Somogyi Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-26 / 96. szám
7 2010. ÁPRILIS 26., HÉTFŐ VÁLASZTÁS 2010 közeljövő Négy héten belül várható az első parlamenti ülés, nem sokkal később új kormánya is lehet az országnak. Kérdés, melyek lesznek az első döntéseik, egy biztos: feladatuk lesz elég. A BŐSÉG ZAVARA ÉS A KIS LÉTSZÁM A Fidesz kétharmados győzelmét több ezren ünnepelték a budapesti belvárosban. Zúgott a „Viktor, Viktor” és a „Miniszterelnök úr" rigmus Sajátos helyzetet teremtett a mostani választás: egy túl nagyra nőtt és egy jócskán megfogyatkozott képviselőcsoport néz majd farkasszemet. Megnéztük, milyen témákban is várhatók csaták. VG-összeállítás Mivel Navracsics Tibor és Semjén Zsolt várhatóan kormányzati szerepet kap, személyi változások lesznek a Fidesz és a KDNP-frakció élén. Bár lapunknak nem kívántak nyilatkozni, úgy tudni, hogy a rendszerváltás óta legnagyobb létszámú országgyűlési képviselőcsoport vezetése Lázár lános feladata lesz. Konkrétumok május közepén derülnek ki, de az eddigi hírek szerint a választójogi, az önkormányzati és a médiatörvényt, valamint a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését rendező jogszabályt módosítaná okvetlenül a Fidesz. Már régóta folynak a tárgyalások arról, hogy hány képviselő | üljön át a KDNP padsoraiba. A túl £ nagy létszámú Fidesz-frakció miatt ugyanis praktikus haszna lenne az arányosabb létszámelosztásnak. A KDNP létszáma a jelenlegi 23 főt biztosan meghaladja majd, de hogy mennyivel, az még kérdéses. Vezetőjük Harrach Péter lehet. Legfontosabb törekvéseik a családi adózás bevezetése, a vasút újjáépítése és az új Ptk. házasságra vonatkozó módosításainak eltörlése. Az MSZP még szintén nem akart arról nyilatkozni, miként képzeli el a frakció munkáját ellenzéki szerepkörben. Meglepetés lenne, ha nem Mesterházy Attila maradna a vezetőjük. Az biztos, hogy kevés szakpolitikusuk marad a parlamentben. Számításaink szerint az MSZP jelenlegi bizottsági elnökeinek és alelnökeinek várhatóan nagyjából az ötödé kerül be a következő parlamentbe, a frakciónak pedig több olyan munkacsoportja is van, amelynek tagjai közül szinte senki nem lesz tagja az új Országgyűlésnek. Törvény-előkészítésben viszont jól állnak: készen áll a javaslatuk a kam- | pány-, illetve pártfinanszírozás 2 régóta húzódó ügyének megöl- | dására. Szimbolikus üzenetnek | szánnák, hogy megtiltanák a § „soknullás” végkielégítéseket az állami intézményi szférában. A válságkezelés területén pedig szerintük indokolt egy új csődtörvény megalkotása. „Reméljük, hogy a Fidesz biztosítani fogja az ellenzék jogait, így alelnököt szeretnénk adni a T. Háznak, és több bizottságba is elnököt vagy alelnököt akarunk delegálni” - mondta lapunknak Novák Előd. A Jobbik alelnöke hozzátette: nem csináltak titkot abból, hogy a külügyi és a határon túli magyarok bizottsági elnöki posztját célozták meg. Bár a Jobbik-frakciót tökéletesen kezdő képviselők alkotják majd, ennek ellenére a radikális párt komoly szakmai munkára készül a paslamentben. „Szakmai kabinetjeink már kidolgozták a törvényjavaslatokat a devizahitelesek védelmére, a bankadóra, a kettős állampolgárságra és a mentelmi jogra vonatkozóan” - árulta el Novák Előd. Szerinte nem lesz meglepetés a frakcióvezető személye. „Jelenleg elnökünk sincs, de bekerültünk a parlamentbe, így egy embert ki kell emelnünk maguk közül, mert frakcióvezetőre minimum szükségünk lesz” - magyarázta lapunknak Jávor Benedek. Az LMP választmányi tagja szerint lázasan készülnek a parlamenti létre: a múlt héten többször is ülésezett a választmány. Dolgoznak a frakciószabályzaton, a munkamegosztáson, hogy ki melyik bizottságba kerüljön. Céljuk, hogy a környezetvédelmi, az oktatási és az emberjogi bizottságban fontos pozíciókat szerezzenek. Kész javaslataik vannak a párt- és kampányfinanszírozás, a titok- és a földtörvény módosítására. „Az biztos, hogy nem sötétített üve- gű kocsival, hanem biciklivel megyünk dolgozni” - szögezte le Jávor Benedek. Új irány várható CHIKÁN ATTILA, A CORVINUS EGYETEM TANÁRA „az új parlament és kormány hivatalba lépésével mindenképpen új gazdaságpolitikám számíthatunk. Alapvető feladat a hazai intézményrendszer átstrukturálása, modernizálása. Ez mind a bürokrácia, mind a korrupció olyannyim áhított visszaszorításához szükséges. Mind az első, mind a második pont megvalósításához elengedhetetlen, hogy lé tezzen végre egy átfogó fejlesztési koncepció, amely lehetővé teszi, hogy egységes stratégiával és megfelelő ütemezésben kerüljenek sorm a reformok. A GAZDASÁGFEJLESZTÉSNEK, sőt a társadalmi reformok végrehajtásának is fontos pontja a foglalkoztatás bővítő se. Nem mindegy azonban, hogyan, milyen területen foglalkoztatjuk az embereket. Továbbra is úgy vélem, hogy né vekedésünknek alapvetően exportorientáltnak kell lennie, nemzetközi versenyképességre kell épülnie. A HÉTKÖZNAPI TAPASZTALATOK és a tudományos kutatások egyaránt alátámasztják, hogy a gazdaság pmblémái elsősorban nem az üzleti, hanem a közszfé rában gyökereznek, így a gazdasági fejlődésnek (is) kulcskérdése a közigazgatás mellett a közszolgáltatások reformja is.' Különösen fontos az egészség és az oktatásügy az itt dolgozó szakemberek meghatámzó rétegeivel együttműködésben kiformált átalakítása. messze kimutat a gazdasági szférából, de számomra előkelő helyen szerepel a roma társadalom gazdasági és kulturális integrációjának kezelése. Ha pedig kulcskérdésnek te kintjük a nemzeti versenyképességet, akkor helyénvaló az innováció, a kutatás-fejlesztés középpontba állítása is, e nélkül ugyanis nincs fenntartható versenyképesség. A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÓI szektor szintén sokat emlege tett fejlesztését is kiemelem, ennek gazdasági és társadalmi hatása egyaránt kiemelkedően fontos. E téren is sok értelmes javaslat hangzott el az utóbbi években, ezeknek következetes rendszerbe foglalása az új kormányzat fontos feladata. Lendvai Ildikó az eredmények ismeretében lemondott a pártelnökségről Vona Gábor Jobbik-elnök a nemzeti érdekek védelmét ígérte Sólyom László hívja össze az új Ország- gyűlést Startra készen a következő elit: május végéig nemcsak az új parlament, hanem a kormány is felállhat A KÖVETKEZŐ NÉGY HÉTEN belül meg kell alakulnia az új Országgyűlésnek. Utána akár napok alatt létrejöhet és munkához láthat az új kormány, hiszen erre a Fidesz a kiszivárogtatott információk alapján gyakorlatilag készen áll fa ORSZÁGGYŰLÉS ALAKULÓ ülését - a választást követő egy hónapon belüli id& pontra, tehát május 25-ig - a köztársasági elnök hívja össze. Erre a választás hivatalos végeredményéig nincs mód, de utána rövid időn belül sor kerülhet rá. AZ ÚJ PARLAMENT ALAKULÓ Ülésén a napirend előre meghatározott keretek között zajlik. így az államfő bejelenti a megbízó- levelek átvételét, elhangzik a választások lebonyolításáról szóló beszámoló, sor kerül a mandátumok igazolására, esküt tesznek a képviselők, bejelentik a frakciók megalakítását, vezetőik nevét, s megválasztják az Országgyűlés tisztségviselőit. A parlament az alakuló (vagy az azt követő) ülésen hozza létre bizottság, szervezetét. A házszabály előírja, hogy kötelező létrehozni az alkotmányozással, a költségvetéssel, a kül- ügyekkel, a honvédelemmel, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati, valamint az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat. AZ ÚJ ORSZÁGGYŰLÉS ALAKULÓ ülésével a kormány megbízatása megszűnik. Ám ügyvezetőként - korlátozott hatáskörrel - még hivatalban marad a következő kabinet megalakulásáig. A kormányfő az új megválasztásáig ügyvezető miniszter- elnökként dolgozik. Új miniszter kinevezésére, illetőleg felmentésére azonban nem tehet javaslatot, és rendeletet csak a törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. A KÖVETKEZŐ MINISZTERELNÖK személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot a parlamentnek. E tisztségre a szokásjog alapján a győztes párt jelöltjét kéri fel A kormányfőt az Országgyűlés választja meg többségi szavazattal. A választásról és a kormányprogramjának elfogadásáról egyszerre határoz. A HÍREK SZERINT a Fidesz mielőbbi kormányalakításra törekszik, így kikerülné a miniszterek bizottsági meghallgatását. Az előzetes választási eredmények ismeretében ez nem okozhat problémát: a házszabály módosításához a jelen lévő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A KORMÁNY MEGALAKULÁSÁT követő időszakban általában, de nem feltétlenül hosszabb, tartalmas ülésszakot tart a parlament. A Medgyessy- kormány idején például a „száznapos program” megvalósítása érdekében 16 ülésnapon át tanácskozott, a nyár közepéig.
