Somogyi Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-29 / 99. szám

4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. ÁPRILIS 29., CSÜT^tök 5 PERCES IHTERJIT Körjegyző lett a vezető Kadarkutat kerülik a betörők felmérés a településekről A dél-somogyi városban a legkevesebb a bűncselekmény Berta Otíliát nevezték ki Kánya-Tengőd- Somogyegres körjegy­zőjévé.- Megismerte már a falva­kat? - kérdeztük a körjegy­zőtől.- A költségvetés elfogadá­sát megelőzően kezdtem a munkát, így az első feladat azonnal adódott mindhárom érintett községben. Sajnos, mindhárom faluban jelentős a működési hiány. A költség- vetés összeállítása mellett a közfoglalkoztatási terv elké­szítésébe kapcsolódtam be. Az eltelt idő alatt alapvetően megismertem Kányát A hét egy napján Tengődön dolgo­zom, illetve Somogyegresen minden hónap második keddjén.- Más a jelenlegi feladata, mint korábban?- Igen. Dombóvárról ér­keztem Észak-Somogyba. Előző munkahelyemen a Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társu­lás munkaszervezet vezető­je voltam. Ott elsősorban a fejlesztéseket próbáltuk se­gíteni. Körjegyzőként az ön- kormányzatok jogszerű mű­ködését kell biztosítanom. Különösen az államigazga­tási és szociális igazgatási teendők ellátására kell hangsúlyt helyezni.- Mit tart a közeljövő leg­fontosabb feladatának?- A közfoglalkoztatási terv felülvizsgálatát és az önkor­mányzatok múlt évi költség- vetésének elfogadtatását a testületekkel. ■ Krutek J. Berta Otília: a gyermekvédel­mi feladatokra is nagy hang­súlyt helye­zünk (Folytatás az 1. oldalról)- A klasszikus értelemben vett forró nyomos nyomozás hívei va­gyunk - mondta Illés Norbert őr­nagy, a helyi őrsparancsnok. - Igyekszünk 72 órán belül ered­ményt produkálni. A lakosság be­csületes része nagy segítségünk­re van, hiszen azonnal jelzik, ha idegen jár a városban. De ez a jel­lemző a környező településeken is. Az emberek ismerik egymást, és a szomszédok rokonságát is. Ha idegent látnak, azonnal riasz­tanak bennünket vagy átmennek a szomszédhoz, megnézni ki van nála. így nehezebb a trükkös tol­vajok, csalók dolga. Ha valahol házalók, vasazók jelennek meg, rögtön tudunk róla. Mintegy ti­zenháromezer ember biztonsága függ az őrsön dolgozó alig tucat­nyi lelkes, fiatal rendőrtől. Illés Norbert szívügyének te­kinti a lakosság tájékoztatását. Minden helyi fórumon, az idő­sebbeknek rendezett előadáso­kon elmondja, hogy mire kell vi­gyázni.- Jobban odafigyelnek az em­berek a saját értékeikre. Zárják a kapukat, ajtókat - mondta az őrs­parancsnok. - Azért kisebb lo­pások nálunk is előfordulnak, de a 60 százalékos felderítési ará­nyunk jobb az országos átlagnál. Drákói szigorral lépünk fel a bűnelkövetőkkel szemben. Nagy segítséget jelentenek a lovas rendőrök is, hiszen van olyan er­dős terület, ahova más közleke­dési eszközzel nem lehet eljutni. A ló csendben közlekedik, be le­A lovas rendőrök a járatlan utakon is felbukkannak. Horeczki László gazdálkodó bízik a rend őreiben hét cserkészni a fatolvajokat. A városban alig egy éve ala­kult a polgárőrség. Rendszeres jelenlétük visszatartó erejű. - Mintegy harmincán járjuk éj­szakánként rendszeresen Ka­darkút területét - mondta Karsai József, a polgárőr egyesület elnö­ke. - A város bármely pontján, bármikor feltűnhetünk. Mivel útvonalunk, időbeli feltűnésünk nem nyilvános, így a bűnözők inkább nem kockáztatnak. Az éj­szakai portyák mellett segítünk a rendezvények biztosításában és részt veszünk a rendőrökkel közös járőrözésben is. Horeczki László kadarkúti nyugdíjas valamikor mérlegjaví­tóként járta az országot. Ma nyugdíj kiegészítésként gazdái­>. GYORSSZSVAZAS ■ Ön biztonságban érzi magát a lakóhelyén? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét pénteki számunkban közöljük. kodik. Azt mondta: itt ismeret­len fogalom a terménylopás.- Gyakorlatilag semmit nem tudok a rendőrök munkájáról, mert nincs velük kapcsolatom - tette hozzá. - Csak annyit ta­pasztalunk, hogy rend van. A termények, az otthonunk bizton­ságban van, nemhogy szenvedő alanyai nem voltunk lopásnak még csak nem is hallottunk ró­la. Ebből gondolom, hogy jól dol­goznak a rendőreink. Csákovics Gyula polgármes­ter elmondta: Zamárdi területe több mint nyolckilométeres partszakaszt ölel fel a Balaton­nál, egy arányaiban nagy nya­ralóövezettel, s köztudott, hogy a legtöbb betörés nyaralókban történik. A hibás következtetést igazolhatja a városközpontban lévő élelmiszerbolt esete, me­lyet tavaly és tavalyelőtt is fel­törtek, tehát szerepelnie kell a betörések között, de az üzlethe­lyiség nyüván nincs az alapul vett lakások sorában. A bolt ugyancsak névtelenül nyüatko- zó egyik tulajdonosa arról be­szélt: a betörések a nyaralókon túl jellemzően a pincesoron tör­ténnek. ■ F. Szarka Ágnes Mi bűnösebb: Zamárdi vagy a statisztika? A városban több a nyaraló mint az állandó lakhely, ez bizony torzít az adatokon A IN6ATLANMAGAZIN.COM por­tálon közölt adatok szerint Za­márdi a 2009-ben történt ösz- szesen 31 betöréssel tett szert a kétes hírnévre, bár ez a szám nem egyezik a rendőrségi ada­tokkal. „ÜDVÖZÖLJÜK VÁROSUNKBAN!"- cseppet sem tolakodó fa táb­la, előtte virágágyás, katonás rendben virító árvácskákkal - ez fogadja a Zamárdiba érke­zőt, aki talán nem is sejti: a bűn, azaz a betörők városába teszi a lábát, a számok furcsa játéka szerint legalábbis.- semmit nem tudok monda­ni, ami ezt a statisztikát alátá­masztaná, semmi kirívóról nem hallottam - mondta a helybeli Koch Henrik. - Az egész ország híreihez viszonyít­va azt látom: Zamárdiban in­kább konszolidáltabb, jobb a helyzet MÁJER László, egy központi vendéglátóhely üzemeltetője több betörésről hallott nyara­lókban és lakóházaknál, de konkrét esetet nem ismer. puskás Éva éttermet bérel a vá­rosban, s állítja: környezetében nem történt még betörés, mi­közben a statisztika úgy foglalt állást, a zamárdi adatok „ki­csit sarkítva” azt jelentik, hogy harmincévente minden lakást és nyaralót feltörnek a telepü­lésen. A Lázár Vilmos utca egyik lakója hangfelvételün­kön arról beszél 1961 óta la­kik az utcában, mely év köz­ben néptelennek számít. Azóta egyszer fordult elő betörés né hány éve. Egy másik helybeli két éve a baranyai Mánfáról költözött Zamárdiba, s úgy vé li: jobb a közbiztonság, mint előző lakhelyükön. egy ugyancsak anonimitást kérő üzlettulajdonos szerint a helyzet ugyanolyan, mint más balatoni településeken, hisz év közben üres, s a betörők szá­mára csábító nyaralóból min­denütt sok van a parton. igen ám, de a statisztika a pol­gármester szerint pont ezeket hagyta ki az így aztán jókorát torzító számításból. Ugyanis 1054 zamárdi ingatlannal szá­moltak, ez pedig nem más, mint az állandó lakóingatla­nok száma, hívta fel a figyel­met Csákovics Gyula, Zamárdi első embere.- zamárdiban az ezer állandó ingatlanon felül négyezer nya­ralóingatlan található, tehát a valós számot az adná, ha öt­ezer ingatlannal számolnának- hangsúlyozta a polgármes­ter. Abszurdnak és falsnak ne­vezte a statisztikát, állította: a hitelrontást a város nem hagy­ja annyiban. füleki t. Csökkenő tendencia Betöréses lopások száma Zamárdiban Vásárba hívogatót táncoltak. A Hangyaboly csoport is sikert aratott Az első nyilvános versenyen arany minősítéssel jutalmazta a szakmai zsűri a karádi Horváth János Alapfokú Művészetoktatá­si Intézmény Hangyaboly gyer­mek, illetve ifjúsági csoportját. Mindkét tánccsoport bejutott a május 15-i megyei döntőbe. A 2008/2009-es tanévtől vet­te át főállásban Gerlecz László a karádi művészetoktatási intéz­mény vezetését. Anyai és apai ágon is somogyi származású, de Kőszegről került Karúdra. Az „aranysarkantyús” táncos és a népművészet ifjú mestere fe­leségével Gerlecz Edittel csaknem tíz év óta járt már ta­nítani Karúdra.- Voltam óraadó és koreográ­fus is - mondta Gerlecz László. - A vezetőváltás után kértek meg, hogy 2008 szeptemberétől vegyem át az iskola vezetését. 140 növendék kapcsolódott be a néptánc és hangszeres, főleg vonós oktatásba. Az intézmény táncosai szín­padra léptek korábban is, ám versenyen - négy korosztály­ban - a Tabon rendezett, Együd Árpád emlékére hirdetett 25. megyei gyermek- és ifjúsági néptáncfesztivál kistérségi be­mutatóján szerepeltek először. Karúdon a művészeti oktatással azt kívánják bizonyítani, hogy a községekben élő gyerekek is megismerkedhetnek a zenével, a tánccal, a művészeti ágakkal. A későbbiekben színpadi sze­replők lehetnek és felnőttként hasznosítani tudják a szórako­zási kultúrában a megszerzett ismereteket.- A karádi emberek mindig is szerettek táncolni, itt nagy ha­gyománya van a néptáncnak - véli Gerlecz László. - Az erős ha­gyományt ápolni és rendszerez­ni kell, ugyanis tanítás nélkül nincs siker. A tabi fellépés során kerültünk először versenyhely­zetbe, bemutatkozhattunk más együttesek és a szakmai zsűri előtt is. Szereplésünket jól érzé­keltette a közönségtől is kapott elismerés. A „Hangyaboly” tánc­csoport vásárba hívogató kore­ográfiát mutatott be, míg a na­gyobbak mezőségi táncokkal léptek színpadra. Nagyon örü­lök, hogy mindkét csoportunk arany minősítést kapott.- Ha a gyerekek úgy mennek haza a fellépésekről, hogy újat tanultak, többet tudnak mint korábban, akkor megérte a ve­lük való foglalkozás - mondta. ■ Krutek József Távoznia kellett a csurgói lelkésznek (Folytatás az 1. oldalról) A fegyelmi tanács, miután vilá­gossá vált, hogy a gyanú meg­alapozott, felmentette a lelkészt.- Az anyagi kár megtérítése ja­varészben megtörtént - mondta Szemerei János. Ám az egyházat tisztességében érte nagyobb kár. Ezért is járt el szigorúan az egy­házi fegyelmi tanács, hogy vilá­gossá tegye: van, amit nem lehet tolerálni. A felmentett lelkészt je­lenleg helyettesítik. A csurgói és iharosi gyülekezetét Sikter János porrogszentkirályi lelkész látja el, Nagyatádot és Barcsot Sze­merei János esperes, illetve Pon- grácz Máté lelkészjelölt. ■ Varga Andrea Karádi aranyos csoportok az emlékversenyen néptánc Elkötelezett pedagógusok ápolják a hagyományt és tanítják is a művészeti iskolában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom