Somogyi Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-11 / 59. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 11., CSÜTÖRTÖK EC——— 0 mPERCES INTERJÚ Napi 24 órában az életet mentik SOMOGYI VÁROSOK Újabb eszközzel bővült a barcsi mentőállomás parkja. Kaviczki Ká­rolyt, a Barcsi Mentő­alapítvány kuratóriu­mi elnökét kérdeztük.- Milyen forrásokból tud gazdálkodni az alapítvány?- A személyi jövedelem- adó egy százalékos felaján­lásai teszik ki a költségveté­sünk nagy részét, ez mellé jönnek a szervezett előadá­sok, tanfolyamok. Éves szin­ten mintegy 350 ezer forint­ból tudunk gazdálkodni, ami egy mentőállomásnak nem túl sok.- Mégis vannak eszközök, melyeket létfontosságú be­szerezni...- Ilyen például az a 80 ezer forint értékű égési köt­szercsomag, amelyet a na­pokban vásároltunk. Az égé­si sérülteket ugyanis 15-20 percig vízzel kéne hűteni, amit kiválthatunk ezekkel a kötszerekkel, melyek nagy­fokú fájdalomcsillapítót is tartalmaznak. Mind a négy mentőautónkba került belő­lük, így már a baleset hely­színére tudjuk vinni a leg­modernebb eszközöket.- Mennyit futnak a men­tők?- Két autónk a nap 24 órá­jában szolgálatban van. Mindegyikbe vásároltunk KED mellényt, amely a mell­kas- és gerincsérülteknél biztosítja a mozdulatlansá­got; az eszméletlen betegek mozgatására pedig egy-egy lapáthordágy. Most elrom­lott a vérben telített oxigén kimutatására szolgáló esz­közünk, de hamarosan meg­érkezik a gyermek vákuum­matrac. ■ Jeki G. Kaviczki Károly: Két jól felszerelt mentőautó végez szolgálatot 24 órában Március közepén adják át az építési területet a kivitelezőnek. Év végére lehet kész a barcsi beruházás, melynek egyelőre a látványterveit lehet megtekinteni 1,3 milliárd a három iskolára barcs Kultúrházba költözik két osztály, szeptembertől zavartalan lesz a tanítás Mozgalmas év elé néz a barcsi gimnázium és két általános iskola. Heteken belül elkezdődik az újjá­építésük, és előrelátható­an az év végéig eltart. 1,3 milliárd forintot költenek el a barcsi oktatásra. Nagy László 1,3 milliárd forintért újjáépül idén Barcs három meghatározó iskolája, valamint egy középisko­lai kollégium. Feigli Ferenc polgár- mester elmondta: a fejlesztési csomag a Széchényi Ferenc gim­názium és annak kollégiuma, az Arany János Általános Iskola, va­lamint a Deák Ferenc Általános Iskola teljes rekonstrukcióját és bővítését tartalmazza. Az intéz­mények nem csak a város meg­határozó iskolái, hanem körzet- központi szerepet töltenek be a térségben. Március közepén ad­ják át a munkaterületet a kivite­lezőnek, és előreláthatóan az év végére készülnek el. Ennek során bővítik a gimná­zium közösségi terét, amely így háromszáz ember befogadására válik alkalmassá. A középiskola második emeleti teraszát pedig beépítik, amivel többek között két új előadótermet és szertárt nyernek. Az épület külső-belső felújítására is sor kerül, különös tekintettel a mosdókra, a közös­ségi terekre és a homlokzatra. Újjáépül a kollégium is: a lela­kott szobákat alaposan felújít­ják, s a földszinten akadálymen­■ A kollégium­felújítás a nyáron lesz. tes lakószobákat is kialakítanak. A tornaterem felújíása és az öltö­ző bővítése sem marad ki. Sport­udvart alakítanak ki a meglévő sportpályákra alapozva, s min­denütt akadálymentesen lehet majd közlekedni. - A jelenleg több te­lephelyen működő Deák iskola egy épü­letbe költözhet vég­re, a -központi épület bővítésé­vel- mondta. - Új zsibongót, me­legítőkonyhát és étkezőt kap az iskola, az emeleten pedig új fog- lalkoztatók-előadótermek épül­nek. Azt a nyolc tantermes épü­letrészt, amely leginkább el­avult, a statikus szakvéleményé­re alapozva elbontjuk. A Deák­ban a tornacsarnok is újjáépül, s felújítjuk a sportpályákat is. Az Arany János iskolában a meglé­vő zsibongót bővítjük úgy, hogy az intézményi rendezvények fe­dett térben is lebonyolíthatók le­gyenek, valamint új főbejáratot kap. Itt is lesz olyan épület, amit le kell bontani, a konyha megszünte­tésével felszabadult területeken előadó­kat és szertárakat alakítanak ki. Ez az iskola is tel­jes külső és belső felújítást kap, körülötte játszó- és pihenő ud­vart alakítanak ki. Mindhárom iskolát akadály­mentesítik. A beruházás teljes költsége 1 milliárd 259 millió fo­rrni, melyből a támogatás mérté­ke: 1 milliárd 196 millió. A vá­rosnak mindez 63 milliójába ke­rül. Kincsei János főigazgató el­mondta: igyekeztek úgy szervez­ni, hogy a három iskola és a kol­légium egyidejű újjáépítése a le­hető legkisebb terhet jelentse ta­nárnak és diáknak. - A tavaszi szünetben már gőzerővel dol­goznak ugyan, de a munka nagy részét a nyári szünetre ütemez­tük - mondta. - Az idei tanév utolsó három hónapjában a gim­náziumból és az Arany János is­kolából két-két osztálynak át kell költöznie a kultúrházba, il­letve a Pálfalusi iskola épületé­be. A többieknél iskolán belüli átszervezéssel is megoldható a folyamatos oktatás. A jelenlegi ütemterv szerint szeptemberre mindhárom iskolában már csak a külső munkák maradnak, így a következő tanévben zavartalan lesz a tanítás. A bizalmat erősítik a barcsi rendőrök is Gazdasági szempontból nehéz időszakot tudhatunk magunk mögött, ezért a legnagyobb ered­mény az, hogy a somogyi, így a barcsi rendőrség is működőké­pes maradhatott 2009-ben - hangzott el a rendőrség évértéke­lő barcsi rendezvényén, ahol Mer- ganczSándormegyei rendőrkapi­tány köszöntötte a dél-somogyi ál­lományt Kiemelte: a tavalyi év át­szervezést és integrációt hozott, amit komoly előkészítő munka előzött meg, így nagy vérveszte­ség nélkül tudták elvégezni. A rendőrkapitány hangsúlyozta: a határrendészeti és a rendőri fel­adatokat nem lehet külön válasz­tani; 2010 az állampolgári biza­lom erősítésének éve lesz. ■ J. G. Klaszter vonzza a turistákat Barcsra Szakmai beszélgetésre hívta a barcsiakat a Többcélú Kistérségi Társulási Tanács a Művelődési Központba, ahol a turisztika és a klaszterek jelentőségéről számolt be a Dél-dunántúli Kulturális Ipa­ri Klaszter. Rabb Szabolcs mene­dzser elmondta: a klaszter egy olyan informális közösség, a- mely kölcsönös érdekek mentén egy bizonyos ágazatban vagy terü­leten működik. Hozzátette: Barcson egy turisztikai klaszterről tárgyal­tak, melyben 77 vállalkozás bázisá­ra alapozva szeretnének állami for­rásokat nyerni, amely piaci alapon vonzhatná a turistákat a térségbe. A rendezvényen kiderült, hogyan lehet jó célért, szervezeteket közösségbe összefogni. ■ J. G. Őszinte versekkel tisztelegtek 1848 előtt a barcsiak Szavalóversennyel kezdődött a hé­ten Barcson a Tavaszi Fesztivál, ahol március 15-e tiszteletére harsogtak verseket Cseke István szervező el­mondta: sok őszinte vers hangzott el, ami arra késztet minket, hogy át­gondoljuk életünket. Végül négy győztes született Petrákovics Fanni, Boateng Kármen, Árvái Ákos, Lipics Barna. ■ Jeki Gabriella ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Tovább épülhet a sétány dráva Kikötőtől a szabadstrandig vezet a korzó a Rinyán át A Dráva-korzó ma még a Rinya- hídnál véget ér, azonban idén ta­vasztól már valóban végig lehet majd sétálni vagy kerekezni a hajókikötőtől egészen a szabad­strandig a sétányon; megépülhet ugyanis a Rinya-hídon túli - be­fejező - szakasza is. A közel tízmilliós korzóépí­tésre állami támogatást nyert a város. Az építkezés várhatóan március második felében kez­dődik meg és a kivitelezői szer­ződés szerint április 30-ig be is kell fejeződnie. Kuti Béla, a polgármesteri hi­vatal munkatársa elmondta: a hajókikötőt és a drávai szabad­strandot összekötő sétány több szakaszban épült, legutóbb Híd a Rinya felett: ez is a sétány ré­sze, mely tovább épülhet 2007-ben a Rinya patak drávai torkolata felett átvezető gyalo­gos és kerékpáros híd készült el ehhez kapcsolódva. Idén válhat teljessé a Dráva- korzó, azzal, hogy a Rinya- hídtól a szabadstrandig vezető szakasza is elkészül. A sétány kiépítésével ténylegesen is fo­lyamatossá válik a Dráva menti kelet- nyugati irányú túraútvo­nal. A korzó kialakításával az a cél, hogy közvetlenül a parton végig sétálhassanak, végig ke­rekezhessenek a látogatók a kikötőtől egészen a szabad­strandig, s itt csatlakozzon a „Három folyó" túraútvonal­hoz. ■ Nagy L. Az eltűnt dínok nyomában hüllőshow Ötven különleges állat a barcsi múzeumban Hüllők, teknősök, siklók, óriás­kígyók, kaméleonok, kisemlő- sök és rovarok költöztek be a barcsi Dráva Múzeumba. Közel ötven faj vonult fel a földszinti ki­állító teremben, hogy kisebbek és nagyobbak egyaránt megis­merjék és megcsodálhassák őket. Tóth Attila gondozó el­mondta: a kis ismeretterjesztő táblák széleskörű ismeretet nyújtanak a gyerekeknek, de emellett megláthatják egy-egy állat olyan jellegzetes forma és színvilágát is, melyet eddig még személyesen nem láthattak, érinthettek. Az örök kedvenc azonban a nyuszi maradt. Az ál- latkavalkád március 14-ig látha­tó. ■ Jeki G. Az egzotikus állatok mellett az óvodások mégis inkább a nyuszikat simogatták

Next

/
Oldalképek
Tartalom