Somogyi Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-16 / 62. szám
2010. MÁRCIUS 16., KEDD 7 GAZDASÁG&KÖZÉLET Díjak meglepetésekkel, botrány nélkül állami elismerések Varnus Xavér, Borsik János és Quentin Tarantino is kitüntetést kapott A kulturális nemzet egységéről beszélt Sólyom László államfő a legrangosabb hazai kitüntetések átadásakor. AS-összeállítás Az idén 19 művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, 20 tudós részesült Széchenyi-díjban, míg a Magyar Köztársasági Érdemrend magasabb kitüntetéseit 26- an kapták. A nemzeti ünnep alkalmából odaítélt kitüntetéseket az államfő Bajnai Gordon miniszterelnök és Katona Béla, az Országgyűlés elnöke társaságában nyújtotta át tegnap a Parlamentben. ■ A legrangosabb kitüntetés idén Kornai János közgazdászé. Sólyom László a kitüntetések átadóünnepségén hangsúlyozta: a magyar nemzet egységét mint kulturális nemzet egységét kell fenntartanunk és ápolnunk, ezt értessük meg Európával és a szomszéd országokkal is. A köztársasági elnök szerint 1848/49 sok mindenben célba ért, megteremtette a polgári magyar nemzetet, de a nyelvében élő nemzet koncepciója kudarcot vallott, és ezt az örökséget végre meg kellene va- lósítani. A kulturális nemzet § egysége senkit sem fenyeget, a g kultúrák kölcsönös elismeré- 3 sén alapul, és létkérdés szá- 1 munkra - tette hozzá. A köztársasági elnök szerint az egyetemes értékek elismerése mindig az Uyen díjátadás függetlenségét jelenti a napi politika történéseitől. „Azt jelenti, hogy akármi van ott kint, a kordon akármelyik oldalán, ez egy szigete a békének és az értékeknek, s az állandóságnak, amelyet nagyon meg kell becsülnünk, és amiben a jövőt tekintse is bíznunk kell” - szögezte le Sólyom László. Hozzáfűzte: különös örömére szolgál, hogy az idén egy tudós, Kornai János professzor, világszerte ismert közgazdász kapta a legmagasabb magyar elismerést, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. A Köztársasági Érdemrend kö- répkeresztjét kapta többek között Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere 42 évesen kapta a díjat Népszerű előadó-művészi tevékenységéért díjazták Varnus Xavért is Almási Tamás filmrendező maradandó értékű dokumentum- és játékfilmjeiért kapott Kossuth-díjat A Kossuth-díj idei kitüntetettjei Görgey Gábor író, Jordán Tamás színész, Varnus Xavér orgonaművész, illetve Sztevanovity Dusán dalszövegíró, de kitüntették Maj- tényi Lászlót, aki nemrég, az országos rádiófrekvenciák kiosztása miatt mondott le az ORTT elnöki tisztségéről, és Borsik Jánost, a Mozdonyvezetők Szakszervezete ügyvezető alelnökét is. ■ Díjazták A szabadság vihara című amerikai film készítőit is. A határon túl élő díjazottak közül a legismertebbek a vízüabda- válogatott 1956-os szerepléséről szóló, A szabadság vihara című amerikai dokumentumfilm készítői. Andy Vájná és Quentin Tarantino producerek is a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetésben részesültek. A legnagyobb meglepetést azonban a Kispál és a Borz szövegíró-énekesének, Lovasi Andrásnak a Kossuth-díja váltotta ki. A pécsi művész lapunknak korábban úgy nyüatkozott: biztos benne, hogy kitüntetése indulatokat fog kiváltani, annál is inkább, mivel a díj mögé egy ideje mindenki politikát kever. Szerencsére az elmúlt évek politikai viharainak nyoma sem volt az idei átadón:, a kitüntetettek közül senki sem utasította el a neki szánt díjat, és a kézfogások sem maradtak el. AKNAY János Munkácsy Mihály-díjas festőművész ALMÁSI tamás Balázs Béla- díjas filmrendező bezeréDi Zoltán, a Katona József Színház Jászai Maridíjas színművésze békés ital/ a Madách Színház Jászai Mari-díjas színművésze cscrnus Mariann, a Pesti Magyar Színház Jászai Maridíjas színművésze féner tamás Balázs Béla- díjas fotóművész HARKÁNYI ENDRE, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze kardos SÁNDOR Balázs Béla- díjas operatőr ARNÓTH LAJOS Ybl Miklós- díjas építészmérnök AUGUSZTINOVICS MÁRIA közgazdász ÁDÁM VERONIKA orvos BOJTÁR ENDRE JÓZSef Attila- díjas irodalomtörténész Csáki CsaB' agrárközgazdász friedler ferenc informatikus öinsztler JÁNOS kalorikus gépészmérnök HORVAI GYÖRGY kémikus komlós KATALIN Erkel Ferenc- díjas zenetörténész KOVÁCS ANDRÁS FERENC József Attila-díjas és Babérkoszorúdíjas költő LANTOS FERENC Munkácsy Mihály-díjas festőművész LENGYEL Péter József Attila- díjas író lovasi András zeneszerző maár gyui Balázs Béla-díjas filmrendező margitai ági Jászai Maridíjas színművész MATUZ ISTVÁN Liszt Ferenc- díjas fuvolaművész papi1 ősz k A r festőművész RADOS FERENC zongoraművész RAKOVSZKY ZSUZSA József Attila-díjas író vidovszky László Erkel Ferenc-díjas zeneszerző KOPPÁNY TIBOR Ybl Miklós- díjas építészmérnök MIHÁLY GYÖRGY fizikus Németh tamá > agrokémikus PASSUTH KRISZTINA művészettörténész PLÉH CSABA pszichológus pór Péter irodalomtörténész rainer M. János történész sárköZY ANDRÁS matematikus TULASSAY ZSOLT orvos UNGVÁRI tamás József Attila- díjas író ZÁVODSZKY PÉTER biofizikus A Széchenyi-díj idei díjazottjai ÍIRDETÉS syngenta növényvédelmi megoldások www.syngenta.hu Duplán kelendő lehet a hús mangalica A Japánba irányuló kivitelt akarják növelni A mostani mennyiség - azaz 300 tonna - akár dupláját is el lehetne adni évente a magyar mangalicahúsból Japánban - mondta Tóth Péter, a Magyar Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke, miután visszaérkezett a tokiói nemzetközi élelmiszer-ipari kiállításról. Az elnök közölte: Japánban szeretik a magyar mangalicahúst. így szerinte a magyar mangalicahúsból két- három éven belül jelentősen növelhető lenne a kivitel. Ennek szerinte csak a magyar marigali- catenyésztés kapacitása szabhat határt. Tóth Péter úgy véli, hogy ezt az igényt belátható időn belül a magyar mangalicahús-feldolgo- zók ki tudják elégíteni. Évente ötvenezret vágnak le Példaként hozta fel: egy 110 kilós, hasított mangalicasertésből most mintegy 25 kilónyi húst szállítanak Spanyolországba és mintegy 20 kilónyit Japánba. A 80 kiló színhúsból összesen mintegy 50 kiló exportra kerül, a többit húskészítményként dolgozzák fel a magyar üzemek. De a húskészítményekből is exportálnak még - jegyezte meg a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke. Jelenleg Magyarországon hatezer koca van a rendszerváltás idejére a kihalás szélére sodródott sertésből. Évente mintegy 50 ezer mangalicahízót vágnak le, ez a magyar sertésállomány 1,5-2 százaléka. ■
