Somogyi Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-24 / 95. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. ÁPRILIS 24., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP Horthy Mi klóból Dankó Pistáig a szubjekt íve Gyugyon kőbe vésil Gyugyi stációk. Jelenka György polgármester (képünkön) egyetlen mondattal elintézi, ha bárki félre kívánná magyarázni egy-egy személyiség érdemeit FOTÓ: MÁRTON LÁSZLÓ (Folytatás az 1. oldalról) A szándék szerint nemzetünk nagyjainak emléket állító „ös­vény” huszonegy stációt takar, melyeket a gyugyi Árpád-kori templomhoz vezető' út mentén építettek fel, s a májusi búcsún avatják. Egyáltalán nem a ha­gyományos értelemben vett stá­ciók ezek, hívja fel a figyelmet Jelenka György polgármester ar­ra, hogy a stáció szó eredetileg csupán „megállót” jelentett, s nem társult hozzá a vallásos je­lentés, mellyel később ruházták fel. így lettek a gyugyi „megál­lók” a nemzetünk nagyjai előtti tisztelgés emlékhelyei. A ter­méskő lábazatra téglából épült és cseréppel borított stációkra rövidesen felkerülnek a már­ványtáblák, négy-négy névvel egy-egy „megállónál”, bár néhol eltérnek ettől. Rögtön az első tábla csak há­rom nevet őriz majd: Nimród, Hunor és Magor stációja ez. In­kább tartalmilag rendhagyó pél­dául a zene stációja: Erkel, Bar­tók, Kodály, Dankó Pista felirat­tal, s némiképp talán szubjek­tiven válogattak a színészóriások között is. Tudósok, felfed'ezők emlékoszlopai, majd a csokorba szedett sportolók legnagyobbjai után zárja nemzetünk csillagai­nak sorát a huszadik stáció: Hor­thy Miklós, Teleki Pál, Bajcsy-Zsi- linszky Endre, Nagy Imre és Mindszenty József. Az utolsó, hu­szonegyedik stációt üresen hagy­ják „gesztusként az utókornak”, abba majd a jövő nemzedék vés­heti örökül a huszonegyedik szá­zadot. A második állomás is rend­hagyó valamelyest, hiszen Atti­la és Csaba ketten lesznek raj­ta, míg a harmadikra Emese Üsküvel együtt kerül, s így Gé­zával bezárólag ez az állomás öt nevet őrizhet. Szent István és Koppány nyitják a negyedik „négyest”. Többek között Beth­- Pedagógusokkal, közéleti személyiségekkel való egyezte­tés után állt össze az eredeti lis­ta. Ezt követően kapta meg a kép­viselő-testület, mely apróbb ész­revételek után egyhangúlag len, Bocskai, a Hunyadiak, Dózsa György, majd „a kuru­cok táblája" után jutunk a Kossuth, Széchenyi, Batthyá­ny, Deák emlékhelyhez, amely után az aradi tizenháromról is megemlékeznek. Külön stá­ciót kapnak a költőóriások és a nagy magyar írók. megszavazta - számolt be Jelen­ka György gyugyi polgármester, aki nem is tagadja: tudja, hogy korábbi újításai után most még merészebb feladatra vállalko­zott, bár állítja: számára mind a nyolcvan név megkérdőjelezhe­tetlenül szerepelhet a legna­gyobb magyarok között. Elgon­dolásából az olvasható ki: hiba a fentieket napjaink politikai szimpátiája alapján mérlegre tenni. A polgármester azt mond­ta: ő egyetlen mondattal tudja el­intézni, ha bárki félremagyaráz­za egyik-másik huszadik száza­di személyiség érdemeit. „Gyere­kek, én éltem akkor!” - utal arra, hogy a második világháború ide­jén már kamasz volt. ■ Füleki T. Kurucok, költők és írók stációi Hadat üzentek a szemeteinknek Öreglakon Sokan vannak, de nem elegen az ölelők karnyújtásnyi Balaton Idén már biztosan nem tartják meg az akciót Öt teherautónyi szemetet szedtek össze Öreglak határában. Több helyszínen egy teherautónyi ille­gálisan lerakott lom fogadta őket. Maczucza Miklós polgármester elmondta: hatvanötén jöttek ösz- sze, iskolások, pedagógusok, civü szervezetek, így a helyi vadász- társaság tagjai, valamint Baráti­hegy lakói. Abban bíznak: a ki­tisztított környezetben csökkenni fog az illegális lerakás. ■ F. T. A beérkezett pályaműveket el­bírálják és díjazzák, de a Bala­ton körülölelésének új időpont­ját még nem lehet tudni, tájé­koztatott Gáligné Pintér Zsuzsa, a balatonboglári iskolások Kar­nyújtásnyi Balaton elnevezésű kezdeményezésének főszerve­zője. Mint mondta: rengeteg ked­vező visszajelzést kaptak. Har­mincegy balatoni településről csatlakoztak szervezetek, több helyen mégis foghíjas maradt az akció fogadtatá­sa. Ezért jövőre, egyelőre el nem döntött időpontban próbálkoznának meg újra a Balaton szeretetét szimbo­lizáló élőlánccal, melyhez egyébként kétszázezres tö­megre van szükség.- Rengeteg lelkes emberrel kerültünk kapcsolatba, s ösz- szességében pozi­tív a kezdeménye­zés kicsengése - mondta Gáligné Pintér Zsuzsa, aki szerint a szándék bekerült a köztu­datba, s talán így jövőre meg­valósulhat a gigantikus kar­nyújtás. Sikerként értékelik, hogy az akcióhoz kapcsolódó felhívás­ra sokan küldtek be pályamű- veket az ország és Erdély szá­mos pontjáról, ezeket az erede­tieknek megfelelően bírálják el és díjazzák. Balatonbogláron és több más helyszínen is meg­tartják a tervezett kísérőprog­ramokat, s továbbra is műkö­dik az akció internetes blogja. ■ Füleki Tímea ■ Az akció inter­netes blogja továbbra is működik, elérhető. Az egyszerűsítés fehérítheti a somogyi gazdaságot bizonytalanság Kivárnak a munkáltatók, vagy „felveszik” az eddigi alkalmi dolgozójukat (Folytatás az 1. oldalról) A kisvállalkozónak ugyanis nincs saját embere a munkaügyi, bérügyi statisztikai feladatok el­végzésére. S mivel közvetlenül a munkakezdést megelőzően kell bejelentést tenni az adóhivatal­nak, „mozgalmasak” lesznek a reggelek. Kiderült az is: a könyvelők sin­csenek tisztában a részletekkel. Legalábbis lapunk több könyvelőt is szeretett volna megszólaltatni e témában, de sikertelenül. Tarrné Törzsök Piroska, a regi­onális munkaügyi központ ka­posvári kirendeltségének igazga­tója elmondta: a napokban ép­pen ezért szerveztek Kaposváron munkáltatói fórumot, rengeteg érdeklődővel. - Van, aki azért nem vesz fel alkalmi munkavál­lalót, mert nem látja át a szabá­lyozást, inkább kivár, nem akar bírságot fizetni - mondta Tarrné Törzsök Piroska. - Másrészt a munkáltató nem szívesen kerül kapcsolatba az APEH-hel, inkább a normál foglalkoztatást választ­ja, s felveszi az eddigi AM- könyvesL Az egyszerűsített fog­lalkoztatásnál egyébként - ha nem szabályosan jár el a mun­káltató - nagyobb a lebukás ve­szélye, mint az AM-könyvnél volt. Megtudtuk: az alkalmi munka- vállaló egy munkáltatónál - meg­szakítás nélkül - legfeljebb 5 egy­mást követő naptári napot dolgoz­Olvasó Györgyné: szépülni fognak a statisztikák hat; ez egy hónapban 15, évente 90 nap. Az ötödik nap végén azonban minden esetben el kell számolni a dolgozóval. Tulajdon­képpen annyiszor történik bér- számfejtés, ahányszor az alkalmi munkavállaló abbahagyja tevé­kenységét A mezőgazdasági munkánál egy előny is akad: ha szabályo­san beragasztottak egy bélyeget korábban, majd egy óra múlva megeredt az eső, s a munka emi­att abbamaradt, akkor a bélyeg elveszett. Az elektronikus rend­szerben ezzel szemben nemcsak bejelenteni, hanem lemondani is lehet a munkát. Az elektronikus bejelentés viszont felvet még egy problémát: a munkáltatónak kell egy hordozható számítógép is ... Igaz, júliustól SMS-ben is meg­oldhatja a bejelentést. Egy mál­naszezonban azonban, ha ötve- nen dolgoznak a földjén, akkor délig mást se csinál, mint SMS-t írogat és küldözget... Olvasó Györgynétől, a csurgói munkaügyi kirendelt­ségvezetőtől azt hallottuk: a kis­térségben már most tapasztalják, hogy inkább bejelentik normál munkavállalónak az eddigi alkal­mit, s ez valószínűleg nagyon ha­mar meg fog látszani a statiszti­kán, „szépülnek” a számok.- Lehet gazdaság kifehérítési f hatása az egyszerűsített foglal-1 koztatásnak - erősítette megE Tarrné is. ■ Varga Andrea I IN MEMÓRIÁM Dr. GYODI GYULA (1935-2010) Elhunyt dr. Gyódi Gyula, a Kaposi Mór Oktató Kórház gyermekosztályának volt vezetője, és a Pécsi Tudo­mányegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar főiskolai taná­ra. 75 évet élt. Halk szavú, határozott orvos és következetes oktatásszer­vező távozott a személyében. Élete, munkássága a Dél-Du- nántúlhoz kötődik. Pécsen született 1935. február 8-án, ott is szerzett orvosegyetemi diplomát 1959-ben, aztán dol­gozott a pécsi orvostudomá­nyi egyetem gyermekkliniká­ján tanársegédként, a dom­bóvári városi kórház gyer­mekosztályán főorvosként, majd a Kaposi Mór Megyei Kórház gyermekosztályát ve­zette. Itt védte meg kandidá­tusi értekezését 1978-ban, s szerzett egy évvel később címzetes egyetemi docensi cí­met. Működése alatt teljese­dett ki a gyermek-szakrende­lő hálózat és erősödött meg az ambuláns betegellátás. Munkatársai határozott egyé­niségként emlékeznek rá, olyan emberként, aki nem­csak megkövetelte, hanem meg is tartotta maga körül a rendet. A gyógyító munka mellett az oktatás volt a má­sik tevékenységi köre. 1990- től részt vett a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem keretében formálódó egészségügyi főis­kolai képzés szervezésében, a kaposvári tagozat megala­pításában. Nevéhez fűződik a kaposvári védőnő szak létre­hozása, az elméleti és gya­korlati képzés feltételeinek megteremtése érdekében dol­gozott. Irányításával állították össze a védőnőképzés oktatá­si tananyagát. Tanított és szervezett. 1993-tól 2009-ig főiskolai tanárként dolgozott az intézetben, közben hét évig irányította is azt. Mun­kásságát számos kitüntetés és szakmai elismerés jelzi. A legnagyobb azonban szakmai tevékenységének eredménye: abban az időben, amikor a megyei kórház gyermekosz­tályát vezette és szak főor­vosként működött a megyé­ben, jelentősen csökkent a gyermekhalandóság, kiépült a gyermekorvosi ellátás rendszere, és országosan is számon tartott eredményeket ért el az általa irányított kö­zösség. Sokat olvasott, és ta­pasztalatait szívesen osztotta meg másokkal. Kutató mun­káját főorvosként sem hagyta abba. Tagja volt több nemzet­közi tudományos társaság­nak is, és vezette elnökként a Magyar Gyermekorvos Társa­ság dél-dunántúli szekcióját. Tagja volt a Gyermekgyógy­ászat című folyóirat szerkesz­tőbizottságának is. Maradan­dót alkotott és maradandót hagyott az utókorra. Emlékét a Kaposi Mór Oktató Kórház és a Pécsi Tudomány- egyetem Egészségtudományi Kar Kaposvári Képzési Köz­pontja őrzi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom