Somogyi Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-17 / 89. szám

12 KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. ÁPRILIS 17., SZOMBAT Rettegéssé fajult az éjszakai bátorságpróba Simonfan Ügynökként az apacsok között forgatás Karalyos Gábor a Radnóti után a filmvásznon csujjogat az indiánokkal Karalyos Gábor: az Apacsok története az árulásról és az ügynökökről szól, amivel a társadalom nem néz szembe (Folytatás az 1. oldalról) A gyerekek kifestve, történelmi ruhákban, fáklyával keresték az állomásokat. Útjuk egy lovarda karámja mellett, a kék túraútvo­nalon vezetett. A 61 éves, kapos­vári lovardaőrt vélhetően idege­sítette a mozgás, mert ordítva vonta felelősségre a gyerekeket, hogy mit keresnek ott, majd kö­zölte: magánterületen vannak, takarodjanak onnan. Az egyik önkéntes nevelő jobbnak látta, ha összegyűjti a gyerekeket és a kollégáit, és a továbbiakban nem idegesítik a férfit, aki azonban önként vállalkozott arra, hogy se­gíti megkeresni a többieket, de előbb magához veszi a puskáját. A megszeppent csapat a tábor­helyre indult, de akkor még nem is sejtették, hogy milyen - igazi - bátorságpróba vár rájuk. A fér­fi ugyanis utolérte a kis csapatot, ahol ismét trágár módon ordítoz­ni kezdett, és az egész csapatot leültette a földre. A gyerekek en­gedelmeskedtek, de attól féltek, hogy a magából kivetkőzött férfi lelövi őket. A férfi közben telefth non felhívta a főnökét, a lovarda tulajdonosát, aki a helyszínre ér­kezett és elküldte a kis csapatot. A vádlott telepőr szabadlábon vé­dekezhet. ■ F. Szarka Ágnes Eltűnt egy lány az intézetből, keresi a rendőrség Eltűnt a 16 éves Bognár Nikolet­ta, aki 160 centi magas, vékony testalkatú, kék szemű, festett szőke hajú, koránál idősebbnek látszó lány. Kaposvárról az inté­zetből szökött meg. Eltűnésekor farmernadrágot, pulóvert és sportcipőt viselt. A Somogy Me­gyei Rendőr-főkapitányság kéri mindazok jelentkezését, akik látták őt, tudnak hollétéről. A be­jelentéseket telefonon várják a kapitányság munkatársai a 82/502-700 telefonszám 2700 mellékén, illetve az ingyenesen hívható 107-es, 112-es segélyhí­vó számokon. Új filmet forgatott Karalyos Gábor Török Fe­renc rendezővel, akivel korábban már a Moszkva térben is együtt dolgo­zott. A kaposvári színész nemrég a Barátok közi­ben vállalt beugró szere­pet, ezúttal pedig egy ügynökfilmmel kevert in­diánfilmben játszik. Meiszterics Eszter Az Apacsok című alkotás Török Ferenc első színházi rendezése és nagy sikerrel fut a Radnóti Színházban, ahol Szervét Tibor­ral és Csányi Sándorral együtt játszik Karalyos Gábor. A kaposvári színész elmond­ta: az Apacsok alapját egy PhD- dolgozat adta. Kovács Krisztina, a Radnóti dramaturgja a szí­nészbesúgókról írt, ezért tudott könnyen hozzájutni érdekes adatokhoz, így az indiántörté­nethez is. A sztori röviden: fil­met forgatna egy srác, aki las­sacskán szembesül azzal, hogy nagyapja ügynök volt. Ezzel párhuzamosan azt is megis­merjük, hogyan vált besúgóvá a nagyapa. Az Apacsok filmszerű szín­darab, ami az úgynevezett V- alakú történetvezetést követi, vagyis egy ideig haladunk visz- szafelé az időben, majd a kulcs­jelenettől kezdve előre, válaszra váró kérdésekkel.- Török Ferenc egyik legérde­kesebb rendezői döntése a da­rabban, hogy ugyanazok a szí­nészek játszák el jelenkori én­jüket, mint nagyapjukat, hogy érezni lehessen a bennünk élő történelmet - magyarázza Karalyos Gábor, aki hol kurátort játszik a mában, hol pedig indi­ánként jelenik meg a múltban. A fűmben ezt csak részben old­ják meg, Csányi két szerepet játszik például, de Szervét már csak egyet, mert Csányi apját Gazsó György alakítja. A forgatókönyv egyébként simán nagyjátékfilmes bü­dzsét követelne, ám erre nem volt pénz, ahogy rendes dísz­letre sem.- Kényszer hozta a hátteret, de mindvégig az volt a cél, hogy sikerüljön megtartani a mese­szerűséget, ami egy filmből in­dul ki, mert az Apacsokban a nagymama kezd el mesélni egy indiános történetet, amit a szín­darabban a Nyóckerből ismert Gauder Áron rajzolt - tette hoz­zá Gábor. A színdarabot Bálint András színházigazgató felké­résére rendezte Török, követve azt a magyar filmrendezőknél jól bevált hagyományt, hogy színházban is kipróbálják ma­gukat. A színdarabra azt mondják: olyan, mint egy film, a filmre meg azt, hogy olyan, mint egy színdarab. Az Apacsok történe­te tehát konkrétan az árulásról és az ügynökökről szól, ami vaűjuk be, kurrens téma, bár a magyar társadalom nem néz vele szembe. Karalyos Gábor azt mondja, hogy a forgatásra való felkészü­lés során számos érdekességet tudtak meg Bereményi Gézától, akit társ-forgatókönyvírónak kértek fel, hiszen jól ismerte a hatvanas évek magyar indián­jait Cseh Tamás révén, aki kí­vülállóként beengedte a közös­ségükbe.- A darab nem egyértelmű. Nem arról szól, hogy ki jó és ki rossz, hanem élethelyzeteket mutat meg. Olyanokat, hogy ho­gyan szervezték be, kénysze­rítették rá az embereket a jelen­tésekre. A darab megmutatja, hogy az állítólagos feladatuk va­lójában csak álca volt, maguk sem tudták mit miért tesznek. A feljegyzésekből számos ten­denciát láttunk arról, hogy az ügynökök többségéről kiderült: Magyar indiánközösség Magyarországon tényleg mű­ködtek a hatvanas évek rend­szeréből a természetbe és ebbe a mesés indiánvilágba kivonu­ló csoportok, akik kiszakadva, mintegy a passzív ellenállás­ban éltek a Bakonyban vagy a Dunánál. Emblematikus alakja volt Cseh Tamás, aki Hadiös­vény címmel könyvet is írt erről, amit így kezd: "Ajánlom ezt a könyvet barátaimnak, akikkel 1961-ben egy hegyi tisztáson fel­vertük az első indián sátrakat. Tiszta törvényekre, egyszerűség­re, átlátható, értelmezhető vi­lágra vágytunk." Az indiánok erre az egyszerűségre vágynak, és őket árulja el a nagyapa az Apacsokban. idővel pszichés tüneteik voltak. Megfigyelhető volt, hogy egyre többször írták: „betegség miatt nem tudta ellátni a feladatait”. Az is érdekes volt, hogy a fris­sen beszervezettek először csak szűkszavúan, tőmondatokban jelentettek, aztán később már hosszasan, ömlengve kommen­táltak. Karalyos Gábor hozzátette: az ügynökösködés sosem foglal­koztatta különösebben, viszont az indián közösségbe való tarto­zást remekül át tudta érezni.- Talán mások mosolyognak ezen a szerepjátékon, de én igen jól bele tudtam magam él­ni - magyarázta. - Gyermekko­romban megannyi indiánköny­vet olvastam, nagyon szerettem őket és a természet is közel áll hozzám. Nemrég kiköltöztem egy kis faluba. Nagyon érdekes­nek találom azt az életvitelt, amelyet Cseh Tamásék folytat­tak, hiszen ott nem csupán já­tékról volt szó. Olyannyira átél­ték a szerepüket, hogy indián neveken szólították egymást, vadásztak, a nők varrtak, tény­leg ugyanúgy éltek, mint az in­diánok. Persze így utólag furcsa ez az élethelyzet, de én azt val­lom: nekem minden tetszik, amit valaki szenvedéllyel, meg hittel csinál, és nem árt azzal másoknak. Diáktenyér a mosogatólében: ez nem mindenkinek tetszik KOLLÉGIUMI REND Elsősorban az életre nevelnek a konyhai munkával, állítja a nagyatádi intézmény igazgatója (Folytatás az 1. oldalról)- Ezeket családi körben is ei kell tudnia végezni a fiatalnak - mondta a nagyatádi igazgató. - Nem szabad a gyereket burokban tartani. A koűégium igyekszik az életre nevelni: igenis meg kell ta­nulniuk, hogyan lássák el magu­kat és egymást. A szabályzatunk­ba beletartozik az önkiszolgáló munka, ezt minden nagyatádi kol­légista elfogadta. Rendben kell tartania a környezetét, a szobáját és ide tartozik az is, hogy estén­ként a fiúk megterítenek, a lányok pedig részt vesznek a mosogatás­ban. Szó sincs arról, hogy velük kollégiumi dolgozót pótolnánk, ezen nem takarítunk meg mun­kaerőt. Hozzátette: - Mindez sok éve így megy, és kimondottan a diá­kok érdekében történik. Segíte­nek a szakácsnőnek, és az ügye­letes nevelő felügyel rájuk. Szó sincs komoly leterhelésről, hi­szen a munka nagy részét a mo­sogatógép végzi, az egész fél órá­ig sem tart. Műiden tanév elején szülői értekezleten ismertetik, hogy mit várnak el a tanulóktól, a szülői háztól. Mindig szólnak az önkiszolgáló munkáról is. Az elmúlt húsz évben ezt egyetlen szülő sem kifogásolta. A kamasz persze nem szereti a korlátokat. Azért is bepanaszolhatnának bennünket, hogy nincs kimenő és tíz órakor van viűanyoltás. Vi­lággá kürtölhetnék, hogy milyen elviselhetetlen itt az élet, pedig a szabályok az ő érdeküket szolgál­ják, s a szüleiknek ez nagyon is megnyugtató. Minden szobánk­ban internet, a kollégiumban sportolási lehetőség van. Műiden adott helyben a szabadidő válto­zatos eltöltéséhez, tehát fölösle­ges kint lődörögniük a várQsban. Fő az ebéd a kollégiumban A vülanyoltással pedig az a cél, hogy másnap ne aludjon el órán. Az igazgató hozzátette: sok fia­tal úgy érkezik hozzájuk, hogy a legalapvetőbb ismeretekkel sem A munka nem isten ellen való! a barcsi gimnázium kollégiu­mában nem vonják be a munkába a diákokat, bár Palotai Zoltán igazgató sze­rint az sem lenne isten ellen való vétek.- az azonban nem mindegy, hogy milyen munkát bízunk a gyerekekre. A konyha ugyanis veszélyes üzem és szigorú előírások vonatkoz­nak az üzemeltetésére, hi­szen baleset történhet, fertő­zésveszély lehet. Szerintem inkább csak a takarítás az, amibe bevonhatók lehetnek a gyerekek, és ezzel legalább a környezetük tisztaságát is jobban megbecsülnék. Egy ilyen döntés előtt azonban mindenképp megkérdezném a diákok szüleinek a vélemé­nyét is. giber Vilmos, a kaposvári Klebelsberg kollégium igaz­gatója elmondta: náluk az épület környékének tisztán tartását önként vállalta ma­gára a diákönkormányzat, a szobákban pedig rendet kell tartaniuk a gyerekeknek.- a konyha üzemeltetését nem mi végezzük, már csak ezért sem dolgozhat ott diák- mondta az igazgató. - A közétkeztetésre ugyanis na­gyon szigorú egészségügyi előírások vonatkoznak. Pél­dául a konyhai dolgozóknak félévente, vagy még ennél is gyakrabban orvosi vizsgála­ton kell átesniük. rendelkezik. Jóformán a kollégi­umban tanul meg késsel-vülával enni, ellátni magát.- Büszke vagyok rá, hogy ez a koűégium olyan körülményeket nyújt, amelyekről a legtöbb ma­gyar kollégista csak álmodhat. Két ágyas, fürdőszobás hálókban élhetnek nálunk a fiatalok. Arra pedig még büszkébb vagyok, hogy meg tudtuk őrizni az eszté­tikus környezetet. Nagy kérés, hogy ennek megőrzéséért a fiata­lok is tegyenek valamit? ■ Nagy László X GVORSSZAVAZAS a Ön szerint szerencsés, hogy a diákok dolgoznak a kollégiumban? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: S0NUNE.hu ^ A szavazás eredményét hétfői számunkban közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom