Somogyi Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-123. szám)

2010-05-12 / 109. szám

SOMOGYI HIRLAP - 2010. MAJUS 12., SZERDA 5 MEGYEI KORKEP Pecsi diakok a szennai falumuzeumban. A muzeumok tizenotodik budapesti majalisan a az erdeklodo kozonseg megismerkedhet az itteni ertekekkel is a hetvegen Somogy a pesti Muzeumkertben muzeumok majalisa A gyerekeknek kiilon programokkal kesziil a megyei intezmeny A helytorteneti, kisebbse- gi gyujtemenyek, az alta- luk orzott es kozvetltett ertekek allnak az idei, im- maron tizenotodik Muzeu­mok Majalisa rendezveny fokuszaban. Vas Andras Tobb mint szaz muzeum, kozel nyolcvan kezmuves, megannyi koncert, eloadas, interaktiv fog- lalkozas, filmved'tes, rendhagyo tarlatvezetesek, minden korosz- talynak szolo szakmai progra- mok: a het vegen tizenotodik al- kalommal rendezik meg a Muze­umok Majalisat Budapesten a Muzeumkertben. A Nemzeti Mu­zeum 1996-ban hivta eletre a ha- zai muzeumi vilagot osszefogo rendezvenyet, melynek celja, hogy felhivja a figyelmet a nem­zeti mukincsekre es kulturalis orokseg vedelmere. Az eseme- nyen az is kideriil, melyik intez­meny erdemli ki az iden az Ev Muzeuma, illetve az Ev vendeg- barat muzeuma cimet.- Az elso rendezveny kivetele- vel mindegyiken kepviseltiik magunkat - mondta Imro Judit, neprajzos-fomuzeologus, a So­mogy Megyei Muzeum gyujte- menyvezetoje. - A majalis kiva- 16 alkalom, hogy a videki muze­umok bemutassak sajatossagai- kat, s hogy megismertessek a nagykozonseggel kiadvanyaikat. Az idei majalis fokuszaba a szervezok raadasul kifejezetten az egyes gyujtemenyek helytor­teneti vonatkozasalt, a hely, az egyen vagy a kozosseg kapcsola- tat alh'tottak, ezen beliil is ki- emelt figyelmet forditva a foto- gyujtemenyekre.- Ilyenkor nemcsak a leg- ujabb kiadvanyokat keresik az erdeklodok - folytatta Imro Judit de a regebbiek is jol fogynak. Kepeslapokat, a somogyi festok albumait, valamint a rendkiviil nepszeru, Somogy nepmuve- szetet bemutato albumot visz­sziik majd Budapestre. Es re- meljiik, nagy erdeklodes fogadja majd a megyei muzeum szaz esztendejet bemutato jubileumi kotetiinket. Bar kozvetlen haszonrol, a majalis utani hirtelen meg- novekedett forgalomrol nem be- szelhet a somogyi intezmeny, a majalison egyre tobb a visszate- ro vendegtik, akik a kiadvanyva- sarlasok soran elmeselik, a ko- rabbi talalkozasok hatasara ke- restek fel a muzeum valamelyik somogyi kiallitohelyet.- Mivel szinte' az osszes hazai muzeum reszt vesz a majalison - tette hozza a neprajzos- fomuzeologus rengeteg szak­mai tapasztalattal is gazdago- dunk. Am termeszetesen ez a hetvege elsosorban a nagyko- zonsegnek szol, oket kell meg- szolitanunk. Eppen ezert mint minden evben, kiilon progra­mokkal kesziilunk a gyerme- keknek: az iden a kezmuves- foglalkozasok kereteben a pa- pirhajtogatas es a rongybaba- keszites alapjaival ismertetjiik meg oket. Persze a megyei muzeum nemcsak a budapestieknek ke- sziil programokkal: mar gozero- vel folynak a Festok varosa fesz- tlvalhoz kapcsolodo kaposvari rendezvenyek es a Nabis-festo- csoport tarlatanak elokesziiletei. SEGITUNK... jakab EDIT Kellemetlen,, de szep afasor KAPOSVARI DOZSA GYORGV utcai olvasonk kerdezi: eldfordulhat-e, hogy az ut- cajukban talalhato fafajta- tol alakultak ki allergias tiinetei? Ilyentajt viragzik ugyanis az utcaban talal­hato fasor, mely gyonyoru es valoban az utca disze, de viragatol tele van a le- vego szallongo “szoszok- kel”... DEMETER GYORGYNE, a ka­posvari varosgondnoksag munkatarsa lapunk kerde- sere elmondta: a Dozsa Gyorgy utcaban a viragos korisnek a gombvaltozata disziti az utca ket oldalat, s ez valoban ilyenkor, tavasz vege fele viragzik. Hogy ez lehet-e allergen, nem tudni, eddig hozzajuk meg nem erkezett ilyen jelzes. De a tapasztalatok szerint altala- ban a szel-porozta nove- nyekre jellemzo, hogy al­lergias tiineteket okoznak, a viragos korisnek ez a val- tozata viszont rovar-poroz- ta fafajta. A viragzasa is vi- szonylag rovid, nehany het - bar a termeszetben nin- csenek kobe vesett szaba- lyok, Igy az atlagosnal me- legebb ido eseten ennel ro- videbb, huvosebb idoben hosszabb is lehet. A kaposujlaki repteren szervizelik az amugy kivalo allapotu, 25 eves AN-2-es gepet Orias fakra leltek Gadanynal rekord Szilfaban es vadkorteben a csucson van megyenk (Folytatas az 1. oldalrol) SzegvdriZoltan, a DDNP kiilso-so- mogyi tajegysegvezetoje elmond­ta: mindket fa elhagyott, becser- jesedett legeldn talalhato. Gadany raadasul meg egy biikkel is beke- riilt az oriasfak rangsoraba: a ma- ga 519 centimeteres atmerojevel a megye masodik legnagyobb biikkfaja. - Ezen a teriileten tobb terebelyes fa is talalhato egymas­hoz kozel egy szanto beakacoso- dott vegeben, egy vfzfolyas mel- lett - mondta Szegvari Zoltan. - A termetes fakat munkatarsaim - Nemcsok Tamas es Kocsis Lasz- 16 - fedeztek fel. Letezik egy hon- lap, amelyen gyujtik a nagy fa­kat; erre keriiltek fel, s raadasul mindjart az elre a most megtalalt somogyi rekorderek is. A mere- sek alapja a torzskormeret, ame- lyet a fold kozeleben, a torzs leg­keskenyebb reszen kell merni. A termeszetvedelmi szakember el­mondta: az orias fa nemcsak taj- kepi ertek, de fontos elohely is, s peldaul a retisas is ezeket a fakat kedveli leginkabb. A most megta­lalt rekorderek egyike sem oreg fa, 150-200 eves valamennyi. Fa- matuzsaleme is van Somogynak termeszetesen; ilyen kozismer- ten ven fa a szokedencsi hars, amely mar hetszaz eves. «N. L. POSTANKBOL Dorocskei halaadas Minden napra jut zene Marcaliban hangszeres fesztival Kulonbozo helyszfnek, fellepok es zenei mufajok Majus 1-jen Somogydoriicsken okumenikus istentisztelettel, mii- soros delutannal, falunappal emle- keztiink a 205 ewel ezelotti, tele- piilesiinket sujto ozonvizre. A rendkivuli karokat okozo esozes roldcsuszamlashoz vezetett, amely hazakat, joszagokat nem kimelve zudult a kicsiny somogyi telepii- lesre 1805. aprilis 28-an. Agondvi- selesnek koszonheto, hogy ember- eletet nem kovetelt a pusztito ara- daL E hiteles feljegyzes Szerdahe- lyi Pal plebanos lire, aki a torten- teket emlekirataiban rank hagyta. Az idei megemlekezest Szi- gethy Szilard, Galbavy Jeno, Botos Andrea lelkipasztorok es Boka Zsombor kantor odaado munkaja hozta letre. Kiemelkedo szervezo munkat vegzett Mercz Kataiin doktorno, Kalmanchei Hajni, ilj. Peresztegi Istvan es Zoltan Peter. A torokkoppanyi menyecske ko- rus, Makai Reka, Racz Henriett ni- vos musorral leptek meg az erdek- lcxlo'ket. Szerte honunkban, majd1 minden telepiilesen evente tarta- nak falunapot. Somogydorocsken 2010-ig kellett vami a premierre, amelynek kezdemenyezese, meg- valositasa a dr. Repassy hazaspar- nak koszonheto. A haziasszonyok, illetve a gazdak izes etelekkel, aro­mas borokkal kedveskedtek a megjelenteknek. Az esemenyen - amely reme- nyeink szerint hagyomanyte- remto -, a telepiiles apraja-nagy- ja jelen volt. motorcza gyula Minden napra zene. A marcali zeneiskola es a Zenelo Gyerme- kekert Alapitvany szervezese- ben egy heten keresztiil a zene varosa Marcali. A nyitorendez- venyen Siito Laszlo polgarmes- ter arrol is szolt: a programsoro- zat bemutatja azt, amit a zene- rol, egyuttal a varos zenei elete- rol is tudni kell. Kosz Gyongyi, a zeneiskola igazgatoja elmondta: szeretnenek meg jobban nyitni az emberek, a kozonseg, a varos fele, s a zenet kivinni a koncert- terembol. A kulonbozo helyszineken nemcsak marcaliakkal, hanem mas telepiilesekrol erkezo felle- pokkel is szamos zenei mufajt sorakoztatnak fel. Fuvosok, tito- A balatonboglari es a marcali fuvolasok kozos koncertje Marcaliban sok, vonosok koncerteznek, ka- marakorus is fellep, zenekarok mutatkoznak be, de a program- ban szerepel dalest es harmoni- ka-show is. Kozos koncertekre is osszeallnak a Zenevaros felle- poi, s a testvervarosi, kiinzel- saui zeneiskola diakjai is be- kapcsolodnajt. A fesztival a ze­nei kinalat mellett egy kicsit kepzomuveszeti is, aminek re- sze a Beatles kiallitas, vagy a Madarak es fak napja rajzpa- lyazat, s az abbol kesztilt tarlat. A rendezveny beszelgetos- zenes programokat is kinal, peldaul a Krisna-volgy lelkesze India lelki zenejet osztja meg az erdeklodokkel. ■ Vigmond Erika

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom