Somogyi Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-05 / 54. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HlRLAP - 2010. MÁRCIUS 5., PÉNTEK Izzad a Föld a változó éghajlatban fokról-fokra A hőmérséklet emelkedése súlyos tehertételt jelent a természeti környezetünkre (Folytatás az 1. oldalról) Pusztító erejű földrengés Haitin és Chilében, szökőárriadó a délamerikai partoknál, szokatlanul heves, és áradásokat okozó viharok Nyugat-Európában - csak néhány az utóbbi hetek természeti csapásai közül. Magyarországon általában csak a híradásokból értesülünk az egyre szélsőségesebbnek tűnő katasztrófákról, melyek egy része nagy bizonyossággal Földünk éghajlatváltozásával is összefügg. Az okok között az emberi civilizáció terjeszkedése is kimutatható, mert bár az ember csak porszem a természet erejéhez képest, de az emberiség összességében már elég jelentős csapás lett a környezetre nézve. Az elmúlt évtized volt a Föld legforróbb időszaka az 1880-ban megkezdett földfelszíni hőmérsékletmérések óta. A WMO (Meteorológiai Világszervezet) szerint a 2009-es esztendő benne van a „top 10”-ben. Hazánkban az 1971-2000-es harmincéves periódus átlagát 1,2 fokkal haladja meg az elmúlt év középhőmérséklete. Zsikla Ágota, az OM- SZ siófoki obszervatóriumának meteorológusa lapunknak elmondta: változnak az évszakok. Szárazabb nyarak, heves viharokkal érkező jelentős esőzések, enyhébb és csapadékosabb telek várhatók. Jóllehet a szélvihar és a belvíz már eddig is okozott nagy károkat Somogybán, a Kárpát-medencei klíma békés viszonyokat teremt. Tektonikus lemeztalálkozások híján a nagy földrengések, hegységek híján a nagy földcsuszamlások nem érintenek bennünket. De kihúzhatjuk-e magunkat az éghajlat- változás szerteágazó környezeti hatásai (a növény- és állatvilág' átalakulásától a vízkincs apadásáig), gazdasági és akár migrációs következményei alól. Aligha. A túlnépesedő Földön egyre szű- kebb a biztonságos élettér. A emelkedő hőmérséklet és az olvadó gleccserek miatt magasabb vízszint eddig 18 szigetet nyelt el, és mintegy negyven nemzet veszélyeztetett Alaszkától Pápua Új-Guineáig. A Maldív-szigetek 400 ezer lakosa számára keres új hazát elnökük. Régen tudományos-fantasztikus könyv témái lehettek volna, ma valóságos félelmek. Víz és ár. Az egyre szélsőségesebb időjárás, a ritka, ám annál hevesebb csapadékok miatt a sok víz jelent gondot, míg másutt sokat adnának a vízért Klíma a csúcson A HŐMÉRSÉKLET egyfokOS emelkedése egyelőre nem okoz katasztrófát, de lokálisan szélsőségeket - árvizeket és aszályokat - produkálhat. Megfelelő felkészüléssel mérsékelhetjük a káros hatásokat. (Láng István akadémikus) KELLEMETLEN HATÁSOKKAL jár az egyre melegedő idő. A vírusok és baktériumok ma- kacsabban támadnak, tovább tartanak a légúti fertő zések. Korai pollentámadás is várható, ez pedig nem szerencsés az érzékeny embereknek. (Nékám Kristóf allergológus) hosszú távon Magyarországon is számolni kell a klímaváltozással. Csökkenhet az összes csapadék mennyi- sége, gyakorisága viszont nő. Csökken a folyók vízhozama, apadni fog a Balaton, többet kell költenünk a lakások hűtésére. (Mika János éghajlatkutató) Nincs már újabb száz évünk a tétlenkedésre. A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAIRÓL a Kaposvári Egyetem természetvédelmi tanszékének vezetője elmondta: nem lehet tudni, hogy a jelenlegi anyagfelhasználás mellett meddig tartana, amíg az emberiség felemészti az életterét Egy fontos tényező ugyanis ehhez a számoláshoz nem ismert: a Föld terhelhetősége. Egy bizonyos, nincs már száz évünk, amíg ölbe tett kézzel ülhetünk.- Két összetevője van a problé mának - mondta Körmendi Sándor. - Fontos az emberiség szükségleteinek kielégítése, hiszen hiába akarunk környezetvédelmet Afrikában, ha ott ma a létfenntartás, az egészséges ivóvthiány a gond A másik a korlátozás, normák és határértékek szerint kell visszafogni a környezet használatát Jogszabályok, szankciók és közgazdaság szabályozás kell, sok pénz a környezetvédelmi iparág és technológiák támogatására. Új szemlélet tehát LokáKörmendi Sándor: Nem a társadalom, az egyén a felelős Hsán, ökológiai régiókban gondolva lehet globális hatással lépni, figyelve persze az ökológiai lábnyomra. Ezt bárki kiszámolhatja. Ahogy azt is: ha egy ember két liter édesvizet iszik naponta, akkor mennyit fogyasztana 7,2 milliárd, ha lenne mindenütt tiszta víz- példálózott a tanszékvezető. Kyoto, Báli, Koppenhága klímacsúcsai nem hoztak áttörést, hazánkban a célegyenesben akadt el a klímatörvény, pedig a politika is támogatta minden oldalról. Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatójaként több döntéstámogató háttéranyagot készített a meghiúsult hazai törvény megalkotásához.- A törvény felkészítette volna a társadalmat az elkerülhetetlen változásokra, köztük a fosszilis energiaforrások megdrágulására - hangoztatta Gyulai Iván. - Az ipar és a politika azonban a versenyképességet féltette, pedig éppen ebben fogunk csorbát szenvedni a halogatás miatt. A politika a rövidtávú érdekeket támogatta a társadalom érdekei helyett, és még csak azt sem mondhatjuk, hogy hosszú távú érdekei helyett. Gyulai Iván elmondta: hazánk érzékeny az éghajlat változására. Míg globálisan 0,7 fokos a fel- melegedés, addig itthon elérte az 1 fokot. Változik az évszakos csapadékeloszlás is, összességében szárazabb éghajlat várható, több időjárási szélsőséggel. Ennek a nagyobb érzékenységnek egyik oka lehet, hogy átalakítottuk a felszín vegetációját: az eredeti töredéke, 4-8 százaléka maradt meg. Át kellene alakítani a mezőgazdasági termelés szerkezetét, jelentős fenyegetés a talaj pusztulása is. Európában tizenhétszer gyorsabban használjuk el a talajt, mint amilyen ütemben az természetesen megújul.- Nem lehetünk bizonyosak abban, hogy az üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátás és az éghajlatváltozás között ezer százalékos összefüggés áll fenn - mondta az ökológus. - Annak ellenére, hogy a fóldfelsTÍn hőm séklete melegszik, és a gázok koncentrációja folyamatosan növekszik az ipari forradalom óta. Nostradamus négysorosai állítólag megjósolták a globális fel- melegedést, látomásaiban felmelegedő tengerek, hatalmas árhullámok, viharok szerepelnek. De nem kell ahhoz feltétlenül Nostradamusnak lenni, hogy a természettudósok által „megjósolt” következményeket lássuk. A pénzügyi lobbi azonban szemmel láthatóan a ma hasznának él. De mi haszna lesz ebből a jövőnek? ■ Balassa Tamás Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. közleménye Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. átfogó korszerűsítési programot hajt végre a villamosenergia-hálózaton. Szakembereink folyamatosan dolgoznak azért, hogy a kiegyensúlyozott és zavartalan villamosenergiaszolgáltatást biztosító fejlesztéseket elvégezzék. Értesítjük ügyfeleinket, hogy Kaposvár-Nagybajom 22kV-os gerincen a vezeték csere kivitelezési munkálatai befejeződtek, a hálózat 2010. március 5-én (pénteken), feszültség alá kerül. Az elkészült létesítmények érintése életveszélyes és tilos! Munkahelyekre költsék a pénzt Nagyatád Schmitt Pál: a vasutat is támogatja az unió Csak egyet ígérhetek: ha megnyerjük a választásokat, kormányozni fogunk. Ez önmagában is előrelépés az elmúlt évekhez képest Ráadásul szakértelemmel és alázattal tesszük majd - mondta Schmitt Pál Európa Parlamenti képviselő (Fidesz) kampánykör- útja első, nagyatádi állomásán. Azt mondta: amikor az MSZP- nek átadták a kormányzást, mindössze 340 ezer honfitársunk volt munkanélküli, ma 940 ezer. Van tehát feladat bőven: gazdaságélénkítés, munkahely- teremtés, az egészségügy talp- raállítása, a közbiztonság javítása vár az új kormányra. A dél-somogyi várost közvetlenül is érinti, hogy tőkeinjekcióra készülSchmitt Pál: tőkeinjekciót kapnak a kis kórházak az új kormánytól nek a kisebb kórházaknál, s növelnék az állami normatívákat. Schmitt Pál hangsúlyozta: az uniós forrásokat nem presztízs- beruházásokra, hanem munkahelyteremtésre kell felhasználni. A vasutat nem leépíteni kell - utalt a közelmúlt nagyatádi eseményeire -, amikor az EU épp a fejlesztését támogatja. Karvalics Ottó országgyűlési képviselő arról beszélt: ma még egy alagút közepén vagyunk, s hol az egyik, hol a másik vége felé teszünk né- hár lépést - Véget kell vetni az egy helyben topogásnak, mielőbb el kell kezdeni a gazdaság talpraállítását. Elsősorban a hazai kis- és középvállalkozásokra kell támaszkodni. ■ N. L. Csárdás-csokrok, magyar nóták a nyugdíjasoknak Fehér blúzban, szoknyában és piros mellényben, illetve csizmában vonultak be a Csókavári Népdalkor tagjai a nyugdíjasok napjára. Rinyaújlakon déd- és nagymamák valamint szülők együtt adták elő a nyugdíjas himnuszt, a csárdás-csokrokat, tréfás gyógyszertári jelenetet, s a világ magyarjaihoz is énekszóval fordultak. Az Újlakról elszármazott csurgói Németh József magyar nótákkal tette emlékezetessé az önkormányzat rendezte generációs találkozót. A falu legidősebb polgárát, a 87 éves Horváth Ferencet ajándékkosárral köszöntötték. A résztvevőket bőségesen megterített asztal várta ebédre, s vacsorára. ■ G. A. A VILÁG ÉVES ENERGIAFELHASZNÁLÁSA* g *Egyenértékű 11,43 milliárd tonna olaj I elégetésével •C !?■: NEMZETI II ENERGIAFELHASZNÁLÁS* í afrikai _____________0,11 % t dél-ázsiai 0,21 % | átlagpolgár_______________1,00 % 3 m agyar __ 1,50% | uniós 2,20% I amerikai 4,10% | * Egy főre jutó energiafogyasztás S egy átlagos világpolgárhoz képest ■ Ön szerint meddig bíija még el a Föld az embert? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: A SONLINE.hu É/ A szavazás eredményét szombati számunkban közöljük.
