Somogyi Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-27 / 97. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. ÁPRILIS 27., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Kifehérítenék a piacokat is vásározók Kevesen tudják, hogy januártól be kell jelentkezni az APEH-hoz Az árus magányossága. Laptoppal kellene járniuk az országot, de egy jó könyvelő sem árt, hogy adókötelezettségeiket leróva kínálják a portékáikat (Folytatás az 1. oldalról) A bejelentésre adatlap szolgál, amelyen több bejelentést is meg lehet tenni, például, ha előre tud­ja a következő időszak árusítási helyeit, idejét. Változott az adó befizetésének a módja is. Eddig a helyszínen vagy az önkor­mányzatnál rótták le az össze­get, ám 2010 januártól nincs le­hetőség készpénzes befizetésre. Barlai Krisztinától, az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazga­tóságának sajtóreferensétől meg­tudtuk: sok még a bizonytalan­ság. A vásározók jelentős része nincs tisztában a jogszabályvál­tozással. A leggyakoribb hiá­nyosság a bejelentési kötelezett­ség elmulasztása.- Előleget fizetni márciusban még az önkormányzathoz kel­lett, de többen már az adóhiva­talhoz fizették meg. A tévesen befizetett összegek rendezése többletmunkával jár - tette hoz­zá Barlai Krisztina. A barcsi piac pang az üresség­től, bár az árukínálat széles. Csak néhányan dolgoznak itt, á legtöbben vállalkozók vagy al­kalmazottak. Azt mondják: nincs más lehetőségük, bár a havi bevételük csupán a csek­kekre elég, a befizetések után alig marad valami a családi kasszában. Az egyéni vállalkozók nyolcórás munkaidőben, szom­baton pedig egy óráig kínálják portékáikat.- Nem kevés pénzt fizetek be minden hónapban, de nyugdí­jasként a vállalkozásban való munka jelentheti a kiutat - mondta Kuzmanovszki Katalin eladó. - Havonta kifizetjük a drá­ga helypénzt is, ami nem kevés, de még így is megéri. A szabadtéri piacon hétközna­pi, olcsó ruhákat kínálnak meg­vételre. A legkelendőbbek a pó­lók, nadrágok, zoknik, alsóne­műk és otthonkák. A vásárlók jelentős hányada azonban mini­mális anyagi lehetőségekkel ren­delkezik, a minél olcsóbb, már­ka nélküli ruhákat keresik.- Eddig besegítő családtag­ként dolgoztam édesanyám mel­lett - vette át a szót Hartmann Zsuzsanna. - Április elsejétől azonban megszűnt az alkalmi munkavállalói kiskönyv, így be­jelentett dolgozóként adom el a ruhákat. Ez természetesen vonz­za a járulékokat, amit magam után ki kell fizetni. Bár csak tíz­ezer forint havi pluszkiadást je­lent, de ilyen forgalom és sze­génység mellett ez mégis jelen­tős költség. A barcsi megkérdezettek nem panaszkodtak az új szabályozás­ra, lévén, hogy nem mozgó áru­sok. Elmondták: április elsejétől rendszeresen, napi jelenléti ívet töltenek ki, amelyet a könyvelő­jük a hét végén regisztrál. A be­jelentési kötelezettséget inter­neten teljesítik az állami adóha­tóság felé, ezt július 1-jétől pedig SMS-ben is megtehetik. A piac dolgozói azt remélik: a szakmá­jukban is jelen lévő feketemun­kát talán mérsékli a változás. A kaposvári heti vásárban gyermekruhákat árusító vállal­kozó azt mondta, azoknak okoz inkább nehézséget az új szabá­lyozás, akiknek nincs számító­gépük otthon.- Olyan vásározók meg már alig-alig akadnak - tette hozzá. - Nálunk az a gyakorlat, hogy a vásár előtti napon felhívjuk az adott településen az önkor­mányzatot, s megkérdezzük, kell-e fizetni. A rendszer ugyan­is az utóbbi időben sok helyen változott, Pécsen például eddig kellett fizetni, most nem kell. S ha kell, akkor a vásár után ké­szítjük el a bevallást, elküldjük, s aztán csekken fizetjük az adót. ■ Varga A.-Jeki G - Márkus K. Evezős szezonkezdet a népszerű határfolyón barcs Áder, Lovasi és Maksa is evezőt és horgászbotot ragadott a tavaszi napsütésben Lendületes áprilissal kezdődött a szezon a Dráván. Elsőként buda­pesti, pécsi kirándulócsoport me­részkedett a vízre a barcsi sétaha­jóval, a hét második felében pedig félszáz barcsi óvodást'ringat majd a legtisztább vizű hazai fo- lyónk. A kenusoknak ugyanak­kor még hideg a víz, az evezős szezon várhatóan csak május kö­zepén kezdődik.- A szokottnál egy hónappal korábban indult nálunk a sze­zon, s e héttől pedig már rend­szeresen kifut a sétahajó a bar­csi kikötőből - mondta Torma Jó­zsef, a Drávatours ügyvezetője. - Jó a kezdet, s a foglalások alap­ján úgy tűnik: ugyanolyan so­kan kíváncsiak a Drávára és a folyóhoz kapcsolódó természet- védelmi bemutatóhelyekre idén is, mint tavaly. A tavasz az isko­lai kirándulások idénye, az ősz a munkahelyi és nyugdíjas cso­portoké. A legtöbb vendég a régi­óból érkezik, de minden évben sokan jönnek a fővárosból és a határon túlról is. A barcsi hajó egy drávai szige­ten és egy horvát hídfőnél is ki­köt, s ma már lovaskocsis és ke­rékpáros túrával is összekap­csolják a hajókirándulást. Sok az érdeklődő a vízitúrák iránt is. A Duna Dráva Nemzeti Park Igaz­gatóságán elmondták: a korábbi évekhez hasonlóan idén is leg­feljebb 35 tagú csoportok evez­hetnek végig a folyón, s kétna­ponta indulhat újabb csapat. A kikötőhelyek egyre komforto­sabbak, a természetvédelmi igazgatóság pedig egész csopor­tokat képes felszerelni kenuval, kerékpárral. Sokáig csupán Heresznyétől indulhattak a vízi­túrázók, mert a természetőrök féltették a felsőbb folyószakasz fészkelőhelyeit. Kísérleti jelleg­gel két éve beengedték a kenuso­kat a folyó felső szakaszára is. A kedvező tapasztalat alapján idén is a somogyi szakaszt járhatják végig a vízitúrázók. ■ N. L. JEGYZET VARGA ANDREA Lábatlan lokálpatrióta turisztika, turisztika - pa­pagájként fújták a szót, mint egyetlen kitörési lehe­tőséget, még néhány éve is Dél-Somogyban a polgár- mesterek és tanulmányok készítői. Aztán lejjebb vett a lendület, s ma már kevesen hisznek benne, hogy meg­váltást hoz a turizmus a hátrányos helyzetű térség­be. Pedig az ötlet nem elve­télt, csak nem sikerül jól hozzányúlni. Nemrég példá­ul a csapból is a Dráva pro­jekt folyt. Ahhoz képest ma alig páran tudják, hogy mi valósult meg a keretében. lehetnek színes turisztikai katalógusaink, de mit ér­nek, ha hibásak, mert nem lelküsmeretesen készítet­ték? Lehet pihenőhely, kiál­lítóhely, de kinek, ha kutya se látogatja? S ha így van, mitől várjuk a turisztikai kánaánt? Mert nem elég hangzatos projekteket hir­detni, ha nincsenek mögöt­te pintér istvánok, akik mil- liószor bejárták, ismerik ezt a vidéket, akik szeretik és büszkék rá. CSURGÓNAGYMARTONBAN 16 famatuzsálem van, Diaros- berényben hatalmas dugla- szok, Pogányszentpéteren három termetes tölgyfa, de a helybeliek se nagyon tud­ják. A szentai gyerek talán nem járt még a Dráva-par- ton (húsz kilométer), a berzencei nem tudja hol van Somogycsicsó (tizenöt kilométer). Pedig ahogy he­lyi demokrácia nélkül nem épülhet országos, úgy lokál­patriotizmus nélkül sem lesz hívogató Magyarorszá­gunk. a nagykanizsai Pintér Ist­ván testét a betegség négy fal közé kényszerítette, de tettvágyát - a Zala-Somogy határán húzódó értékekért és itt élőkért - nem tudta. Lokálpatriotizmusban lábak nélkül is magasabb lécet ugrik, mint a legtöbb hely­beli „kétlábas”. Mások kárára laknak jól a lovak, bosszúsak a gazdák gadányi perpatvar Bizonyítékként fényképek is készültek a szomszédos földeken legelő állatokról A körjegyzőtől bíróságra került az ügy (Folytatás az 1. oldalról) A falu szélénél a lovakat ugyan nem lehetett látni, de a nyeríté­sük elárulta jelenlétüket. A szán­tóföldekről jött a hangjuk, ahova az erdőn keresztül is kijutnak.- Mikor az első fejtrágyázást végez­tük, tiszta lónyom, meg lócitrom volt az egész - mondta az ott gazdálkodó Hor­váth Péter. - Három­négy éve szóltam először Nagy Györgynek, hogy fogja vissza a lovait. Mentem végig a területen és gyönyörűen látszott kariká­ban a sáv, amit lelegeltek a bú­zában, kukoricában. Nemcsak vadkárról, hanem lókárról is be­szélhetnénk. A kerítés előtt parkoló autó el­árulta: a lovak gazdája itthon van. Szerinte őt nem terheli fele­lősség: azért szabadulnak el a lo­vak, mert valaki, vagy valakik rendszeresen meg­rongálják a kará­mot.- Meg tudom mutatni: itt vannak a kerítésnek kivá­gott akácoszlopok, s azt is, hol lopták el a drótokat. Különben is: amennyiben a terü­leten villanypásztor van, nem va­gyok köteles a lovak mellett 24 órában őrt tartani - tette hozzá Nagy György. A karámból könnyen kitörnek a lovak, és jóllakottan térnek vissza KÁLMÁNNÉ PUTICS ZSUZSANNA körjegyzőtől megtudtuk, hogy 2007-ben árverésen áj tulajdo­nosa lett a területnek, aki meg­engedte Nagy Györgynek- hasz­nálhatja annak fejében, hogy rendben tartja. Azonban több gond is adódott: előfordult, hogy a körjegyző kérdezte meg az új tulajdonost: tudja-e, hogy a föld­jén vágják a fákat? 2009 őszétől küldte már a tulajdonos a fel­szólításokat Nagy Györgynek, hogy hagyja el az ingatlant- ENNEK NEM VOLT FOGANATJA, ezért hozzám fordult, hogy altas­sam ki a területről - tette hozzá.- Meg is hoztam birtokvédelmi eljárásban a határozatot, hogy március 20-tól el kell hagynia az ingatlant Ezt Nagy György megfellebbezte. Innentől kezdve átkerült az ügy a Marcali Városi Bírósághoz. a körjegyző korábban állatvé­delmi bírságot szabott ki Nagy Györgyre, de nem tudja behajta­ni mert a nevén nem szerepel semmilyen ingatlan, ingóság és kimutatható jövedelme sincs. Akkor még azon is gondolkod­tak, hogy lefoglalják a lovakat és elárvereztetik, de ez az út is járhatatlan volt, mert még a lo­vak tulajdonjogát sem sikerült egyértelműen tisztázni- Miért tenne bárki is ilyet, ne­künk pontosan az lenne az érde­künk, hogy ne jöjjenek ki a lo­vak - hangzott a szemrehányás a jelenlévőktől. Nagy György szerint az ellentétek szítása mi­att, valamint azért, hogy tőle pénzt tudjanak kérni a károkért. De áll elébe: akit kár ér, jelentse be és kifizeti. A gazdálkodók hitetlenkedve ingatták a fejüket: már legalább négy éve megy a huza-vona, ed­dig sem történt semmi. Már tor­kig vannak a földeken legelő lo­vakkal. Nem az a megoldás, hogy a károkat kifizessék, hanem zár­ják be az állatokat, hogy ne tud- , janak kimenni, vagy el kell őket vinni a faluból.* Vigmond Erika ■ A gazdák megelégelték a hívatlan vendégeket a földjeiken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom