Somogyi Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-20 / 91. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. ÁPRILIS 20. KEDD MEGYEI KÖRKÉP Hamufelhőt hord a szél stágl Attila kaposvári tán­cos: - Bízom abban, hogy a hamufelhő nem okoz to­vábbi súlyos problémákat és elkerülhetővé válik az újabb természeti és gazda­sági csapás. Nagyon rossz lenne, ha még a nyáron is az ápriüsi vulkánkitörés következményei okoznának gondot. Az elmúlt pár nap­ban a káosz jelei mutatkoz­tak a légi közlekedésben, rossz belegondolni, ha ez később megismétlődne. nagy László kaposvári köz- alkalmazott: - Ez a helyzet is mutatja, hogy az emberi­ség nem igen tehet mást, minthogy alkalmazkodik. A természet erői pillanatok alatt gigászi erőket mozgat­nak meg. Foglalkoztat a vulkánkitörés, de szeren­csére az új információk ar­ról szólnak, hogy napokon belül talán mégis elhárul a veszély. S mi lesz pár hó­nap múlva? Remélhetően nem marad el a nyár. zetz József kaposvári föld- rajztanár: - Szerintem ne­héz előre megjósolni, hogy pontosan milyen hatással szembesülhetünk rövid időn belül. Egyes szakértők úgy látják: elképzelhető, hogy a hamufelhő befolyá­solhatja a hőmérsékletet. Talán kisebb térségekben előfordulhat majd 1-2 Cel­sius fokos csökkenés, ám azt nem tudni, hogy ez mi­kor játszódik le. Van még mit takargatni építési törmelék Üzemel a feldolgozó, de nem használják elegen Hová kerül a sitt? Magánszemélyeknek nem kell fizetni a lerakó használatáért, vállalkozóktól tonnánként nettó 965 forintot kérnek Sok még a trükk az építé­si törmelék ide-oda raká­sára. A kaposvári lerakót ugyanakkor egyelőre ke­vesen használják. Márkus Kata Március elején kezdődött és júni­us végéig tart a Zöldkommandó­nak az az országos ellenőrzési akciósorozata, melyet az építési és bontási hulladékok engedély nélküli kezelésének visszaszorí­tása érdekében indítottak. Tudo­másunk szerint Somogybán je­lentősebb bírságot mostanáig nem szabtak ki. Mégis van mit termi az illegális lerakók felszá­molása érdekében elsősorban a törvényi szabályozás hiányossá­gai, az emberi találékonyság és a meglehetősen döcögősen haladó szemléletváltás miatt. Kaposváron az unió 95 száza­lékos támogatásával összesen 472 és fél millió forintért épült valamivel több mint három éve egy építési, bontási törmelék­feldolgozó és lerakó. A beruhá­zás 32 település 100 ezer lako­sának biztosítja a törmelék ár­talmatlanítását, a térségben ke­letkező építési hulladék leraká­sát és újrahasznosítását mint­egy húsz évre. 2008-ban 46 ezer, 2009-ben 21 ezer tonna sittet szállítottak be a kaposvári építési törmelék­lerakó, aprító, feldolgozóba - tudtuk meg Kovács Katalin koor­dinátortól. - Az idén március vé­géig kilencezer tonna került a te­lepre, tehát még tizenötezer ton­na beszállítását kell igazolnunk majd az unió felé, hiszen előírás az évi 24 ezer tonna. Összességé­ben tehát teljesítettük az elvá­rást. Hogy a beszállított, feldol­gozott mennyiségből mennyit értékesít az üzemeltető, arról nincs beszámolási kötelezettsé­günk. A kaposvári feldolgozó­ban keletkező újrahasznosítható anyag legnagyobb részét egyéb­ként a kommunális hulladékle­rakó takarására fordítjuk. A te­lep befogadóképessége 46 ezer köbméter, húsz évre terveztük, Ötszáz kilóig ingyen A LAKÓK családonként évente 500 kilóig ingyenesen vihet­nek építési törmeléket a lera­kóba, a vállalkozók pedig 965 forint plusz áfát fizetnek a beszállított hulladék tonná­ja után. Az aprított, darált törmelék tonnájához 2500 fo­rintos irányáron juthatnak hozzá magánemberek és vál­lalkozások is. hogy megoldja törmeléklerakási gondjainkat. Az elmúlt két és fél évben hatezer köbméter nem új­rahasznosítható sittet raktak le, ez időarányosan megfelel az elő­re tervezettnek. Hogy mekkora igény van az újrahasznosítható anyagra a lakosság részéről, az már más kérdés. Kovács Katalin szerint egyelőre jóval kisebb, mint az egyéb építőanyagra. - E területen is szemléletváltásra volna szükség - tette hozzá. - Ezt próbáljuk úgy elősegíteni, hogy aki építési, bontási enge­dély iránti kérelmet ad be hoz­zánk, annak felhívjuk a figyel­mét a működő feldolgozóra. S az is jó kezdeményezés, hogy uniós pályázatoknál plusz pontot je­lent, ha újrahasznosított építési hulladékot használnak a beru­házásoknál, ami nem utolsó sor­ban olcsóbb is. Egyébként a te­lep bérlőjének, jelen esetben a KVG Zrt-nek az érdeke, hogy mi­nél többet tudjon eladni a feldol­gozott törmelékből, amely cég­gel tíz évre kötött a város üze­meltetési szerződést 2007-ben. Ám ha a szemléletváltás vala­milyen csoda folytán rövidesen meg is történik, még mindig hi­ányzik az egyértelmű jogszabá­lyi háttér. Mert ma még meg le­het ideologizálni, ha építési tör­meléket raknak le valahová, azt azért teszik, mert fel akarják töl­teni a területet A másik trükk pedig, hogy az illegális telepe­ken hatalmas gödrökbe töltik a hulladékot, amit aztán földdel betakarnak, így nincs szem előtt a sitthalom. 20 ÉVE ÍRTUK KÉTEZERIG SZÓLÓ, ipari és kereskedelmi együttműkö­dési megállapodást írtak alá Miskolcon az 1989. de­cemberében tizenhárom tagvállalat részvételével ala­pított Borsodi Gépkocsi Rt. és a jugoszláviai Zastava autógyár vezetői. A megál­lapodás értelmében kidol­gozzák a terveket, hogyan lehetne Zastava-összeszere- lő üzemet létesíteni Diós­győrben. A részvénytársa­ság az idén előreláthatólag ötszáz Zastava gépkocsit hoz be az országba, jövőre pedig akár tízezret is átvesz partnerétől a hazai igények­től függően. NEM VOLT RÁ IGÉNY. Pedig olyan jó ötletnek tűnt. Szögesdróttal küzdöttek az őrök dráva mente Önkéntesek segítenek a nemzeti parkban, a természetért Belehúztak a hét végén a polgá­ri természetőrök: mintegy ezer méter hosszú kerítést bontottak le. Ismeretes: erdőjáró, termé­szetszerető embereket nyert meg a jó ügynek pár éve a Duna- Dráva Nemzeti Park igazgatósá­ga, amikor elindította Somogy­bán a polgári természetőr tevé­kenységet. Az elhivatott önkéntesek vizs­gát tettek és jelvény kaptak. Aki a természetvédelmi érdekekkel össze nem egyeztethető tevé­kenységet folytat, azt felszólít­hatják, hogy hagyja abba ( ter­mészetesen nem járhatnak el, csupán figyelmeztethetik azt, aki a természetvédelem szabá­lyaival ellentétesen cselekszik), A táj is sokkal jobban mutat a kerítés elbontását követően szólnak a védett növények, álla­tok előfordulásáról, de kétkezi munkába is besegítenek. Volt, hogy engedély nélkül épült sté­geket bontottak, más alkalom­mal - amikor a Baláta- tó termé­szetvédelmi terület bővült, s az új határát táblákkal kellett jelez­ni - táblákat állítottak az igazga­tóság munkatársaival közösen. Mezei Ervin, nyugat-drávai táj­egységvezető elmondta: ezúttal az igazgatóság kezelésében lévő területen, egy tótújfalusi régi le­gelőn, szögesdrót kerítést bon­tottak. Kaszálással akarják a gyepet hasznosítani, s akadály volt a kerítés, amelynek lebon­tása után a táj is sokkal jobban mutat. ■ Varga Andrea 0M9HI Kitüntették a Gulyás házaspárt KÁPLÁR LÁSZLÓ, az MTI egykori dél-dunántúli tu­dósítójának emlékére ala­pították meg a Jó ember­díjat. Ezt az idén 19 jelölt közül az alapítvány kura­tóriuma a kaposvári haj­léktalanszálló vezetőjének, Gulyás Jánosnak és a ze­neterápiával és halmozot­tan sérült gyermekekkel foglalkozó pedagógus fele­ségének ítélték oda. (av) Biológiaverseny aTÍT-székházban A tit Hermán Ottó biológia versenyének megyei dön­tőjét a hétvégén rendezték meg Kaposváron. A 7. és 8. évfolyamon Kárász Mi­lán, a balatonendrédi álta­lános iskola diákja győzött. Két második helyezett volt: a hetedikeseknél Koch Lilla, a kaposvári Ko­dály iskola tanulója ért el szép eredményt, a nyolca­dikosoknál pedig Ziegenheim Gitta, a mesztegnyői Ladi János is­kola növendéke, (hm) Kiállítás nyílt a hontalan galériában LUKOVICZKYNÉ ALB ERZSÉ­BET festőművész alkotásai­ból nyílt kiállítás hétfőn az Anoikisz (Hontalan) Galé­riában. Sótonyi Tiborné, a Magyar Vöröskereszt me­gyei szervezetének igazga­tója köszöntötte a résztve­vőket. (hm) Acél, hogyne gyújtsanak rá a diákok A DOHÁNYZÁS ELLEN kam- pányoltak a minap a ka­posvári Klebelsberg kollé­giumban. A diákszálló egészségdélutánján foci- és dohányzás-prevenciós ver­seny is volt. (mk) Ingyen mérték a vérnyomást Barcson A BARCSI SZOCIÁLIS OTTHON­BAN találkoztak a Diabetes Egyesület tagjai. Az egész­séghez kapcsolódó előadá­sok mellett lehetőséget biz­tosítanak az érdeklődők­nek ingyenes vérnyomás és vércukormérésre. (jg) Gyenesei István pálinkafesztiváli sikerei Gyulán A hétvégi gyulai XI. Kisüsti Pá­linkafesztiválon Gyenesei Ist­ván újabb jelentős sikert ért el. A bécsi Desztilláta után a világ második legnagyobb gyümölcs­párlat versenyén 858 italt mi­nősített a zsűri, s 40 százalé­kuk érmes minősítést kapott. A gyulai vár udvarán tartott ered­ményhirdetésen Gyenesei Ist­ván - akinek ágyas birs pálin­kája tavaly aranyérmes lett - „Csudió” nevű páünka alap­anyagú zölddió likőrjéért ezüst minősítést vehetett át. A 2004- ben alapított Magyar Pálinka Lovagrend is ilyenkor bővül, évente öt taggal. Idén Gyenesei Istvánt is a rend lovagjává ütöt­ték, Somogyból elsőként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom