Somogyi Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-04 / 53. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 4., CSÜTÖRTÖK KÖRKÉP 11 Egyelőre csak Gagarin elégedett taszár A helyiek szerint a politika úgy járt a légibázissal, mint a lapátos ember a lóval Elterjedt a hír, a lehetséges taszári befektetőjelölt aláírt minden dokumentumot, készen áll a kilenc- száz munkahelyet jelentő beruházás megkezdésére, most már az államon a sor, rábólint-e a szerződésre. A taszáriak visszafogottan, de reménykednek. Vas András Gagarin láthatóan elégedett a sorsával. A taszári önkormányzat - korábban tisztiklub és helyőrségi művelődési otthon - előtti kis téren álló, az űrrepülés úttörőjére emlékező mellszobor feje ugyanis már patyolat. Gondos kezek sikálják-kefélik róla a tél nyomait. Hasonlóképpen gondozott az egykori-katonai lakótelep közepén a hajdani alakulat hősei-áldo- zatai előtt tisztelgő emlékmű: gondozott kis liget közepén áll, s négy friss koszorút számolunk rajta. A település láthatóan két kézzel kapaszkodik a múltjába. Mást egyelőre nem is nagyon tehet, hiszen december 31-én múlt négy esztendeje, hogy - másfél évvel az amerikaiak távozása után - végleg levonták a zászlót a hajdani bázison. A magyar honvédség kivonult Taszárról, a bázis amúgy tavaly szeptemberben ünnepelte volna alapításának 80. évfordulóját. Azóta időről-időre felröppennek hírek a lehetséges befektetőkről, s bár a politikusok rendkívül optimistán nyilatkoznak a jövőt illetően, a helyiek realistábbnak tűnnek.- Elhisszük, persze, hogy elhisszük, hogy lesz itt még reptér - mondja egy hatvanas asz- szony a bolt előtt -, mi mást is tehetnénk. Ez az egyetlen reményünk, ennek a falunak a jövője áll vagy bukik egy esetleges fejlesztésen. A legszomorúbb, hogy nem tehetünk semmit az ügyben, nem rajtunk múlik a majdani megállapodás. Mint ahogy nem miattunk mentek el az amerikaiak sem... Akik ameüett, hogy felrakták a világtérképre a Kaposvár melletti települést, elképesztő fejlődést hoztak Taszárnak. Az országgyűlés 1995. november 28- án járult hozzá, hogy a délszláv válság rendezésében közreműKépgalériánkat keresse a SONLINE.hu-n Korábban amerikai szállítógépek foglalták el a helyet a taszári utcákon, ma pedig. A település két kézzel kapaszkodik a múltjába Álmaikban Amerika... ködő IFOR erők Magyarország területén átvonulhassanak és állomásozhassanak. A Magyar Honvédség az IFOR erők tevékenységét a taszári repülőtér létesítményeinek igény szerinti átadásával segítette. Az első amerikai katona 1995. december 6-án érkezett meg, két nap múlva megkezdődött az ezred repülőgépeinek áttelepítése Pápára. Ez azonban senkit sem zavart, hiszen a jenkik érkezése soha nem látott fellendülést indított el.- Mintegy kétezren-kétezer- ötszázan dolgoztak a Brown and Rootnál, az amerikai hadsereg kiszolgálásáért felelős cégnél - emlékezett vissza Kamn.cz János nyugállományú alezredes, a taszári bázis utolsó parancsnoka. - Aki tehát akart, az kapott munkát, és nemcsak Taszárról, hanem a környékről is, még Kaposvárról is rengetegen jártak ki dolgozni. Emellett a különböző szolgáltatóknak komoly bevételt jelentettek a katonák, akik kijártak a faluba, illetve Kaposvárra. Az akkori taszári ingatlanárak, albérletek tarifái például az egekbe emelkedtek. Magasabbak voltak a kaposvárinál, pedig az amerikaiak jelenléte a megyeszékhelyen is érzékeltette előnyös hatását, hiszen a Brown and Root vezetői, amerikai alkalmazottai mind a környéken kerestek maguknak lakást.- Sokáig a taszári katonáknak a faluban kellett élniük - magyarázta Karancz János -, csak a nyolcvanas évek végén kaptak engedélyt, ha akarnak, beköltözhetnek Kaposvárra. Viszont a többség ezek után is megtartotta a honvédségi lakásokat, melyeket aztán nagyon jó áron adtak ki az amerikaiaknak. Most persze mind üresen áll, vagy fillérekért kibérelhető.- Sz.rért-hugyért megvehető- ek - pontosított Polák László. Az ötven körüli férfi jelenleg közmunkásként dolgozik a faluban, korábban természetesen az amerikaiaknál állt alkalmazásban. - Tizenkét órás műszakban voltam fűtő a sátorvárosban. Amióta kivonult az amerikai hadsereg, nem volt normális munkám. Polák László szerint a munkanélküliség csak az egyik probléma, a település hangula- ta-arculata is megváltozott az elmúlt fél évtized alatt. - Korábban elő nem fordulhatott, hogy ilyen kihaltak legyenek az utcák - folytatta. - A katonák, ha nem voltak szolgálatban, kocsmába, cukrászdába jártak, vagy csak ide, a művelődési központba. Most pedig, nézze! - mutatott körbe. - Néhány nyugdíjas katonán kívül nincs senki, a vendéglátóhelyeken tizedére esett a forgalom. Már csak három bolt és öt kocsma maradt, a többiek bezártak. A reptér után ugyanis a bázist is felszámolták, ami közel félezer család számára hozta a taszári élet végét. Az aktív katonák új állomáshelyre költöztek: rengeteg huszonöt-negyven közötti hagyta el a települést.- Unalmas lett az élet - állította a boltból kilépve egy negyvenes asszony. - Az igazi taszáriakat zavarja ez a csend, hozzászoktunk a repülőgépekhez. Negyven év alatt az életünk része lett. Ha tényleg sikerülne újraindítani a repteret, nagyon jót tennének a faluval, talán még az egykori laktanyával is lehetne valamit kezdeni. A reptérre persze sokat rá kellene költeni, hiszen az elmúlt években igencsak leromlott az állaga - pedig Taszár alig fél évtizede még Magyarország második legnagyobb és legkorszerűbb repülőterének számított.- Nem láttam vagy négy éve - jegyezte meg Karancz János -, vélhetően az épületek eléggé leromlottak. Viszont még így is olcsóbb az újraindítás, mint zöldmezős beruházásként valahol új repteret építeni. Amúgy érthetetlen, hogyan jutott idáig a helyzet, a politikusok elképesztő károkat tudnak okozni, egyértelmű, hogy miattuk mentek el az amerikaiak. Terrorveszéllyel riogatták az embereket, pedig állítom, soha olyan biztonságos nem volt Taszár, mint akkor. Ötven méterenként járőrökbe botlott az ember, és ez csak a földi biztosítás volt, emellé még jött az amerikai technika a légtér védelmére...- Elb.szták, s most görcsösen ki akarják javítani a hibát - hangzott egy sokkal szókimondóbb változat az egyik közmunkás részéről. - Csak az a baj, hogy a lóba nem lehet csak úgy visszalapátolni a sz.rt... A gazdasági válság hizlalja a pénzügyi és biztosítási cégeket tartozás Somogybán ezer emberre harminckét vállalkozás jut, tovább növekszik a cégalapítási hajlandóság (Folytatás az 1. oldaltól) A cégek minősítésének romlási üteme lelassult - állítja a Dun & Bradstreet (D&B) kockázatkezelési szakértő a legfrissebb elemzésében. A megyék fizetésképtelenségi listáját a tavalyi évhez hasonlóan Pest megye vezeti, Somogy a középmezőnyben található, az országos átlagnál valamivel rosszabb aránnyal. A megyénkben működő cégek 3,4 százalékát vonták felszámolási eljárás alá 2009-ben. Ez az arány viszont jobb, mint a 2008-as, amikor a cégek 4,1 százaléka volt érintett. A csökkenés köszönhető a kevesebb cégalapításnak, ugyanis az új cégeket általában működésük első évében fenyegeti valamilyen negatív eljárás.- A társas vállalkozások száma a rendszerváltás óta folyamatosan gyarapszik hazánkban, és ezt a válság sem állította meg - összegzett a D&B. A 2007-ről 2008-ra bekövetkező 5,65 százalékos cégszám-bővülési lendületet 2008-ról 2009-re egy szerényebb, de még mindig jelentős 4,44 százalékos gyarapodás követte. Érdekes, hogy a válság menynyiben alakította át az egyes szektorok jelentőségét. 2007-hez képest jól megfigyelhető, hogy a hagyományos, elsősorban gyártó és nagykereskedelmi cégekkel szemben több lett a szolgáltató cég. Leginkább a pénzügyi, biztosítási tevékenységet űző, amelyek a válsággenerálta pénzügyi bizonytalanságban való eligazításban, befektetési tanácsok nyújtásában jó üzletet láttak. Megtudtuk: a Somogybán működő társas vállalkozások száma, a 2007. január 1-jei 9299-ről 2010 január 1-jére 10 ezer 336-ra növekedett, ami az országos cégszám két százaléka. A mutató az országos átlag alattinak számít. 2009-ben megyénkben 1000 főre 32 működő vállalkozás jutott, ezzel a vállalkozásokkal sűrűbben lefedett megyék közé tartozik. Az elmúlt három évet tekintve, a válság hatása és a cégalapítási kedv hirtelen esése nálunk is észrevehető, ugyanis amíg 2007-ben 650 új céget jegyeztek be, 2008-ban 1009-et, addig 2009-ben az előző évi 55,2 százalékos növekedés 7,7 százalékos csökkenésbe csapott át, és az újonnan bejegyzett vállalkozások száma 931 volt. Ez a változás az országos trendhez hasonló. - A Somogy megyei cégek által a vevőik részére kiszabott átlagos fizetési határidő 28 nap, az országos átlagnál csak pár nappal rövidebb - tájékoztattak a D&B szakemberei. A skála két végén található megyékhez viszonyítva Somogy megye a rövidebb határidőt nyújtó szegmensben található. A számlák késedelmes fizetése szempontjából a rangsor második felében vagyunk, a somogyi cégek a számlákat az országos átlagnál nagyobb késéssel, 24 nap alatt fizetik ki. Ez az érték a 2007 évi átlaghoz képest öt nappal több, ami a válság számlájára írható, ugyanis a vállalkozások az utolsó utáni pillanatig húzzák a kifizetéseket, hol tudatosan, hol külső kényszerítő okok miatt. Az átlagos pénzhez jutási idő pedig 52 nap, tehát átlagosan ennyi idővel kell számolni (mint ahogyan országos szinten is), amíg a vállalkozás megkapja számláinak ellenértékét. ■ Varga Andrea HÁNY NAPIG TARTOZNAK A CEGEK A MEGYÉKBEN? Sorrend Megye Átlagos fizetési határidő (nap) (2009) 2007 2008 2009 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 28 28 25 2. Baranya megye 29 27 26 3. Győr-Moson-Sopron megye 25 27 26 8. SOMOGY MEGYE 29 28 28 18 Békés megye 35 33 36 19. Fejér megye 38 37 38 20. Hajdú-Blhar megye 41 44 38 Országos átlag 31 32 31
