Somogyi Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 13. szám

8 2010. MÁRCIUS 28., VASÁRNAP GAZDASÁG víz A héten volt a víz világnapja, amely Magyarországon a csap vízfogyasztás körüli kérdésekre koncentrált. A hazai helyzet egyáltalán nem rossz, igaz, az arzénügyet rövidesen rendezni kell. A CSAPVÍZ LEGYŐZTE A PALACKOST Egy liter csapvíz 23 fillér, egy liter palackozott ás­ványvíz legalább 50 fo­rint. De nem csak ezért éri meg csapvizet fo­gyasztani: egy friss teszt a víz világnapján kimu­tatta, hogy az ásványvi­zek fertőzöttek, a csapvíz tiszta. VR-összeállítás A Tudatos Vásárlók Egyesülete nevű civilszervezet csapvíz- és ásványvíztesztjében megvizs­gálta, vajon mennyire megala­pozottak a csapvízzel szembeni félelmek, s hogy valóban indo­kolt-e ásványvízre cserélni a ve­zetékes vizet. A tesztelésbe vont 11 ásvány­víznél, valamint 5 településről vett csapvíznél mikrobiológiai, vízkémiai jellemzőket vizsgál­tak. Ezenkívül a csapvíznél a gyógyszermaradványok jelenlé­tére, az ásványvíznél pedig arra is kíváncsiak voltak a tesztelők, hogy a fluoridtartalom megha- ladja-e az egészségügyi határér­téket, és ha igen, ez fel van-e tün­tetve a címkén. Továbbá a gyár­tó a címkén buzdítja-e a vásárlót szelektív hulladékgyűjtésre. A vizsgálat során az ásványvi­zeknél nagyobb arányban talál­tak magas bakteriológiai szeny- nyezettséget, mint a csapvizek­nél. Környezetvédelmi szem-' pontból igen lehangoló ered­mény született, ugyanis az esetek többségében a gyártó nem biztatja szelektív hulladék- gyűjtésre a fogyasztót. Fluorid tekintetében egy kritikus eset volt, ahol a laborban mért fluoridtartalom meghaladta a címkén feltüntetett és egészség- ügyi szempontból ajánlott határ­értéket. Tekintettel arra, hogy az egy főre jutó hazai ásványvízfo­gyasztás több mint 100 liter évente, mintegy 4000-13 000 Ft-ot spórolhatunk, ha csapvízre állunk át. A szállításból adódó és a termelődő jelentős mennyi­ségű hulladék környezeti hatá­sáról nem is beszélve. Ugyan­akkor azt sem hagyhatjuk figyel­men kívül, hogy az egyoldalú ás­ványvízfogyasztással kapcsolat­Ásványvíz-minőségű vizet isznak a Somogy megyei Mesztegnyőn. Egy független szakértői vizsgálat úgynevezett csillagmentes eredményre jutott. Vagyis szennyező anyag nem mutatható ki, a csapvíz ásványvíz-minőségű. Felesleges a víztisztító gép, sőt a pangó víz miatt inkább árt, mint használ NORMÁL KÖRÜLMÉNYEK kÖZÖtt a vezetékes ivóvíz további tisz­títása házilag indokolatlan. Jó esetben felesleges pénzkido­bást jelent, rossz esetben - ha tartósan lágy vizet fogyasz­tunk, vagy ha a nem előírás­szerűén kezelt berendezésben lévő pangó vízben elszaporod­nak a baktériumok - betegség­hez vezethet. egyes házi víztisztító beren­dezésekkel kereskedő cégek etikátlanul, negatív kam­pánnyal próbálnak piacot te­remteni termékeiknek. Igyekez­nek elhitetni az emberekkel: a vezetékes ivóvíz és a palacko­zott ásványvíz nem elég tiszta, nem is fogyasztható, ezért az ő berendezéseik szükségesek. A Gazdasági Versenyhivatal 3 millió forintos bírságot sza­bott ki a Nap Háza Kft.-re, mi­vel a hatóság szerint a víztisz­tító berendezéseket forgalmazó cég 2004 óta valótlanul állított hasonlót. a versenyhatóság megállapí­totta, hogy nem megfelelő használat esetén éppen a hir­detett víztisztító berendezés le­het veszélyes az egészségre. bán is egyre több szakmai ag­gály fogalmazódik meg. A csapvíz esetében öt ma­gyarországi vízszolgáltató vize került górcső alá, a vízmintákat Budapest, Dunaújváros, Makó, Szolnok, Tatabánya zöldóvodái­ból vették. A vizsgált esetek nem támasztják alá a hazai la­kosság körében kialakult előíté­leteket. A hazai vízminőségi problé­mák hátterében leggyakrabban a nitrit-, nitrát-, ammónium-, bőr- és arzénszennyezés áll. Eb­ben a tekintetben egy kivétellel jóval a határérték alatt volt a víz­minták szennyezettsége. Egye­dül a makói csapvízben lévő ar­zén mennyisége volt kiemelke­dő, a hazai és uniós határérték háromszorosa. Igaz, az új EU- előírás sokkal szigorúbb a ko­rábbinál (lásd alsó írásunkat). A baktériumszennyezettséget vizsgáló mikrobiológiai mérés eredményei jók voltak. A jogsza­bályban előírt két paraméter te­kintetében mind az öt vízminta átment a teszten, vagyis nem je­lentenek egészségügyi kockáza­tot. A manapság sokat emlege­tett és számos vitát kiváltó gyógyszermaradványok tekinte­tében sem találtak terhelő ada­tot. A tesztben - elsősorban fáj­dalomcsillapítókban és fogam­zásgátlókban előforduló - 16 gyógyszermaradványt vizsgál­tak, de mindegyik a kimutatha- tósági érték alatt volt. A csapvíz minőséget egyéb­ként a szolgáltatók rendszere­sen - az ÁNTSZ pedig szúrópró­baszerűen - szigorú szakmai protokoll alapján, 56 vizsgálati szempont szerint, akkreditált laboratóriumokban ellenőrzik. Törvény írja elő, hogy vízmintá­kat vegyenek a vízlelőhelyen, a tisztítási folyamat végén, a víz­tározó medencéből, a csőháló­zat különböző pontjairól, vala­mint a vízcsapokból is. Az el­lenőrzés kiterjed a víz lebegő­anyag-tartalmára, keménységé­re, pH-értékére, a vízben oldott szerves és szervetlen anyagok­ra, a mikroszennyezőkre (pl. növényvédőszerek), továbbá az esetleges bakteriológiai fertő- zöttség vizsgálatára. Az ellen­őrzés valamennyi élelmiszer közül az ivóvíz esetében a leg­alaposabb. Szedi áldozatait a piszkos víz a világban Kimaradnak az iskolából is A világon tizenöt másodper­cenként egy gyermek áldoza­tul esik a tiszta ivóvíz vagy a megfelelő egészségügyi létesít­mények hiányának, sok tár­suk pedig ugyanezen okból nem fejezi be iskoláit - figyel­meztetett az ENSZ Gyermek­alapja (UNICEF) a víz világ­napja alkalmából kiadott közleményében. Az UNICEF becslése szerint világszerte mintegy 400 millióan van­nak ebben a helyzetben. Az 5 éven aluli gyermekek köré­ben a közönséges hasmenés minden más betegségnél több áldozatot szed, óránként 4500 gyermeket öl meg. a fejlődő országokban na­gyon sok gyerek azért nem jár iskolába, mert beteg; és a serdülőkorú lányok anlt^fele- lő egészségügyi létesítmények hiánya miatt kimaradnak az iskolából. az oktatásból való kiesés pe­dig a minimálisra csökkenti az esélyét annak, hogy a gye­rekek kikerüljenek a nyomor­ból - figyelmeztetett az UNICEF. A Dél-Alföldön még arzénos a víz, és egyelőre nincs pénz a megoldásra jelenleg több mint 400 települő sen magasabb az arzénkoncent­ráció az előírtnál, főként az észak-, illetve a délalföldi régió­ban. A legszennyezettebb ivóvizű településeken az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat rövid időn belül meg tilthatja vagy korlátozhatja a csapvíz fogyasztását Ak­kor pedig az önkormány­zatoknak kell zacskós vi­zet, illetve lajtos kocsit biz­tosítaniuk. Ez azonban hatalmas pluszköltséget jelent Egy négy­ezer fős településnek például 150 millió forint többletforrást kellene ehhez szereznie. Az intézkedést már egy-két hónapon belül beve­zethetik. a gondot az okozza, hogy míg a korábbi 50 mikrogramm/li­ter határértéket az érintett vízműcégek évtizedek óta bizto­sítani tudták, az EU - főleg a nagy arzéntartalmú tengeri ha­lakat bőségesen fogyasztó ten- germelléki népekre tekintettel ­Arzéntartalmú víz ^ ■ főzésre nem használható Ivásra,főzésre csökkentette, 10 mikrogramm/ liter értékben határozta meg az ivóvíz arzéntartalmát Az or­szágos ivóvízminőség-javító program, amely ennek megol­dására lett volna hivatott, nem halad, a rá szánt pénzeket ha­tástanulmányokra költötték, pedig a településeknek ez az egyetlen lehetőségük, hogy be­ruházásaikhoz támogatást kapjanak. Horváth lászlóné, a Környe­zetvédelmi és Vízügyi Miniszté­rium főosztályvezető-helyettese I felhívta a figyelmet arra, hogy azoknak az önkormányzatok­nak, amelyek nem pályáznak, valószínűleg később saját zsebből kell fedezniük az ivó­vízjavítás beruházásainak tel­jes költségét, hiszen a várakozá­sok szerint 2013-tól ivóvízre Ma­gyarország nem kap majd uni­ós forrást. szennyvízelvezető rendszerrel jelenleg több mint 1300 telepü­lés rendelkezik, így jelenleg az ország lakosságának mintegy kétharmada veheti igénybe a csatornaszolgáltatást. Hitek és tévhitek a csapvízről: általában üzleti érdek áll a hamis hírek mögött 1. „A CSAPVÍZ TELE VAN GYÓGY­SZERMARADVÁNNYAL” A vízművek és az ÁNTSZ laboratóriu- Mhü^jA mi vizsgálatai még nem mutattak ki gyógyszermaradványokat az ivóvízben. 2. „A VIZET NEM TISZTÍTJÁK MEG ELÉGGÉ" Nem is volna sza- had „még jobban ” tisztítani, mert az nagy valószínűséggel ártana az egészségünknek. A víz ízét és zamatát pedig a ben­ne levő meghatározott ásványi anyagok adják. 3. „A VÍZ ARZÉNNAL SZENNYEZETT" jgj| Tény hogy hazánk­bán is van olyan hely, ahol az EU által megenge­dettnél magasabb a vb arzén- tartalma. A szabályozás most szigorodott. 4. „AZ IVÓVÍZBEN BAKTÉRIUMOK ÉS MÁS ÉLŐ SZERVEZETEK IS ELŐFORDULHATNAK” Hosszú vízvezeték- ben, ahol a: átöblí­lés viszonylag lassú, wjSjjv nagyon ritkán és na- gyón kis mértékben elszaporod­hatnak baktériumok. Ezt klór hozzáadásával tudják a vízmű­vek megelőzni AZ EGÉSZSÉGRE" 1 vízművek szavatol­ják, hogy a klór mennyisége az egész- ségügyi határérték alatt marad­jon. Amúgy a klór önmagában nem árt a szervezetnek. A klór­szag egy-két perc alatt kiszellőz­tethető a vbbőL 6. „A CSAPVIZET SZENNYEZETT FOLYÓKBÓL NYERIK” Magyarországon a szolgáltatott vb- nek mindössze 2-3%a származik felszíni vbbőL Budapesten a Du­na melletti csápos kutakból nye­rik a vizet, amelyet természetes kavicságy szűr meg. 7. „A KEMÉNY VÍZ TÖNKRETESZI A MOSÓGÉPET” A tévéreklámok szerint igen, de ed- fléwjjS dig még semmi- Vb lyen tudományos igényű állásfoglalás nem igazol­ta, hogy a méregdrága vblágyí- tóval „a mosógép is tovább él”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom