Somogyi Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-01 / 50. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ 3 MEGYEI KÖRKÉP Késik a tavaszi agrárkampány agrárium Somogybán a kalászosok vetésterülete 270 hektárral csökken (Folytatás az 1. oldalról)- Ennyi csapadék után nem lehet a földeken dolgozni - panaszolta a hétvégén Szalai Károly somogy- aszalói gazdálkodó, aki a családi gazdaságban csaknem százhek­tárnyi földet művel. - Az őszi ve­tések fejtrágyázásával már nyu­godtan foglalkozhatnánk. Idén kettő, de akár három hetet is csúszhat a tavaszi idénymunka. Úgy tervezzük, hogy búzát, zabot és később kukoricát vetünk. Csécsei János, a toponári ag­rár zrt. elnöke nem tartja tragé­diának a kényszerszünetet. A holtidőt kihasználják: műszaki vizsgára készítik elő a szállító járműveket és a pótkocsikat. A szerelők ezzel párhuzamosad a munka- és vetőgépeket javítják. Csécsei - a legutóbbi hosszabb távú meteorológiai előrejelzés­re hivatkozva - elmondta: két hét múlva bizonyosan fennaka­dás nélkül dolgozhatnak.- Műtrágyázás, talaj-előké­szítés, vetés - sorolta egy szusz­ra a teendőket. - Idén megéri cukorrépát termeszteni. A tava­lyi 70 hektár után idén már 150 hektáron foglalkozunk a répá­val, amelyet a kaposvári cukor­gyárnak adunk el. A kiemelt termék továbbra is a kukorica marad: ezt legalább 500 hektá­ron termesztjük. Az időjárás és a pénzügyi for­rások - az elnök szerint e két do­log körül forognak a gazdák gon­dolatai. Toponáron anyagilag rendezett körülmények között dolgoznak, a finanszírozási kér­déséket megoldották, magyaráz­ta. A válság közepette tavaly traktort és munkagépeket vásá­roltak. Még egy betakarítógép (Folytatás az 1. oldalról) Böbék József hozzátette: ezzel is szeretnének nyomatékot adni a kormány számára megfogalma­zott kérésüknek: mielőbb szü­lessenek meg az építkezés befe­jezéséhez szükséges kormány­zati döntések. A hét végén kiküldött levelé­beszerzésére is futotta a közel 130 millió forintos beruházás­ból. Most nem dédelgetnek na­gyobb álmokat, bár ha lehetősé­gük nyílik rá, megkezdik a ter­ményszárító felújítását. Ez is leg­alább ötvenmillió forintba kerül. Somogybán az elmúlt évben 4915 hektáron termesztettek ta­vaszi árpát, 3462 hektáron za­bot - számolt be Varga Gábor, a megyei mezőgazdasági szak- igazgatási hivatal főigazgatója. Hozzátette: a gabonatermesz­tők idén mintegy 4400 hektá­ron tervezik az árpa vetését, és csaknem 270 hektáron zabot termesztenének. A tavaszi kalá­szosok vetésterülete így várha­tóan a tavalyihoz képest több mint 270 hektárral csökken.- A hagyományosan február ben ahhoz kérte a támogató alá­írásokat, hogy a beruházás to­vább gazdagítsa a Balaton és kör­nyékének turisztikai vonzerejét. Ezzel családok ezreinek ad stabil jövedelmet. A térségben súlyos gond a munkanélküliség; ez a be­ruházás kiutat ad a kétségbeesés­ből a régió összes lakosa számá­ra. Visszautasítják azokat a ha­végén, március elején kezdődő munkák, a magágykészítés és a vetés előreláthatóan csak ké­sőbb kezdődhetnek meg - is­mertette. - A termőtalaj ugyan­is jelentősen telítődött vízzel. Időeltolódás tapasztalható az őszi kalászosok fej trágyázásá­nál is. Eddig hó borította a terü­letet, így nem lehetett megolda­ni a tápanyag-visszapótlást.- Nem lesz korai kezdés, ám ez nem jelent csalódást szá­munkra - így Szerényt Zoltán, a somogyjádi mezőgazdasági zrt. vezetője. Arról beszélt: tavaly április elején szinte egyszerre kezdték el vetni a cukorrépát, a napraforgót és a kukoricát. Ilyet még nem tapasztalt a 30 éves pályafutása alatt. Akkor a szo­katlanul meleg időjárás tette ezt mis állításokat, amelyek szerint a Balatonring csak a Balaton kör­nyékén élőknek jó. A versenypá­lya az ország javát szolgálja. Öreg­bíti hazánk nemzetközi hírnevét, növeli a turizmust, és évente több milliárd forinttal gyarapíthatja a központi költségvetést a befize­tett adókon keresztül. A gazdasági világválság nega­lehetővé, idén ez aligha ismétlő­dik meg. - A talajmunkálatok és a fejtrágyázás után követke­zik az árpa-, majd a búzavetés, később a cukorrépára térünk át - vázolta fel a jádi elképzelése­ket. A munkához szükséges fel­szerelést megvásárolták: csak a kukorica-vetőmagért több mint húszmillió forintot fizettek.- A vetőmag az elmúlt időben nem drágult lényegesen - emel­te ki a zrt. vezetője. - Az inflá­ció mértékében emelkedtek az árak. Szerintem komoly ver­seny alakult ki a vetőmagüzlet­ágban, mindenki el akarja adni a termékét, s ez úgy-ahogy féke­zi az árakat. Kínálat van a pia­con. A vevő kedvezményt érhet el a tárgyalások során. ■ Harsányi Miklós tív következménye, hogy a beru­házás megvalósításához szüksé­ges hitelt nem lehet felvenni a pi­acról. A bankok bajban vannak, nem hiteleznek, vagy irreálisan drágán adják a pénzt. Ezt a gon­dot azoknak is ismerniük kell, akik most el akarják zárni a fi­nanszírozást, fogalmazott Böbék lózsef. Ilyen helyzetben a beru­Segítséget a gazdáknak! varga Gábor a megyei mező- gazdasági szakigazgatási hiva­talfőigazgatója kifejtette: az el­múlt évben a területalapú tá­mogatás hektáronként közel negyvenkétezer forint volt. En­nek hetven százalékát már át­utalta a hivatal, s a maradék harminc százalék kifizetése fo­lyamatban van. Igen sokan eb­ből az összegből próbálják megvenni a vetőmagot. A főigazgató a gyakran hallha­tó szorító anyagi gondok elem­zése kapcsán kitért rá: forgó­eszközhiteire lenne szükségük a gazdáknak. Ebben számos integrátornak és banknak a je­lenleginél nagyobb segítőkész­séget kellene biztosítania. házás megvalósítása kizárólag állami szerepvállalással lehetsé­ges. Ezért kérik a kormánytól, hogy a Magyar Fejlesztési Bank - amelyet éppen az ilyen fejlesz­tések finanszírozására alapítot­tak - minél hamarabb hozza meg a szükséges pénzügyi dön­téseket, és az építkezés mielőbb folytatódjon. ■ Vigmond Erika JEGYZET Olümposzi beszéd GÖRÖG BARÁTAINK eldugdos- ták az államadósságot, nem is értem, hogy jutott eszük­be ilyen istentelen ötlet ott az Olümposz tövében. Nem­rég ráadásul választás is volt arrafelé, ki tudja, a de- vizacsere-ügyletekkel leple­zett tények talán más ered­ményt hoztak volna abban a k... országban, ahol úgy csináltak, mintha kormá­nyoztak volna. Mi az, hogy! Ilyen hajógyártással! de hazudtak, és most meg­nézhetik magukat, visszaes­tek 1993-ba. De ez nem fia- talodás, gondok vésnek ba­rázdát a politikai homlok­térbe. Nyakukon a pénz­ügyi összeomlás meg az uniós revízió, a nép nyögve nyeli a megszorításokat, ve­szélyben a szieszta vívmá­nya. Miután a gazdaság két­harmadát a szolgáltatások termelik, nem kis részben a turizmus, ezért a visszaesés víz alá húzhatja az egész égéi növekedést. 2003-2007 között megvolt az évi négy százalék, közben egy athéni olimpiával, ami vitte az inf­rastruktúrát és a fogyasz­tást is. Szerencse, hogy olimpiát még nem rendez­tünk, mert akkor már azt is felfalta volna a nagy hazug­ságok (és a nagy igazságról hallgatások) két évtizede. Görögországban a király meztelen, mi pedig akár örülhetnénk is: ha sztrájkol Hellász, talán több valuta marad nálunk. Korfunk ugyan nincs, de a Margit­szigetünk gyönyörű. Ne­künk elhihetik, mi még so­sem hazudtunk görögül. ksh-adatok szerint az őszö- di beszéd idején öt száza­lékkal csökkent a külföldre utazók száma (ennyire nem volt érdekes), 2004-ben vi­szont az utóbbi tizenöt év legnagyobb exodusa zajlott húszszázalékos plusszal. ELSŐ GYURCSÁNY-KORMÁNY? Anettka űrutazásának kez­dete? Unió? Örök rejtély. Egymillió aláírást gyűjt a sávolyi polgármester beruházás Böbék József szeretné rábírni a kormányt: mielőbb lépjen a finanszírozás ügyében Varázslat bűvölte a múzeumi manókat természetes Soha ennyien nem voltak még a közgyűjtemény foglalkozásain Szellemi fogyasztóvédők kitartó Wass-olvasással Akinek most nem jutott teknős, be kell érnie békával, de a szülők a jövő héten befáradhatnak a gye­rekek által vágyott hüllőkért. Ez­zel a jó hírrel ért véget a hét végi Manómúzeum utolsó szombati foglalkozása, ami kétszeresen is megnyugtató: a múzeumpedagó­giai esemény sikeresen kinőtte magát, de maradt még modell­gipsz a pótteknősökhöz. A hó vé­gi együttlét négy csoportban álta­lában százhúsz gyereket mozgat meg, most 132-en voltak, tudtuk meg Őszi Zoltán művelődésszer­vező-programfelelőstől. Összesen 470 városi és városkörnyéki csa­láddal tartják a kapcsolatot. Béres Erika pedagógus, a Ma­nómúzeum ötletgazdája és elő- Leendő múzeumlátogatók. Varázstávcsővel szemlélődtek a gyerekek adója kezén a névadó manóval magyarázta: Ukk Mukk Fukk népszerűsége töretlen. Már tör­ténete is van, amit hónapról hó­napra ír az élet. Most éppen megfázásból épült föl, és nem mellesleg ezúttal gombának öl­tözött. Az állandó természettu­dományi kiállítás előterében a teknősökről mesélt, és egy ha­talmas vadmacska is előkerült, ami simogatható, tanulmányoz­ható volt. Az interaktív foglalko­zás alaposan leköti a gyereke­ket, akik nemhogy „fájdalom- mentesen”, de maradandóan ta­nulnak érdekességeket az élővi­lágból. És most még varázstáv­csövet is kaptak a teknős - vagy béka - mellé. ■ Balassa T. Összesen hatvankilencen vállal­tak részt egy-egy szöveg tolmá­csolásában a huszonöt órás ka­posvári Wass Albert-felolvasóün- nepen. Péntektől szombat este hét óráig mintegy kétszázan for­dultak meg a kaposvári pártok házában, ki olvasott, ki hallgatott. A cél közös volt: a nemzet egysé­gét kifejező „író-költő fejedelmet” a megfelelő helyére szeretnék tenni a magyar kultúrában. így fogalmazott a szervező Éléstár Egyesület részéről Váli Csilla elnök és Sebők László al- elnök, akik szellemi fogyasztó- védőként küzdenek a Kárpát­medence számos, Wass mun­kásságát éltető magyarlakta te­rületével együtt. Nemzeti, szel­lemi Tűzzel-Wassal - ezzel az el­nevezéssel hirdették az először tavaly megrendezett programot. Mindazokat várták, „akiknek magyarnak lenni Wass-akarat- tal büszke gyönyörűség”. A ha­gyomány egyébként ötéves, és a nemzeti ikonként kedvelt író gyökereihez, erdélyi magyar if­jakhoz kötődik. Itt és most a legfiatalabb felolvasó egy ki­lencéves kislány volt, akinek meséje nagy erővel hatott a nemritkán nyolcvan-száz tagú­ra duzzadt közönségre. Csak­úgy a péntek éjféli meleg pu­liszka, amelyet a himnuszok után a közös magyar-székely ünnepi asztalon tálaltak az er­délyi résztvevők. ■ B. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom