Somogyi Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-20 / 91. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. ÁPRILIS 20. KEDD MEGYEI KÖRKÉP Hamufelhőt hord a szél stágl Attila kaposvári táncos: - Bízom abban, hogy a hamufelhő nem okoz további súlyos problémákat és elkerülhetővé válik az újabb természeti és gazdasági csapás. Nagyon rossz lenne, ha még a nyáron is az ápriüsi vulkánkitörés következményei okoznának gondot. Az elmúlt pár napban a káosz jelei mutatkoztak a légi közlekedésben, rossz belegondolni, ha ez később megismétlődne. nagy László kaposvári köz- alkalmazott: - Ez a helyzet is mutatja, hogy az emberiség nem igen tehet mást, minthogy alkalmazkodik. A természet erői pillanatok alatt gigászi erőket mozgatnak meg. Foglalkoztat a vulkánkitörés, de szerencsére az új információk arról szólnak, hogy napokon belül talán mégis elhárul a veszély. S mi lesz pár hónap múlva? Remélhetően nem marad el a nyár. zetz József kaposvári föld- rajztanár: - Szerintem nehéz előre megjósolni, hogy pontosan milyen hatással szembesülhetünk rövid időn belül. Egyes szakértők úgy látják: elképzelhető, hogy a hamufelhő befolyásolhatja a hőmérsékletet. Talán kisebb térségekben előfordulhat majd 1-2 Celsius fokos csökkenés, ám azt nem tudni, hogy ez mikor játszódik le. Van még mit takargatni építési törmelék Üzemel a feldolgozó, de nem használják elegen Hová kerül a sitt? Magánszemélyeknek nem kell fizetni a lerakó használatáért, vállalkozóktól tonnánként nettó 965 forintot kérnek Sok még a trükk az építési törmelék ide-oda rakására. A kaposvári lerakót ugyanakkor egyelőre kevesen használják. Márkus Kata Március elején kezdődött és június végéig tart a Zöldkommandónak az az országos ellenőrzési akciósorozata, melyet az építési és bontási hulladékok engedély nélküli kezelésének visszaszorítása érdekében indítottak. Tudomásunk szerint Somogybán jelentősebb bírságot mostanáig nem szabtak ki. Mégis van mit termi az illegális lerakók felszámolása érdekében elsősorban a törvényi szabályozás hiányosságai, az emberi találékonyság és a meglehetősen döcögősen haladó szemléletváltás miatt. Kaposváron az unió 95 százalékos támogatásával összesen 472 és fél millió forintért épült valamivel több mint három éve egy építési, bontási törmelékfeldolgozó és lerakó. A beruházás 32 település 100 ezer lakosának biztosítja a törmelék ártalmatlanítását, a térségben keletkező építési hulladék lerakását és újrahasznosítását mintegy húsz évre. 2008-ban 46 ezer, 2009-ben 21 ezer tonna sittet szállítottak be a kaposvári építési törmeléklerakó, aprító, feldolgozóba - tudtuk meg Kovács Katalin koordinátortól. - Az idén március végéig kilencezer tonna került a telepre, tehát még tizenötezer tonna beszállítását kell igazolnunk majd az unió felé, hiszen előírás az évi 24 ezer tonna. Összességében tehát teljesítettük az elvárást. Hogy a beszállított, feldolgozott mennyiségből mennyit értékesít az üzemeltető, arról nincs beszámolási kötelezettségünk. A kaposvári feldolgozóban keletkező újrahasznosítható anyag legnagyobb részét egyébként a kommunális hulladéklerakó takarására fordítjuk. A telep befogadóképessége 46 ezer köbméter, húsz évre terveztük, Ötszáz kilóig ingyen A LAKÓK családonként évente 500 kilóig ingyenesen vihetnek építési törmeléket a lerakóba, a vállalkozók pedig 965 forint plusz áfát fizetnek a beszállított hulladék tonnája után. Az aprított, darált törmelék tonnájához 2500 forintos irányáron juthatnak hozzá magánemberek és vállalkozások is. hogy megoldja törmeléklerakási gondjainkat. Az elmúlt két és fél évben hatezer köbméter nem újrahasznosítható sittet raktak le, ez időarányosan megfelel az előre tervezettnek. Hogy mekkora igény van az újrahasznosítható anyagra a lakosság részéről, az már más kérdés. Kovács Katalin szerint egyelőre jóval kisebb, mint az egyéb építőanyagra. - E területen is szemléletváltásra volna szükség - tette hozzá. - Ezt próbáljuk úgy elősegíteni, hogy aki építési, bontási engedély iránti kérelmet ad be hozzánk, annak felhívjuk a figyelmét a működő feldolgozóra. S az is jó kezdeményezés, hogy uniós pályázatoknál plusz pontot jelent, ha újrahasznosított építési hulladékot használnak a beruházásoknál, ami nem utolsó sorban olcsóbb is. Egyébként a telep bérlőjének, jelen esetben a KVG Zrt-nek az érdeke, hogy minél többet tudjon eladni a feldolgozott törmelékből, amely céggel tíz évre kötött a város üzemeltetési szerződést 2007-ben. Ám ha a szemléletváltás valamilyen csoda folytán rövidesen meg is történik, még mindig hiányzik az egyértelmű jogszabályi háttér. Mert ma még meg lehet ideologizálni, ha építési törmeléket raknak le valahová, azt azért teszik, mert fel akarják tölteni a területet A másik trükk pedig, hogy az illegális telepeken hatalmas gödrökbe töltik a hulladékot, amit aztán földdel betakarnak, így nincs szem előtt a sitthalom. 20 ÉVE ÍRTUK KÉTEZERIG SZÓLÓ, ipari és kereskedelmi együttműködési megállapodást írtak alá Miskolcon az 1989. decemberében tizenhárom tagvállalat részvételével alapított Borsodi Gépkocsi Rt. és a jugoszláviai Zastava autógyár vezetői. A megállapodás értelmében kidolgozzák a terveket, hogyan lehetne Zastava-összeszere- lő üzemet létesíteni Diósgyőrben. A részvénytársaság az idén előreláthatólag ötszáz Zastava gépkocsit hoz be az országba, jövőre pedig akár tízezret is átvesz partnerétől a hazai igényektől függően. NEM VOLT RÁ IGÉNY. Pedig olyan jó ötletnek tűnt. Szögesdróttal küzdöttek az őrök dráva mente Önkéntesek segítenek a nemzeti parkban, a természetért Belehúztak a hét végén a polgári természetőrök: mintegy ezer méter hosszú kerítést bontottak le. Ismeretes: erdőjáró, természetszerető embereket nyert meg a jó ügynek pár éve a Duna- Dráva Nemzeti Park igazgatósága, amikor elindította Somogybán a polgári természetőr tevékenységet. Az elhivatott önkéntesek vizsgát tettek és jelvény kaptak. Aki a természetvédelmi érdekekkel össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, azt felszólíthatják, hogy hagyja abba ( természetesen nem járhatnak el, csupán figyelmeztethetik azt, aki a természetvédelem szabályaival ellentétesen cselekszik), A táj is sokkal jobban mutat a kerítés elbontását követően szólnak a védett növények, állatok előfordulásáról, de kétkezi munkába is besegítenek. Volt, hogy engedély nélkül épült stégeket bontottak, más alkalommal - amikor a Baláta- tó természetvédelmi terület bővült, s az új határát táblákkal kellett jelezni - táblákat állítottak az igazgatóság munkatársaival közösen. Mezei Ervin, nyugat-drávai tájegységvezető elmondta: ezúttal az igazgatóság kezelésében lévő területen, egy tótújfalusi régi legelőn, szögesdrót kerítést bontottak. Kaszálással akarják a gyepet hasznosítani, s akadály volt a kerítés, amelynek lebontása után a táj is sokkal jobban mutat. ■ Varga Andrea 0M9HI Kitüntették a Gulyás házaspárt KÁPLÁR LÁSZLÓ, az MTI egykori dél-dunántúli tudósítójának emlékére alapították meg a Jó emberdíjat. Ezt az idén 19 jelölt közül az alapítvány kuratóriuma a kaposvári hajléktalanszálló vezetőjének, Gulyás Jánosnak és a zeneterápiával és halmozottan sérült gyermekekkel foglalkozó pedagógus feleségének ítélték oda. (av) Biológiaverseny aTÍT-székházban A tit Hermán Ottó biológia versenyének megyei döntőjét a hétvégén rendezték meg Kaposváron. A 7. és 8. évfolyamon Kárász Milán, a balatonendrédi általános iskola diákja győzött. Két második helyezett volt: a hetedikeseknél Koch Lilla, a kaposvári Kodály iskola tanulója ért el szép eredményt, a nyolcadikosoknál pedig Ziegenheim Gitta, a mesztegnyői Ladi János iskola növendéke, (hm) Kiállítás nyílt a hontalan galériában LUKOVICZKYNÉ ALB ERZSÉBET festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás hétfőn az Anoikisz (Hontalan) Galériában. Sótonyi Tiborné, a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének igazgatója köszöntötte a résztvevőket. (hm) Acél, hogyne gyújtsanak rá a diákok A DOHÁNYZÁS ELLEN kam- pányoltak a minap a kaposvári Klebelsberg kollégiumban. A diákszálló egészségdélutánján foci- és dohányzás-prevenciós verseny is volt. (mk) Ingyen mérték a vérnyomást Barcson A BARCSI SZOCIÁLIS OTTHONBAN találkoztak a Diabetes Egyesület tagjai. Az egészséghez kapcsolódó előadások mellett lehetőséget biztosítanak az érdeklődőknek ingyenes vérnyomás és vércukormérésre. (jg) Gyenesei István pálinkafesztiváli sikerei Gyulán A hétvégi gyulai XI. Kisüsti Pálinkafesztiválon Gyenesei István újabb jelentős sikert ért el. A bécsi Desztilláta után a világ második legnagyobb gyümölcspárlat versenyén 858 italt minősített a zsűri, s 40 százalékuk érmes minősítést kapott. A gyulai vár udvarán tartott eredményhirdetésen Gyenesei István - akinek ágyas birs pálinkája tavaly aranyérmes lett - „Csudió” nevű páünka alapanyagú zölddió likőrjéért ezüst minősítést vehetett át. A 2004- ben alapított Magyar Pálinka Lovagrend is ilyenkor bővül, évente öt taggal. Idén Gyenesei Istvánt is a rend lovagjává ütötték, Somogyból elsőként.