuk ellátni, amíg a költségvetésünk tart. Az ön- hikit és a működésképtelen ön- kormányzatok támogatására is beadtuk a kérelmünket - foly­tatta Szabó József. - Van folyó­számla-hitelünk, amit alkalom- adtán igénybe kell vennünk. Amikor rendezni tudjuk a sony kát, akkor visszafizetjük. A köz­üzemi számlákban nincs elma­radásunk, azokat mindig kifi­zetjük. Nincs felesleges kiadás és nincs fejlesztés. Zárolták az általunk elérhető pályázatokat, is. A kistelepülések Csak a nem­zeti forrásokhoz tudtak eddig is hozzájutni. Idén nincs CÉDE, TEKI, nem írtak ki pályázatot. Az egyetlen pályázatunkat könyvtárfejlesztésre adtuk be, egymillió kétszázezer forintot nyertünk. A hajdanában hasz­náltan kapott bútorokat ebből most le tudjuk cserélni. Az utó­finanszírozás is gondot okoz. Csak egy példa: tavaly vásárol1 tűk meg a falugondnoki buszt, több mint fél évet vártunk, hogy visszakapjuk a pénzünket. Ugyanakkor a kamatot ki kel­lett fizetni, ami plusz terhet je­lentett az önkormányzatnak. Nincs miből átcsoportosítani, nincs miből félretenni. A gondok ellenére a falu ve­zetői ragaszkodnak egy ren­dezvényhez, a hegyszentelő- hegybúcsúhoz. A rendezésben a civil szervezetek és az egy­ház is közreműködik.- Antal napon tartjuk a hegyszentelőt, ami a katolikus falvakban szokás volt. Na­gyobb ünnep, mint a faluban a búcsú. Azokra az emberekre gondolunk, azokat tiszteljük meg, akik megművelik a szőlőt, borral foglalkoznak és értenek is hozzá. Sajnos a fiatalokat már nem érdekli a szőlészet, aminek a környékünkön ha­gyománya volt. Jól működő sportegyesülete van Zselicszentpálnak, sike­rült a faluban élőket rászoktat­ni a mozgásra. Ehhez az is kel­lett, hogy figyelembe véve az igényeket, egy konditermet alakítottak ki a kultúrterem­ből. A polgármester szerint a civileknek is egyre nehezebb a helyzete, sokkal többet kell tal­palni némi támogatásért. A szponzorok is jobban megné­zik mire adnak pénzt. Annak ellenére, hogy az idei év gazdaságilag nehéz lesz, a négyéves ciklus sikertörténet is lehetne. Elkészült a csator­narendszer, és következménye­ként megújult az úthálózat a faluban.- Megfelelő mederbe került a szennyvízkezelés és -szállí­tás - fejtette ki Szabó József, - a lakosság nyolcvan százaléka Betelepülőket várnak zseücszentpál talán legszebb részén, szinte kéznyújtásnyira a zselici erdőtől, húsz lakótel­ket alakítottak ki. Közülük ha­tot már értékesítettek, a többi gazdára vár. Az ezer és ezerhét- száz négyzetméteres területek összközművesítettek, víz, vil­lany, gáz és most már csatorna is van. A település polgármes­tere azt mondta, hogy az ön- kormányzat nem akar keresni az értékesítéssel, pusztán a közművesítés hitelből biztosí­tott költségeit szeretné vissza­kapni. így alakult ki a kisebb telkek kétmillió 900 ezer és a nagyobbak három és fél millió forintos ára. A falu vezetője bí­zik abban, hogy a város közel­sége, a meglevő infrastruktúra, a csend, a jó levegő, és a szinte tapintható nyugalom újabb em­bereket ösztönöz arra, hogy Zselicszentpálra költözzenek. rá is kötött a rendszerre, an­nak ellenére, hogy az itt élők nem gazdag emberek. Hiába szorgalmasak, a gazdasági vál­ságot ők is megérezték. A meg­szűnő munkahelyek miatt ván­dorlásra kényszerülnek, hogy a megélhetésük biztosított le­gyen. Főként a könnyűiparban dolgozó nőket sújtja ez elsősor­ban. Ők találnak a legnehezeb­ben munkát. Közmunkásokat is foglalkoztatunk, ezzel próbá­lunk valamennyit enyhíteni a munkanélküliségen. ▲ Apropó Afrika - Műsorfolyam indul a Duna Tévén Kockázati tényező a dohányzás vagy a cukorbaj érvek az érv mellett Rendkívül egyszerű módszerrel kiszűrhető egy veszélyeztetett csoport Június 11-én indul a futball­világbajnokság. Aki szeretné megismerni Dél-Afrikát, a via­dal helyszínét, annak itt az al­kalom, hogy mélyebben elme­rüljön a rejtelmeiben. A Duna Televízió jóvoltából tanulmá­nyozhatja az egész afrikai kon­tinenst. Az Apropó Afrika téma­körben dokumentum-, ismeret- terjesztő- és játékfilmek sorjáz­nak. Az indító műsor a Doku- éjszakákban egy abszolút ak­tuális dokumentumfilm: Láz - Afrika felpörög. Több szálon futó történetek hétköznapi hő­sei nemcsak sokat, de min­dent várnak az idei futball-vi- lágbajnokságtól. ■ Júniusban és július­ban az egész világ szeme Dél-Afrikára szegeződik. Vasárnap délutánonként lesz látható az Afrika színei című új ismeretterjesztő sorozat, amely tizenhárom részben járja körül az afrikai kultúrák olyan nagy témáit és szempontjait, mint a szegénység, a vízhiány, a beteg­ségek, a hatalom kérdése, a val­lás, a halál, a szerelem, a szexu­alitás és a művészet. Az Afrikában játszódó esti já­tékfilmek közül csupán ízelítő: TGV, avagy a szupergyors járat, Az elszánt diplomata (főszerep­ben Ralph Fiennes és Rachel Weisz), Á homok hangjai, Good- bye, Bafana! ■ Az érszűkület minden huszadik felnőttet veszélyeztet, előfordu­lásának gyakorisága a korral nő. Fokozottan veszélyeztetettek a dohányosok, akiknek magas a koleszterinszintjük, cukor-, vagy magasvérnyomás-betegségben szenvednek, s persze nagyobb a baj kialakulásának esélye, ha a családban gyakran fordult elő ér­betegség. Nem véletlen tehát, hogy az érszűkület, más néven a tünetmentes perifériás érbeteg­ség, s a következtében kialakuló kiemelkedően magas szív- és ér­rendszeri halálozási arány csök­kentését tűzte ki céljául a Ma­gyar Hypertonia Társaság. Az EGIS Gyógyszergyárral karöltve útjára indította az EReink Védel­mében (ÉRV) programot, mely­nek keretében 2007 áprilisa és 2008 szeptembere között az or­szág 55 centrumában csaknem 22 ezer beteget vizsgáltak meg, akiknek átlagéletkora 61 év volt.- A hypertonia ellátóhe­lyeken boka/kar indexet mér­tek a pácienseknél - tudtuk meg Rostás László kardiológus főorvostól, akinek a vezetésével zajlottak a régióban a vizsgála­tok. - Ez azt jelenti, hogy egy speciális műszerrel a boka fö­lött, illetve a karon is mértek vérnyomást, s a kettő arányszá­ma utalhat esetleges érbeteg­ségre. Somogybán és a Dél-du­nántúli régióban is 18 százalék fölötti az érbetegségre utaló bo­ka/kar index előfordulása, ami az országos és a budapesti átla­got is meghaladja. Minden huszadik felnőttet veszélyeztet az érszűkület, melynek gyakorisága a kor előrehaladtával növekszik Négyszázezer embert érint Magyarországon az érszűkület A PERIFÉRIÁS ÉRBETEGSÉG, közismert nevén az érszűkü­let, az általános érelmeszese­dés egyik megjelenési formá­ja. E betegségben az erek be szűkülése leginkább az alsó végtag verőereiben lép fel. Fel­ismerését nehezíti, hogy soká­ig tünetmentes maradhat a romló alsóvégtagi keringés leggyakoribb, már érezhető tü­nete a járáskor a vádliban, vagy a combban fellépő görcs, fáradtság, vagy nehézségér­zet, fájdalom, ami pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. Ilyenkor azonban az erek ká­rosodása már szinte biztosan megindult Magyarországon az érszűkület mintegy négyszázezer embert érint. A vizsgálatba bevont betegek 14 százalékánál egyértelműen kimutatható volt a már kiala­kult perifériás érbetegség or­szágos átlagban, illetve további 15,6 százalékuknál volt megfi­gyelhető az érszűkület kialaku­lásának markáns lehetősége. Csaknem három év elteltével, a mostani kontrollvizsgálatokon a szakemberek azt tapasztal­ták, hogy akiknél határértéken volt a mutató, azok felénél nem változtak az eredmények. Azon­ban az érintettek 12,2 százalé­kánál beigazolódott a perifériás érbetegség.- Egy rendkívül egyszerű me- todikájú módszerről van tehát szó, mellyel könnyen kiszűrhető egy újabb nagy kockázati cso­port - tette hozzá Rostás főorvos. - Az idén pedig útjára indult az ÉRV Regiszter Program a házior­vosok bevonásával, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Tár­saság közreműködésével. A programhoz több, mint húszezer páciens csatlakozott már, így a regiszterbe került be­tegek száma fél év alatt meg­duplázódott. Jelenleg ország­szerte már 150 családorvosi praxisban lehet a regiszter programba bekerülni, s a szám hétről-hétre nő. Az érdeklődők többet megtudhatnak a www.ervprogram.hu címen el­érhető honlapon, vagy az or­szág bármely részéből helyi ta­rifával hívható 06 40/918-020 számon az ÉRV Regiszterről. ■ Márkus Kata 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom