Somogyi Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-04 / 53. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 4„ CSÜTÖRTÖK 5 PERCES INTERJÚ Örül és fél az igazgató Ihatatlan a tengődi csapok vize vasakarat Zavarosnak látják a víztisztítás megoldását, nem mernek belevágni Megújul az iharos- berényi körzeti általános iskola, és még egy tornacsarnokot is építhetnek mellé.- Indul a program, letették az alapkövet. Igazgatóként ez milyen érzés? - kérdeztük Horváth Zsoltot, az iharosberényi körzeti általános iskola és óvoda igazgatóját.- Örülök a sikernek, a- melyhez hozzájárult az elmúlt évtizedben végzett eredményes munkánk is. Az infrastrukturális fejlesztésből nyilván csak profitálunk, a szakmai fejlesztésnél már több a kérdőjel. Sajnos nem vagyok benne biztos, hogy a kompetencia alapú oktatás jelenlegi formájában a mi gyerekeinkre szabott.- Lesz elég gyerek?- A létszámot szerintem a következő öt évre lehet prognosztizálni. 192-200 közötti iskolás lesz és három tagóvodánkban száz óvodás várható.- Félelmei vannak?- A tornacsarnok, illetve a megkezdett szakmai fejlesztés fenntartása legalább öt éven át kötelező, de ehhez a fenntartó nem fog pénzt kapni. Aggódom, hogy elindul, aztán a folytatáshoz nem lesz forrás. No, és be tudjuk-e tölteni a referencia-intézmény szerepet, valamint megfelelünk-e annak az elvárásnak, hogy szolgáltatni tudjunk a kistérség többi iskolájának. ■ Varga Andrea Lakos János tengődi polgármester: sajnos, a településünkön sok a gond a csapvíz minőségével (Folytatás az 1. oldalról) Lakos János tengődi polgármester szerint minél előbb csökkenteni kell a lakosság egészség- romlását előidézhető károsító tényezőket az uniós elvárásoknak megfelelően. A szolgáltató kaposvári Vizicoop Kft. mérései ugyanis azt mutatják: magas a tengődi ivóvízben a szennyező anyagok koncentrációja. A polgármester úgy látja: rákényszerülnek, hogy tisztítsák az ivóvizet. Csakhogy a legnagyobb gondot ennek az ára okozza! Ha a berendezés előbb-utóbb meg is épül, az üzemeltetési költségek rárakódnak a vízdíjra, amit - véleménye szerint - a helyiek nem tudnak majd megfizetni.- Az is előfordulhat, hogy lezárják a vízcsapokat, mert a lakosság nem használja a drága ivóvizet, hiába lesz jobb és egészségesebb mint a jelenlegi - magyarázta Lakos János. - Az ivóvíz javítására a Dél-Dunán- túlon Siklóson alakult konzor- ^ p cium. A Koppány-völgyi telepü- £ lések közül Tengőd mellett An- docson és Torvajon is gond van a víz minőségével. Önkormányzatunk is pályázatot nyújtott be a konzorciumhoz. Tengődön 100-110 millió forintba kerülne az önálló tisztító megépítése. A szükséges tíz százalékos önerőt azonban nem tudnánk előteremteni. A pályázatuk azonban megbukott és a konzorciumból kiszálltak. A lakosságarányosan befizetett önerőt a község visszakapta, amit átvitt a szomszédos Tolna megyei Tamásiba, csatlakozott a Dél-dunántúli Régió Ivó- vízminőség-javító Önkormányzati Társuláshoz. A falu első embere is különösen fontosnak tartja, hogy az ivóvíz minőségének javítását célzó uniós forrást ki tudják használni.- A Tamási központú társulás felvetette a lehetőséget, hogy Iregszemcsével társuljunk a gond megoldására - mondta Lakos János. - Szerintük ezzel a variációval Tengőd számára gazdaságos lenne a tisztító megépítése, Iregszemcsén pedig felújíthatnák a vízvezetékhálózatot. A társulás számításai alapján ugyanis, amennyiben Tengőd Kockázatos tervek iregszemcse és Tengőd közös beruházásának költsége 350 millió forint lenne. A víztisztítót Iregszemcsére tervezték, Tengőd már tisztított vizet kapott volna a két település között kiépítendő csatornahálózaton. lakos János szerette volna elérni: úgy jussanak jó ivóvízhez, hogy a tisztítás költségei ne jelenjenek meg az víz árában. A tárgyaláson azonban Iregszemcse polgármestere felvetette, hogy a két község közötti hálózat építésének költségeit osszák meg. Ezzel Tengődnek a beruházás 49-50 millió forintjába került volna, amihez a szükséges ötmilliós önerő előteremtése nem okozott volna gondot. Erre a megoldásra a tengődi képviseló testület rábólintott, ám az iregszemcsei döntéshozók elutasították. önállóan készíttetné el a tisztítót, annak a költsége közel 130 milliót tenne ki. Iregszemcsével közösen pedig 90-100 millió terhelné a falut. Csakhogy: nagyon zavarosnak tartjuk az egész ügyet, kockázatos belevágni. ■ Krutek József Hálás közönséget kaptak énekkar Szép estét szereztek a berzencei időseknek Örömmel vitték, örömmel fogadták - így összegezhető a csurgói, alsoki református közösség és a berzencei idősek otthona lakóinak találkozása. Az alsokiak már nem első alkalommal látogatták meg az otthont, ám ezúttal újdonsággal rukkoltak elő: a 2006-ban alakult, s a közelmúltban újraszerveződő énekkaruk lépett fel gitáros, szintetizátoros kísérettel. Szászfalvi Lászlóné lelkész tartott áhítatot. Gorjánné Pápics Edit, az otthon vezetője azt mondta: lakóik örülnek az ilyen alkalmaknak, most különösen jólesett számukra, hogy süteményt is kaptak a vendégektől.* Varga A. Az idősek szemébe könnyeket csalt a meglepetés produkció Szaporodnak a betörések, lopások Kaposváron Míg a megyében csökkent, a Kaposvári Rendőrkapitányság területén több mint tizedével nőtt a bűncselekmények száma. Különösen igaz ez a vagyon- és a közrend elleni bűncselekményekre. A kapitányság legutóbbi évértékelésén az is elhangzott: a vagyon elleni bűncselekmények között a betöréses lopások szaporodtak el leginkább. Leggyakrabban a családi házak melléképületeit, hétvégi házakat szemelik ki a tolvajok. Gyakoribb volt a lakótelepi lakásoknál a hengerzár-törés is, de ősszel sikerült lefülelni egy erre szakosodott társaságot, azóta nyugalom van. A statisztika szerint csökkent a személy elleni bűrcselekr tények száma. A rablások nagy részét sikerült felgöngyölíteni. Az eredményesség 44-ről 37 százalékra esett vissza. Igaz, tavaly más statisztikai értékelést kellett alkalmazni. A közterületi szolgálat és az intézkedések számának növekedése azt eredményezte, hogy nőtt az előállítások, elfogások száma is. Tavaly hét országos toplistás bűnözőt sikerült kézre- keríteni Kaposváron és környékén úgy, hogy a kapitányság létszámgondokkal küzd. Mintegy 40 rendőr hiányzik. ■ Jakab E. 20 ÉVE ÍRTUK CSÜTÖRTÖK ÓTA UTAZNI ÍS drágábban lehet Kaposváron, Marcaliban, Nagyatádon, Fonyódon, Barcson, Nagybajomban, Jákóban, Lengyeltótiban, Somogy- jádon, Siófokon és Gyékényesen hat forint helyett nyolcért lehet utazni a helyi járatú buszokon. A Kapós Volán egy hónapig még visszaváltja a régi jegyeket, illetve két forint ráfizetés ellenében becseréli azokat. Az ellenőrök azt is elfogadják, ha valaki két hatforintos jeggyel veszi igénybe a szolgáltatást. Nem volt tehát hosszú életű a hat forintos menetjegy. mint ahogyan a nyolcforin- tos is csak kellemes-hihetetlen emlék. Víz borítja a mély területeket gazdaság Somogybán a szokásosnál több csapadék hullott Drágállják a nyesedéket a babócsai közmunkások Víz borítja a mélyfekvésű szántókat Somogybán, ez azonban kisebb területen jelent nehézséget. A belvíz miatt szerencsére nem történt jelentős mérvű kipusztulás. Varga Gábor, a megyei agrárszakigazgatási hivatal főigazgatója szerdán közölte: januárban és februárban átlagosan 122,6 milliméter csapadék hullott. Ez 24,6 milliméterrel több, mint a sokéves átlag. A termőtalaj a legtöbb térségben vízzel telített. Ezért az időszerű munkák végzése - egyebek mellett az őszi kalászosok fejtrágyázása és a kora tavaszi vetésű növényeknél a talajelőkészítés - csak késve kezdődhet meg. ■ Harsányi M. A Taszár környéki földeket is víz borítja. Jelentősen késik a tavaszi munka A legtöbb Dráva menti településen a bozót- és cserjetisztítások során kitermelt fahulladékot ingyen hazavihették a dolgozók, nálunk azonban még a fahulladékért is pénzt kért az önkormányzat - panaszolták el lapunknak babócsai roma közmunkások. A déli határszél falvaiban javában zajlanak a munkaprogramok, amelyek során árokrendezés, parttisztítás sokak feladata. Migács Zsuzsanna, a Dráva menti önkormányzati tár ..ás munkaszervezetének vezetője elmondta: nincs egységes előírás arra, hogy mi legyen a sorsa az eltávolított fáknak. Arról minden településen a polgár- mester, illetve az általa kijelölt személy dönt, s jogában áll pénzt kérni a kitermelt fahulladékért. Másutt - például a javarészt romák lakta Istvándiban - nagyvonalúbbak voltak az ön- kormányzatok. Istvándiban elmondták: ingyen elvihették haza, amit kitermeltek, hiszen semmitérő fahulladékról van szó, ami kazánokba már nem való. Mivel az intézményekben nem használhatták fel, ezért aki a dolgozók közül akarta, elvihet- te. Ott megtudtuk azt is: náluk még így sem vonzó a munka. Felajánlották a faluban élő szegényeknek, hogy akinek nincs elég tüzelője, az kipucolhat egy- egy árokparti területet, de alig volt erre vállalkozó. ■ N. L.
