Somogyi Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-31 / 75. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 31, SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Tisztáldozat után nagy a tisztulási vágy kaposvári egyetem A lehetséges rektorjelölt védett és vádolt egyszerre a sajtótájékoztatón (Folytatás az 1. oldalról) Úgy fogalmazott az egyetemi tanár: nem tudják, kinek a megrendelésére születettek az írások. Visszautasítottuk a lapunk hitelességét kétségbe vonó, de az állítás súlyához mérten megengedhetetlenül homályosan fogalmazó állítást, és megkérdeztük, szerinte ki volt a tudósítások megrendelője. Szávai professzor erre annyi felelt, hogy talán a 14 igennel szavazó (tehát Babinszky támogatói) körében kellene keresni őket. A pályázatát fontolgató rektorjelölt ezután Répa Imre rektorhelyettes, az ellentábor vezetőjének szenátusi prezentációjából megismert adatokkal a bajokról, s a megoldásukról beszélt. Ezután Balogh László, a gazdaságtudományi kar dékánja vette védelmébe a hallgatóit, garanciát vállalva, hogy - mint fogalmazott - semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti őket a véleményük miatt. Hogy miért Szávai és Balogh ült a pulpitusnál, ez a sajtó számára nem vált teljesen világossá. A sajtótájékoztató a médiagyakorlatban ritka példaként fórumba fordult át ezután, ahol a mintegy negyven-ötven megjelent oktató-hallgató kérdezett. Babinszky László rektor irányvonala mellett és ellen egyaránt elhangzottak vélemények. Csapó János tanszékvezető egyetemi tanár a hallgatók tanulási hajlandóságát kifogásolta több mint három évtizedes oktatói tapasztalattal. Mások azt kérdezték a hallgatói önkormányzat elnökétől, kikérték-e a hallgatók véleményét, hiszen őket képviselik. Drégelyi-Kiss Endre erre annyit mondott: Magyarország parlamentáris demokrácia, de nem részletezte az ösz- szefüggést az EHÖK és az Alkotmány között. Két közös elem mindenképpen volt a véleményekben: ki- beszéletlen gondok súlyos tehertétele nehezedik a rektorválasztás előzményeiben, a hallgatásban, az igazodásban, a találgatásban megfáradt megszólalókra. A vélemények másik közössége: Kaposvár Egyetemének alkalmazottaiból, oktatóiból a tenni- és a beszélniakarás vágya süt. Ehhez nem segítette hozzá őket az elmúlt fél év, mert szemben Szegeddel, Péccsel, Egyetemi nyilvánosság. Balogh László dékán és Szávai Ferenc tanszékvezető állt ki a hallgatói önkormányzat és elnöke, Drégelyi-Kiss Endre mellett, de a legtöbb válasszal adósak maradtak Répa professzor és az óraadó vitája A MÉDIATÖRTÉNETBEN még a vágyott-áhított oktatói-hallgatói fórumnál is ritkábban alakul a sajtótájékoztató egy rektorhelyettes és egy sajtómunkás vitájává. A hallgatóság feszülten, de türelmesen fogadta az új műfaj nehézkes kibontakozását, melyben Répa Imre és e sorok, valamint a korábbi cikksorozat szerzője (és az egyetem óraadója) cserélt eszmét A PÉLDÁTLAN ESET megerősítette, tisztulni való van bőven az egyetemen, és a Somogyi Hírlap továbbra is támogatja azt, illetve továbbra is azt támogatja. Hogy a Szávai Ferenc által gyenge láncszemként, majd Répa Imre fontos pontosítása után védtelenként említett hallgatók kiszolgáltatottsága megszűnjön. Répa Imre rektorhelyettes szerint is nagyon nagy baj van az egyetemen A fórummá alakuló sajtótájékoztatón számos oktató, hallgató vett részt vagy a Művészeti Egyetemmel, két jelölt itt nem vitázhatott a campus jövőjéről. A somogyi megyeszékhelyen nem volt kihí- vó, amit Szávai Ferenc azzal magyarázott, hogy a szenátus kifejezetten Babinszkyre szabta át az oktatási tárca pályázatát. Az átszabás - mint kérdésre a professzor elmondta - a három és félmilliárdos TlOP-pályázat megvalósítását érintette. Még egy oka lehet Szávai háttérben maradásának, ezt az egyetem belügyeiről igen tájékozott konzervatív országos napilap szellőztette meg pénteken. E szerint a rektor megfélemlítette az alkalmazottait a híváslisták, levelezések ellenőrzésével. Babinszky László a - körültapintható érdekekhez kötődő korábbi kiszivárogtatások miatt is - súlyos vádat nem utasította még vissza. A rektor, bár támogatói nagyon hiányolták a sajtó- tájékoztatóról, jelenleg a szabadságát tölti. Drégelyi-Kiss Endre, a hallgatók egységes nem-szavazatát cáfoló, de Babinszkyt számos fórumon, médiában bíráló EHÖK-elnök ezt fel is rótta neki minapi nyilatkozataiban. Újságírói kérdésre bizonytalanul hangzott el: Drégelyi-Kiss Endre és az EHÖK fontolgatja a vélt rágalmazásuk miatti jogi lépéseket. Szávai ilyet nem tervez. A Somogyi Hírlap, akár az EHÖK áttekinti, hogy a tisztulást elősegíti-e egy peres ügy az egyetemmel, és a hallgatói képviselettel szemben. ■ Balassa Tamás VÉLEMÉNY Törvény és demokrácia az , az egyetemen A Kaposvári Egyetem rektor (nem)választását élénk viták követték, és valószínűleg még követik is a helyi, de az országos médiában is. A Somogyi Hírlap március 25-26-27. számaiban három főcím alatt tárgyalja a történteket, szerintem tárgyilagosan, részrehajlás nélkül. Ezért volt meglepő a tegnapi, „hallgatók melletti kiállást” célzó sajtótájékoztatóra szóló invitálás. Mint oktató, ezt természetesnek veszem, csak a módját nem értem. Eddig úgy gondoltam, elsősorban a munkánkkal, színvonalas előadásainkkal, személyes példamutatásunkkal szolgáljuk hallgatóink érdekeit, állunk ki mellettük. A világ úgy látszik változik, de ez nem baj. Ezzel kapcsolatban viszont úgy látom, nem árt egy kis pontosítás. A fő vád „hogy hallgatóink egységesen nemmel szavaztak”, szerintem sehol nem hangzott el egyértelműen, legfeljebb találgatások utalhattak, utalhatnak erre. Bizonyíték semmi, hisz a szavazás titkosan, demokratikus keretek között zajlott. A tudomány viszont nem nélkülözheti a tényeket, a bizonyítékokat, tehát célszerű ezeket megvizsgálni. Az Oktatási Törvény szellemét az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza mind a szenátusi tagok választásáról, mind a szenátus döntéshozatali procedúrájáról. A törvény oldaláról minden rendben, a rektor nem megválasztása törvényes. A demokráciával viszont már gondok vannak. A március 27-i Somogyi Hírlapban olvashatjuk az Egyetem Hallgatói Önkormányzat elnökének, Drégelyi- Kiss Endre János elnöknek a véleményét a választási szerepről: „Minden szenátusi tag, így a hallgatók is egyéni meggyőződésük alapján szavaznak.” Kicsivel később az ezt vitató kérdés „a diákok demokratikus, egyéni, szuverén jogát sérti”. Ezzel nincs is semmi baj. A problémám ott kezdődik, hogy a Kaposvári Egyetemnek jelenleg majd háromezer (2840) hallgatója van. Mi van az ő szuverén jogukkal, véleményükkel? Azt ki képviseli? Az ' SZMSZ szerint a nyolc megválasztott hallgató. Hallgatóinkat viszont nyíltan, szervezetten, hivatalosan nem kérdezte meg senki. Folyosói, haveri beszélgetések bizonyára voltak, a hallgatóság egésze viszont nem tudott véleményt nyüvánítani, nem volt rá módja. Ugyanez igaz az ezer fő körüli dolgozói létszámot képviselő másik 21 szenátusi tagra is. Igaz, az SZMSZ nem írja elő, hogy a szenátusi tagok kötelesek megkérdezni választóikat, viszont előírja (9.§. 10.), hogy „A megválasztottak képviselik választóikat, nekik megbízatásuk ellátásával hivatali fogadóórájukon beszámolni tartoznak.” Ez annyit jelent, hogy az én véleményemet úgy képviselte valaki, hogy engem nem kérdezett meg, hasonlóképpen a hallgatóknál. Ez viszont messze van az oly sokat emlegetett demokráciától, a többség hatalmától. Mindez persze érthető, még ha fájó is. Az egész országunk választása és demokráciája így működik. A választó csak addig kell, amíg megválasztja a jelöltjét Utána a parlamentben a 386 képviselő egyénileg, szuverén módon, demokratikusan dönt. Minden törvényes, csak a demokrácia hiányzik. És ez a komoly gond! Miért lenne más egyetemünkön, miért lennének mások a hallgatóink, hisz a „nagyok, nagyban” ugyanezt, ugyanígy csinálják (tisztelet a kivételnek). Nem hiszem, hogy a hallgatóinkat kell okolni a történtekért, ők az egyetem részei, egyetemünk pedig Magyarország része. PROF. DR. KALMÁR SÁNDOR EGYETEMI TANÁR Drégelyi Kiss Endre EHÖK elnök
