Somogyi Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-20 / 66. szám
2010. MÁRCIUS 20., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Szűk lett a drága ingj kicserélik? szép, de kicsi Olvasónk márkás inget vásárolt. Az üzletben annyira megtetszett neki, hogy nem vette észre, a ruhadarab nyakban kissé szűk neki. Visz- szavigye, vagy vegye tudomásul, hogy pórul járt? ha valaki rossz méretet vásárol egy ruhadarabból, akkor a terméket a kereskedő a jogszabály szerint nem köteles kicserélni. Ez csak akkor jöhet szóba, ha az árunak minőségi hibája van. Az viszont, hogy az ing, a nadrág kicsi vagy nagy lett, esetleg mégsem tetszik a színe vagy a fazonja, nem ok a cserére. ugyanakkor elképzelhető, hogy a boltban ezt mégis megteszik, üzletpolitikai okokból. Egyre több helyen vallják: nekik fontosabb, hogy a vásárló elégedett legyen, és visszajöjjön máskor is, mint hogy ők mereven tartsák magukat a jogszabályokhoz. Különösen igaz lehet ez egy márkás holmikat árusító helyre, ahol kiemelten foglalkoznak a vásárlók üzlethez való viszonyával. az mindenesetre nem árt, ha az inget az illető még nem hordta, nem mosta. Akkor az ilyesfajta csere könnyebben megy, hiszen a ruházati cikket így még lehet értékesíteni. Egy viseltes inggel odaállítani már gyanús. Könnyen felmerülhet: eddig talán nem volt hibája? mindamellett elképzelhető, hogy az ing nem kicsi, hanem minőségi hibája van. A szavatossági idő alapján ez esetben a vásárló joggal tesz panaszt. Ha vita támad, a kereskedőnek a vásárlást követő fél éven belül be kell vizsgáltatnia a terméket, hogy kiderüljön, valóban gyártási hibája van-e. Ha a fél év eltelt, akkor a vásárlónak kell a saját költségén bizonyítania állítását. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Bátortalan lakáshitelesek finanszírozás Még nem mernek átmeneti eszközökhöz nyúlni A bankok újfajta hitelkonstrukciókat kínálnak, ám az ügyfelek félnek lépni, holott lehet, hogy jobban járnának, tartva az újabb válságtünetektől Megijedtek a gazdasági válságtól a minőségi lakáscserében gondolkodó banki ügyfelek, hiszen a pangó lakáspiac ellenére egyelőre nem nőtt a kereslet az áthidaló kölcsönök iránt. A pótfedezet bevonásának eszközével sem szívesen élnek a hitelfelvételt tervezők. VG-összeállítás Elvben minden hitelintézetnél adott a régi, lecserélendő ingatlan pótfedezetként való bevonásának lehetősége, és a nagyobb, a lakossági piacon is érdekelt bankok többsége tart a kínálatban áthidaló hitelt is. Ez utóbbi lényege, hogy az adós - a megfelelő mértékű önerő előteremtése érdekében - a régi ingatlanát fedezetként felajánlva hitelt kap, majd a bizonyos időkorláton belül történő értékesítést követően azt a kamattal együtt visszafizeti a banknak. Ilyen jellegű konstrukció a C1B Bank Költözési Lakáshitel névre keresztelt konstrukciója, amelynek összege 1 és 15 millió forint között mozoghat, és az adósnak két év áll rendelkezésére ahhoz, hogy értékesítse régi ingaüanát. Hasonló a türelmi idő hossza az OTP Bank Lakáscsere Hitelénél is. (Az előtörlesztés lehetősége egyébként természetesen ezeknél a konstrukcióknál is adott.) Az Erste Bank szakértője szerint 2010-ben nem érezhető az érdeklődés növekedése az áthidaló kölcsönök iránt, ennek oka pedig az, hogy az ügyfelek óvatosabbá váltak, illetve a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetben nehéz értékesíteni a lakásokat, és ezt a pluszkockázatot már nem vállalják az ügyfelek. Vagyis - fűzte hozzá - csak akkor vesznek új lakást, amikor a régit már sikerült eladni. Hasonló tapasztalatokról számoltak be a K&H Banknál is. A hitelintézetek tapasztalata szerint a pótfedezet bevonásának eszközével is visszafogottabban élnek az ügyfelek. Az Erste szakértői emellett rámutattak arra: a pótfedezet felajánlása egyébként sem egyszerű feladat, az ügyfelek igyekeznek is ezt elkerülni, és csak akkor élni vele, ha a finanszírozási hányad miatt a felvenni kívánt kölcsön összegéhez ez feltétlenül szükséges. A fedezetcsere mint megoldás pedig igen ritka akkor, ha kisebb lakásból nagyobbá óhajt költözni az ügyfél - vélik egybehangzóan a banki szakértők. Ha ugyanis a régi lakáson lévő hitelfedezetet kívánja átvinni az ügyfél az újra, az csak akkor valósítható meg, ha már megvásárolta az új ingaüant, ez pedig nagyobb lakásba költözésnél nem jellemző. A fedezetcsere lehetősége emellett - mutatott rá Kappéter Béla, az FHB Jelzálogbank Nyrt. kommunikációs igazgatója - többnyire akkor merül fel, ha az ügyfél bankfiókban próbál megoldást találni a problémájára, hiszen a hitelközvetítők (mivel nincs szó új kölcsönről) nem túlzottan érdekeltek e forgatókönyv felajánlásában. A jövőt illetően ugyanakkor már kissé optimistábbnak tűnnek a hitelintézetek: az OTP Banknál közöltek szerint az áthidaló jellegű kölcsönök iránt a korábbiakhoz képest magasabb igény várható, hiszen a jelen ingatlanpiaci helyzetben meglévő lakásaikat nehezebben tudják értékesíteni az ügyfelek. Ami pedig a pótfedezet bevonásával kapcsolatos várakozásokat illeti, az első számú hazai hitelintézetnél rámutattak arra: a felelős hitelezésről szóló jogszabály a hitel/forgalmi érték arányra devizanemtől függően korlátot szab, így elképzelhető, hogy az ügyfélnek pótfedezetet kell bevonnia, hogy a kívánt hitelösszeget a bank folyósítani tudja. Az ügyfelek oldaláról megmutatkozó eddigi óvatosság mindenesetre jól nyomon követhető a statisztikákban is. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ez év januárjában mindösz- sze 14,7 milliárd forintnyi új lakáshitelt vettek fel a hazai háztartások, ez az egy évvel korábbinak alig a negyven százaléka, a két évvel ezelőttinek pedig még a negyedét sem éri el. A háztartásoknál lévő lakáshitelállomány tavalyi alakulásán is látszanak a recesszió hatásai: a január végéig tartó egy év alatt a kölcsönök mennyisége öt százalékkal, 4000 milliárd forint alá csökkent. Áprilisban is nőhet a reálkereset EGYSZERI TÉNYEZŐ, a költség- vetési szférában kifizetett keresetkiegészítés miatt nőtt a reálkereset januárban 6,1 százalékkal, a fogyasztói- ár-index 6,4 százalékos növekedése mellett. Egy újabb egyszeri hatás áprilisban várható. Míg korábban havi elosztásban kapták meg a pénzt az alkalmazottak, most évi két alkalommal, januárban és áprilisban. Minden nyolcadik ember nyomornegyedben él a világon minden nyolcadik ember nyomornegyedben él, az ENSZ adatai szerint az utóbbi tíz évben 777 millióról 830 millióra nőtt a számuk. „Ha a kormányok nem tesznek ellene, 2020-ra a nyomornegyedekben élők száma akár 900 millióra emelkedhet” - mondta Anna Tibaijuka, az ENSZ Habitat programjának vezetője. Athén egy lépésre a hitelképtelenségtől george Papandreu szerint országát már csak egy lépés választja el a hitelképtelenségtől. A görög kormányfő hangsúlyozta, hogy attól is már csak nagyon kevés választja el országát, hogy folytatni tudja a küzdelmet saját hibáival, és tudjon tovább harcolni a külföldi spekulánsok ellen. Az euróövezeti tagországnak május végéig összesen 20 milliárd euró államadóssága jár le, a görög állampapírokat pedig igen nagy kockázati felárral lehet értékesíteni jelenleg. Tragikus helyzetről számolt be Nem szűnő vita a rezidensképzés körül szakorvosjelöltek A Liga az új szabályozás felülvizsgálatára szólított fel Fejenként fél tonna szemetet produkálunk „Vizsgálja felül a kormány a szakorvosjélőitekről szóló kormányrendeletet” - szólította fel pénteken a kabinetet a Liga Szakszervezetek. Az érdekvédők szerint a rezidensek „magyarországi viszonylatban is megalázóan alacsony bérezés mellett, négy évig kötelesek helyhez kötötten dolgozni, megfosztva a minden munkavállalót megillető szabad munkahelyválasztás lehetőségétől”. A konfliktus oda vezethet, hogy a végzős orvostanhallgatók külföldön fogják kamatoztatni tudásukat. A szakszervezet azt tartja kívánatosnak, hogy az adófizetők pénzén tudást szerző szakemberek Magyarországon legyenek képesek boldogulni. Ezt azonban szerintük nem erőszakkal, hanem az érdekeltségi viszonyok átalakításával, kecsegtető életpálya- modellel lehet elérni. Székely Tamás egészségügyi miniszter és Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke csütörtökön ült asztalhoz, hogy tisztázza a szakorvosjelöltekről szóló kormányrendeletben foglaltakat. A fiatal orvosokat képviselő szövetség szerint kaotikus a pályázati rendszer, három hónappal az államvizsga előtt sem jelent meg, milyen pontrendszerben lehet jelentkezni a vizsgára, és továbbra is úgy látják, a jogszabály kilenc évig egy kórházhoz köti a rezidenseket. ■ A fiatal orvosok nagy része távozhat az országból - vélik az érdekvédők Az Európai Unió kelet-európai új tagországai sokkal rosszabban állnak a kommunális hulladékok környezetbarát kezelésében, mint a régi tagországok - derül ki az Eurostat adataiból. A legkevesebb kommunális hulladék Csehországban keletkezett 2008-ban, egy főre vetítve 306 kilogramm, míg a listavezető Dánia, fejenként 802 kilogrammal. Magyarország 453 kilogrammal Belgiummal, Bulgáriával, Görögországgal, Litvániával, Portugáliával és Szlovéniával van egy csoportban. Az uniós átlag fejenként 524 kiló. A hulladékok környezetbarát elhelyezésében Ausztria, NémetAz uniós átlag személyenként 524 kilogramm. ország és Hollandia áll az élen. Ausztriában a keletkezett hulladék 69 százalékát hasznosítják újra, illetve komposztálják, Németországban 65 százalékát, Hollandiában 59 százalékát. E tekintetben az uniós átlag 40 százalék. Magyarországon 15 százaléknyit hasznosítanak újra, és mindössze két százalékot komposztálnak, 74 százalék lerakókba kerül, 9 százalékot égetnek el. A legjobb a helyzet Németországban és Hollandiában, ahol a háztartási hulladéknak 1 százalékát deponálják, a többit elégetik, újrahasznosítják, vagy komposztálják. ■ Maximális arányok* * Forint 75 80 Eahi __________60______65 Eg yéb deviza 45_____50 * FINANSZÍROZÁS MÉRTÉKE A FEDEZETÜL FELAJÁNLOTT INGATLAN FORGALMI ÉRTÉKÉHEZ KÉPEST, SZÁZALÉK FORRÁS: MAGYAR KflZLftNY
