Somogyi Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-123. szám)
2010-05-25 / 119. szám
Biztato jelek a gazdasagban az ev masodik feletol mar elenkiilhet a vallalati hitelezes Magyarorszagon Bar meg tobb teriileten folytatodik a visszaeses, tobb jel is arra mutat, hogy a magyar gazdasag kezd kilabalni a recessziobol. Az ev masodik feletol elen- kiilhet a vallalati hitelezes is, igaz, erezheto felfutas csak 2011-tol varhato. Mar erezheto novekedest jeleztek 2010 elejen a ktilso konjunktura- hoz kotodo ipari es a ktilkereske- delmi adatok a tavalyi alacsony szinthez kepest, ugyanakkor tobb teriileten - epito'ipar, kiske- reskedelem, munkaeropiac - folytatodott a romlas - allitja Mss elemzeseben a GKI Gazdasagku- tato. A GKI szerint a 2010. evi gaz- dasagi novekedest a ktilso keres- let elenktilese, az EU-forrasokbol finanszirozott beruhazasok, a ha- zai gazdasagi szereplok pesszi- mizmusanak fokozatos oldodasa, penziigyi helyzetiik stabilabba valasa s az ezzel osszeftiggo resz- leges keszletvisszapotlas hata- rozza meg. A felmeres szerint mindebbol 2010 egeszere meg csak stagnalas adodik. Ez utobbi megallapitasnak ugyanakkor nemileg ellentmon- danak a mult heten megjelent, Mss GDP-adatok. A Kozponti Sta- tisztikal Hivatal (KSH) ugyanis kozolte: a brutto hazal termek az iden az elso negyedevben 0,1 szazalekkal, a naptarhatas kiszure- sevel pedig 0,2 szazalekkal nott eves bazison, mig 2009 negyedik negyedevehez kepest 0,9 szazalekkal bovtilt A KSH feltilvizsgalt adatai szerint mar 2009 utolso negyedeveben emelkedett a GDP, 0,2 szazalekkal, az elozo negyed- evhez viszonyitva. Ennek alapjan - altitjak az elemzok - elvben az sem zarhato ki, hogy egy szazalek kornyeki mertekben nove- kedjen 2010 egeszeben a hazai gazdasag. Az ipar exportja januar-febru- ar soran 15 szazalekkal nott, a belfoldi ertekesltese viszont 11 szazalekkal esett. A szamftogep- gyartas 16 szazalekkal, a jarmu- gyartas 25 szazalekkal bovtilL Az epitoipar teljesitmenye az elso ket honapban csaknem 12 szazalekkal maradt el az elozo evitol. A kiskereskedelmi forgalom csokkenese 2010 masodik ho- napjaban is folytatodott, de a visszaeses titeme a januari 6 sza- zalekrol 4 szazalek koriilire eny- htilt. Valamelyest nott viszont a kereskedelmi szallashelyeken - foleg a kiilfdldiek altal - eltoltott vendegejszakak szama. A GKI szerint a beruhazasi ke- reslet a melyepito'ipar szamara piacot teremt, a kisse emelkedo gepberuhazasok es a kisse to- vabb csokkeno fogyasztas viszont az eles importverseny koriilme- nyei kozott behatarolja a hazai termelok lehetosegeit Az iden a ktilso piacokra ter- melo es szolgaltato agazatok, ce- gek termelese no a leginkabb, ami foleg az ipart, reszben a koz- uti szalh'tast, a beutazoturizmust jelenti. A vallalkozasok belfoldi ertekesitese legfeljebb az ev vege fele kezd emelkedni. Az ev egeszeben az ipari brutto termeles 3-4 szazalekkal, az epitoipare 3 szazalekkal no. A mezogazdasag- ban legalabb a tavalyihoz hason- 16 termessel lehet szamolni. A kiskereskedelmi forgalom merseklodik, csak a karacsonyi szezonban varhato novekedes a tavalyihoz kepest A hirkozlesi ce- gek arbevetele varhatoan mini- malisan csokken a hangszolgalta- tas visszaesese miatt A vallalkozasok, kulonosen a kicsik, to- vabbra is a belfoldi kereslet hia- nyatol es a flnanszirozasi forra- sok szukossegetol fognak szen- vedni. A mikro-, kis- es kozepval- lalkozasi szfera sziirkiil. Az europai unios forrasokbol megvalosulo fejlesztesek kisse gyorsulnak, a vallalkozoi beruhazasok nemileg emelkednek, a la- kasepxtes a tavalyi 32 ezerrol 20 ezer koriilire zuhan. Igy osszesse- geben csak 3 szazalek koriili be- ruhazasnovekedes valoszinu. A lakossagi fogyasztas szintje 1,5 szazalekkal tovabb csokken. A brutto keresetek a munkaero- piaci tulkinalat es az szja- csokkentes hatasara 2 szazalekkal nonek. A netto keresetek a modosulo szja-szabalyok kovet- kezteben 7,5 szazalekkal, a real- keresetek 3 szazalekkal emelkednek. A GKI szerint a realjovedel- mek azonban stagnalnak. A hitelfelvetel lassu megindu- lasaval parhuzamosan a netto megtakaritasi rata 4 szazalekra emelkedik. A foglalkoztatottak szama 1 szazalekkal csokken, a munkanelkiilisegno, 12 szazalek koriili tavaszi csuccsal, majd sze- zonalis csokkenessel. Szereny mertekben ujraindul a termele- kenyseg emelkedese - veli a ku- tatointezet Az allamhaztartas GDP-ara- nyos hianya ugyan elvileg, szan- dek eseten a parlament altal elfo- gadott 3,8 szazalek kozeleben is lehetne, azonban az uj kormany varhatoan 5 szazalek koriili hi- anyra torekszik majd, reszben egyes allami cegek konszolidacio- janak a megkezdese miatt Ami pedig a vallalati hitelezesi kilatasokat illeti, ovatos optimiz- must tiikroznek a Magyar Nem- zeti Bank (MNB) legutobbi, a mult honapban megjelent penziigyi stabilitasi jelentesenek elo- rejelzesei is. Ezek szerint a hazai vallalati hitelezes novekedesere 2010 masodik feletol szamitha- tunk; erdemi felfutas azonban csak 2011-re varhato. A jegybank varakozasai szerint a gazdasag a masodik fel evben fokent az export novekedese miatt mar boviil- het. A hitelkinalati oldali korla- tok a bankok eledezo hitelaktivi- tasa nyoman fokozatosan enyhiil- hetnek, es a bankok kockazatval- lalasi hajlandosaga a konjunktu- ra beindulasa utan elmozdulhat a jelenlegi alacsony szintrol Az elenkiiles ugyanakkor ra is feme a vallalati hitelezesi piacra, hiszen a vallalati szektor a kedve- zotien makrogazdasagi es hitel- piaci komyezetre adossagalloma- nya csokkentesevel reagalt A ta- valy ev elejeig tarto novekvo el- adosodottsag csokkenni kezdett, es a hitelallomanyok leepitese ko- vetkezteben a szektor tokeattete- le jelentosen merseklodott Beszedes adat, hogy 2009-ben a nem penziigyi vallalatok teljes hitelallomanya 11,7 szazalekkal, a belfoldi hiteleke pedig 8,4 szazalekkal csokkent 2009-ben ugyanakkor erezhe- toen csokkentek a hazai vallalati hitelek kamatai. A csokkenest azonban fekezte a hitelkockazati koltsegek emelkedese, illetve ennek bearazasa a hitelkamatokba: a kamatfelarak mind a forint-, mind pedig az euroalapu hitelek- nel jelentosen, kozel duplajukra emelkedtek. Makrogazdasagi mutatok 2008 2009 2010. II. ho 2010 (elorejelzes) A GDP voiumenindexe (%) 100,6 93,7100 Az Ipari termeles Indexe (osszehasonllto aron, %) 98,9 82,3 105,9 103,5 Nemzetgazdasagi beruhazasok Indexe (osszehasonllto aron, %) 97,0 91,4103 Az epitesl-szerelesl tevekenyseg indexe (osszehasonlitd aron, %) 94,9 95,7 88,3 103 A kiskereskedelmi forgalom voiumenindexe (%) 98,2 94,8 94,8 98 A kivitel valtozasanak indexe (folyo aron, euroban, %) 105,6 81,1 116,4 105 A behozatal valtozasanak Indexe (folyo aron, euroban, %) 105,6 75,3 109,9 107 A kulkereskedelmi merteg egyenlege (milliard euro)-0,2 4,0 0,7 3 A folyo flzetesl es tokemerleg egyiittes egyenlege (milliard euro)-6,5 1,4 1,5 Az euro atlagos arfolyama (forint) 251,2 280,6 268,7* 265 Az allamhaztartas hianya (penzforgalmi szemleletben, helyi onkormanyzatok nelkiil, milliard forint) 909 918,6 609,9* 1200 A brutto atlagkereset Indexe 107,5 100,5 103,7 102 Fogyasztol arindex 106,1 104,2 106,0* 104,3 Fogyasztoi arindex az idoszak vegen (elozo ev azonos honap - 100) 103,5 105,6 105,9* 103,3 Munkanelkiillsegi rata az idoszak vegen (%) 8,0 10,5 11,9* 11,0 * 2010.1-m. H(3. FORRAS: GKI ZRT. HIRDETfS i
