Somogyi Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-27 / 97. szám
3 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. ÁPRILIS 27., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Kifehérítenék a piacokat is vásározók Kevesen tudják, hogy januártól be kell jelentkezni az APEH-hoz Az árus magányossága. Laptoppal kellene járniuk az országot, de egy jó könyvelő sem árt, hogy adókötelezettségeiket leróva kínálják a portékáikat (Folytatás az 1. oldalról) A bejelentésre adatlap szolgál, amelyen több bejelentést is meg lehet tenni, például, ha előre tudja a következő időszak árusítási helyeit, idejét. Változott az adó befizetésének a módja is. Eddig a helyszínen vagy az önkormányzatnál rótták le az összeget, ám 2010 januártól nincs lehetőség készpénzes befizetésre. Barlai Krisztinától, az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságának sajtóreferensétől megtudtuk: sok még a bizonytalanság. A vásározók jelentős része nincs tisztában a jogszabályváltozással. A leggyakoribb hiányosság a bejelentési kötelezettség elmulasztása.- Előleget fizetni márciusban még az önkormányzathoz kellett, de többen már az adóhivatalhoz fizették meg. A tévesen befizetett összegek rendezése többletmunkával jár - tette hozzá Barlai Krisztina. A barcsi piac pang az ürességtől, bár az árukínálat széles. Csak néhányan dolgoznak itt, á legtöbben vállalkozók vagy alkalmazottak. Azt mondják: nincs más lehetőségük, bár a havi bevételük csupán a csekkekre elég, a befizetések után alig marad valami a családi kasszában. Az egyéni vállalkozók nyolcórás munkaidőben, szombaton pedig egy óráig kínálják portékáikat.- Nem kevés pénzt fizetek be minden hónapban, de nyugdíjasként a vállalkozásban való munka jelentheti a kiutat - mondta Kuzmanovszki Katalin eladó. - Havonta kifizetjük a drága helypénzt is, ami nem kevés, de még így is megéri. A szabadtéri piacon hétköznapi, olcsó ruhákat kínálnak megvételre. A legkelendőbbek a pólók, nadrágok, zoknik, alsóneműk és otthonkák. A vásárlók jelentős hányada azonban minimális anyagi lehetőségekkel rendelkezik, a minél olcsóbb, márka nélküli ruhákat keresik.- Eddig besegítő családtagként dolgoztam édesanyám mellett - vette át a szót Hartmann Zsuzsanna. - Április elsejétől azonban megszűnt az alkalmi munkavállalói kiskönyv, így bejelentett dolgozóként adom el a ruhákat. Ez természetesen vonzza a járulékokat, amit magam után ki kell fizetni. Bár csak tízezer forint havi pluszkiadást jelent, de ilyen forgalom és szegénység mellett ez mégis jelentős költség. A barcsi megkérdezettek nem panaszkodtak az új szabályozásra, lévén, hogy nem mozgó árusok. Elmondták: április elsejétől rendszeresen, napi jelenléti ívet töltenek ki, amelyet a könyvelőjük a hét végén regisztrál. A bejelentési kötelezettséget interneten teljesítik az állami adóhatóság felé, ezt július 1-jétől pedig SMS-ben is megtehetik. A piac dolgozói azt remélik: a szakmájukban is jelen lévő feketemunkát talán mérsékli a változás. A kaposvári heti vásárban gyermekruhákat árusító vállalkozó azt mondta, azoknak okoz inkább nehézséget az új szabályozás, akiknek nincs számítógépük otthon.- Olyan vásározók meg már alig-alig akadnak - tette hozzá. - Nálunk az a gyakorlat, hogy a vásár előtti napon felhívjuk az adott településen az önkormányzatot, s megkérdezzük, kell-e fizetni. A rendszer ugyanis az utóbbi időben sok helyen változott, Pécsen például eddig kellett fizetni, most nem kell. S ha kell, akkor a vásár után készítjük el a bevallást, elküldjük, s aztán csekken fizetjük az adót. ■ Varga A.-Jeki G - Márkus K. Evezős szezonkezdet a népszerű határfolyón barcs Áder, Lovasi és Maksa is evezőt és horgászbotot ragadott a tavaszi napsütésben Lendületes áprilissal kezdődött a szezon a Dráván. Elsőként budapesti, pécsi kirándulócsoport merészkedett a vízre a barcsi sétahajóval, a hét második felében pedig félszáz barcsi óvodást'ringat majd a legtisztább vizű hazai fo- lyónk. A kenusoknak ugyanakkor még hideg a víz, az evezős szezon várhatóan csak május közepén kezdődik.- A szokottnál egy hónappal korábban indult nálunk a szezon, s e héttől pedig már rendszeresen kifut a sétahajó a barcsi kikötőből - mondta Torma József, a Drávatours ügyvezetője. - Jó a kezdet, s a foglalások alapján úgy tűnik: ugyanolyan sokan kíváncsiak a Drávára és a folyóhoz kapcsolódó természet- védelmi bemutatóhelyekre idén is, mint tavaly. A tavasz az iskolai kirándulások idénye, az ősz a munkahelyi és nyugdíjas csoportoké. A legtöbb vendég a régióból érkezik, de minden évben sokan jönnek a fővárosból és a határon túlról is. A barcsi hajó egy drávai szigeten és egy horvát hídfőnél is kiköt, s ma már lovaskocsis és kerékpáros túrával is összekapcsolják a hajókirándulást. Sok az érdeklődő a vízitúrák iránt is. A Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóságán elmondták: a korábbi évekhez hasonlóan idén is legfeljebb 35 tagú csoportok evezhetnek végig a folyón, s kétnaponta indulhat újabb csapat. A kikötőhelyek egyre komfortosabbak, a természetvédelmi igazgatóság pedig egész csoportokat képes felszerelni kenuval, kerékpárral. Sokáig csupán Heresznyétől indulhattak a vízitúrázók, mert a természetőrök féltették a felsőbb folyószakasz fészkelőhelyeit. Kísérleti jelleggel két éve beengedték a kenusokat a folyó felső szakaszára is. A kedvező tapasztalat alapján idén is a somogyi szakaszt járhatják végig a vízitúrázók. ■ N. L. JEGYZET VARGA ANDREA Lábatlan lokálpatrióta turisztika, turisztika - papagájként fújták a szót, mint egyetlen kitörési lehetőséget, még néhány éve is Dél-Somogyban a polgár- mesterek és tanulmányok készítői. Aztán lejjebb vett a lendület, s ma már kevesen hisznek benne, hogy megváltást hoz a turizmus a hátrányos helyzetű térségbe. Pedig az ötlet nem elvetélt, csak nem sikerül jól hozzányúlni. Nemrég például a csapból is a Dráva projekt folyt. Ahhoz képest ma alig páran tudják, hogy mi valósult meg a keretében. lehetnek színes turisztikai katalógusaink, de mit érnek, ha hibásak, mert nem lelküsmeretesen készítették? Lehet pihenőhely, kiállítóhely, de kinek, ha kutya se látogatja? S ha így van, mitől várjuk a turisztikai kánaánt? Mert nem elég hangzatos projekteket hirdetni, ha nincsenek mögötte pintér istvánok, akik mil- liószor bejárták, ismerik ezt a vidéket, akik szeretik és büszkék rá. CSURGÓNAGYMARTONBAN 16 famatuzsálem van, Diaros- berényben hatalmas dugla- szok, Pogányszentpéteren három termetes tölgyfa, de a helybeliek se nagyon tudják. A szentai gyerek talán nem járt még a Dráva-par- ton (húsz kilométer), a berzencei nem tudja hol van Somogycsicsó (tizenöt kilométer). Pedig ahogy helyi demokrácia nélkül nem épülhet országos, úgy lokálpatriotizmus nélkül sem lesz hívogató Magyarországunk. a nagykanizsai Pintér István testét a betegség négy fal közé kényszerítette, de tettvágyát - a Zala-Somogy határán húzódó értékekért és itt élőkért - nem tudta. Lokálpatriotizmusban lábak nélkül is magasabb lécet ugrik, mint a legtöbb helybeli „kétlábas”. Mások kárára laknak jól a lovak, bosszúsak a gazdák gadányi perpatvar Bizonyítékként fényképek is készültek a szomszédos földeken legelő állatokról A körjegyzőtől bíróságra került az ügy (Folytatás az 1. oldalról) A falu szélénél a lovakat ugyan nem lehetett látni, de a nyerítésük elárulta jelenlétüket. A szántóföldekről jött a hangjuk, ahova az erdőn keresztül is kijutnak.- Mikor az első fejtrágyázást végeztük, tiszta lónyom, meg lócitrom volt az egész - mondta az ott gazdálkodó Horváth Péter. - Háromnégy éve szóltam először Nagy Györgynek, hogy fogja vissza a lovait. Mentem végig a területen és gyönyörűen látszott karikában a sáv, amit lelegeltek a búzában, kukoricában. Nemcsak vadkárról, hanem lókárról is beszélhetnénk. A kerítés előtt parkoló autó elárulta: a lovak gazdája itthon van. Szerinte őt nem terheli felelősség: azért szabadulnak el a lovak, mert valaki, vagy valakik rendszeresen megrongálják a karámot.- Meg tudom mutatni: itt vannak a kerítésnek kivágott akácoszlopok, s azt is, hol lopták el a drótokat. Különben is: amennyiben a területen villanypásztor van, nem vagyok köteles a lovak mellett 24 órában őrt tartani - tette hozzá Nagy György. A karámból könnyen kitörnek a lovak, és jóllakottan térnek vissza KÁLMÁNNÉ PUTICS ZSUZSANNA körjegyzőtől megtudtuk, hogy 2007-ben árverésen áj tulajdonosa lett a területnek, aki megengedte Nagy Györgynek- használhatja annak fejében, hogy rendben tartja. Azonban több gond is adódott: előfordult, hogy a körjegyző kérdezte meg az új tulajdonost: tudja-e, hogy a földjén vágják a fákat? 2009 őszétől küldte már a tulajdonos a felszólításokat Nagy Györgynek, hogy hagyja el az ingatlant- ENNEK NEM VOLT FOGANATJA, ezért hozzám fordult, hogy altassam ki a területről - tette hozzá.- Meg is hoztam birtokvédelmi eljárásban a határozatot, hogy március 20-tól el kell hagynia az ingatlant Ezt Nagy György megfellebbezte. Innentől kezdve átkerült az ügy a Marcali Városi Bírósághoz. a körjegyző korábban állatvédelmi bírságot szabott ki Nagy Györgyre, de nem tudja behajtani mert a nevén nem szerepel semmilyen ingatlan, ingóság és kimutatható jövedelme sincs. Akkor még azon is gondolkodtak, hogy lefoglalják a lovakat és elárvereztetik, de ez az út is járhatatlan volt, mert még a lovak tulajdonjogát sem sikerült egyértelműen tisztázni- Miért tenne bárki is ilyet, nekünk pontosan az lenne az érdekünk, hogy ne jöjjenek ki a lovak - hangzott a szemrehányás a jelenlévőktől. Nagy György szerint az ellentétek szítása miatt, valamint azért, hogy tőle pénzt tudjanak kérni a károkért. De áll elébe: akit kár ér, jelentse be és kifizeti. A gazdálkodók hitetlenkedve ingatták a fejüket: már legalább négy éve megy a huza-vona, eddig sem történt semmi. Már torkig vannak a földeken legelő lovakkal. Nem az a megoldás, hogy a károkat kifizessék, hanem zárják be az állatokat, hogy ne tud- , janak kimenni, vagy el kell őket vinni a faluból.* Vigmond Erika ■ A gazdák megelégelték a hívatlan vendégeket a földjeiken.
