Somogyi Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-11 / 59. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 11, CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP e-----------; ^ W PERCES INTERJÚ Kísérletek a konyhában Ferenc Jóskát nem szerették mesélő utcanevek Minden kor a maga ideológiájára próbálta formálni Kaposvárt Harmadik díjat nyert a Somogyi Hírlap recept­versenyén a miklósi Tóth Ottóné, aki külön­leges és igen ötletes ételleírásaival évek óta díjazottja a lapnak.- Mikor állt először a tűz­hely mellé?- Már kisgyermekként - mondta Tóth Ottóné. - Érde­kelt a főzés, melynek „tudo­mányát,, a mamámtól lestem el. Mindig körülötte sürög- tem-forogtam, még a kenyér­sütést is megtanultam. Rendszeresen 17 éves ko­rom óta főzök. Akkor men­tem férjhez Miklósiba és mi­vel az anyósomék dolgoztak, magamra maradtam a kony­hában. Nem volt kitől taná­csot kérni. Kezdetben las­sabban ment az ételkészítés, de mára sok mindent elsajá­títottam...- Mennyi időt tölt a konyhában?- Ebben a rohanó világ­ban viszonylag kevés időt, pedig nagyon szeretek sütni és főzni. Általában egyszerű és gyorsan elkészíthető éte­lek kerülnek az asztalra, de szeretek kísérletezni is. A receptversenyre is szinte minden kategóriában küld­tem leírást, amit már kipró­báltam. Csak így tudok ta­nácsot adni másoknak, ugyanis többször érdeklőd­tek már a receptjeimről.- Van kedvenc étele?- Igen. A kakaspörkölt tú­rós-kapros galuskával. Ki- kapcsolódás a főzés. Ha ízlik a családnak, akkor siker és öröm. ^ Krutek József Tóth Ottóné: egy óra alatt is készítek finom falatokat Récsei Balázs főlevéltáros a megyeszékhely 1919-es térképén a korabeli utcaneveket mutatja Komoly vita bontakozott ki a múlt év végén a ka­posvári közgyűlésben: az új utcanevek kapcsán az egyik fél a helyi 56-osok mellett érvelt, a másik verzió szerint erdélyi írók, költők lennének a névadók. Végül hosszas vita után az utóbbi válto­zat győzött. Vas András Akár azt is hihetné az ember, a jelenkor felfokozott politikai hangulata indukálta a nézetkü­lönbséget, ám az utcanevek kérdés korszaktól függetlenül megmozgatta a döntéshozók fantáziáját. Természetesen az aktuális politikai-történelmi hangulat is jelentősen befolyá­solta az elnevezéseket, ám sok­szor hiába próbáltak akár eről­tetve is másként nevezni utcá­kat, tereket, a városlakók boj- kottálták a kísérleteket.- A 18. század végéig csak házszámok léteztek - magya­rázta Récsei Balázs, a megyei le­véltár főlevéltárosa, aki hosszú évek óta kutatja a kaposvári ut­canevek kialakulását, változása­it. - Az 1700-as évek végén azonban már akkorára nőtt a te­lepülés, hogy házszámok alap­ján nehéz volt tájékozódni. Az első elnevezések a természeti környezet és az utcákban élők foglalkozásai alapján születtek. Az első adatolható elnevezés­re az Esterházyak 1791-es ura­dalomjövedelmi összeírásában bukkant a főlevéltáros: a Bábos utca - egészen pontosan utcza - neve később Hosszúra, majd Berzsenyire változott. Utóbbi változtatásra már csaknem egy évszázaddal később, 1880-ban került sor, s a niklai remetét ér­te az a megtiszteltetés, hogy he­lyi, illetve országos nagyjaink közül közterület kapta a nevét a somogyi megyeszékhelyen.- A kiegyezés után a politika, s ezáltal a történelem sokkal in­kább a mindennapi élet részévé vált, mint korábban - folytatta Récsei Balázs -, ekkortól kerül­tek előtérbe a személynevek. Széchenyi Istvánról például a város főterét nevezték el, s a leg­nagyobb magyar csak 1911-ben szorult kevéssel arrébb, a mai Ady utca átellenes végére, ami­kor felavatták a Kossuth-szob- rot, s a városatyák is belátták, furcsa volna, hogy nem a név­adó áll a talapzaton. (Amúgy Széchenyi ebből a szempontból talán a leghányatottabb sorsú alak, hiszen azóta még egyszer költöznie kellett, jelenleg a nem­zeti bank előtti terület viseli a nevét.) II. Rákóczi Ferenc ham­vait 1906-ban hozták Kassára Törökországból, egy évre rá a Gabonapiac már az ő nevét vi­selte. Mint ahogyan Ferenc Jó­zsef császár és király is egy esz­tendővel azután lett névadója a Fő utcának, hogy távozott az élők sorából. Két évvel később, a Tanácsköztársaság idején ő volt az egyeüen, akinek levették a tábláját a házfalakról - a város polgárait nem rázta meg Fe- rencjóska annulálása, ugyanis addig sem voltak hajlandóak így emlegetni. Hasonló sorsra jutott egykori neje, Erzsébet ki­rályné is, akiről a vasút feletti hidat és a hozzá vezető utcát - a mai Noszlopy - nevezték el, ám nem ment át a köztudatba. Meg­szokták viszont a helyiek az Es­terházy - mai Bajcsy-Zsilinszky - elnevezést: a város a hercegi családról nevezte el az akkor újonnan kialakítandó utcát - apró félreértés, hogy Miklós herceg köszönőlevelet küldött, hogy róla így megemlékeznek Somogybán... Kovács Sebestény Gyula polgármesterről 1924- ben nevezték el az akkori Ker­tész utcát: hogy a leszerelt táb­lák ne menjenek veszendőbe, a Donner egyik új utcáját azon­mód Kertészre keresztelték...- A következő nagy elnevezé­si hullámra a harmincas évekig kellett várni - mondta a főlevéltáros -, a kor irredenta hangulatát jellemzi, hogy fő­ként az elcsatolt területek váro­sai lettek a névadók: Léva, Lo­sonc, Brassó, Kassa, Temesvár, Kolozsvár, Nagyszeben, Mun­kács, Ungvár. Az évtized második felében a város aztán Horthy Miklós kor­mányzót - a hajdani katonai gyakorlótér, ma Berzsenyi-park - és a fasiszta olasz miniszterel­nököt, Benito Mussolinit is a névadók közé emelte; jellemző módon utóbbit Rippl-Rónai bán­ta, hiszen átkeresztelték a róla elnevezett teret. A második vüágháború után a város vezetői megpróbálták el­tüntetni a korábbi korszakok nyomait. Az első átnevezési hul­lámra 1946-ban került sor, jöttek a kommunisták: ekkor lett Kontrássy Sándorból Latinca, Szalóky Dánielből Lewin Samu, gróf Apponyiból Marx, Biczó Fe- rencből Szalma István, A Pécsi­ből Vöröshadsereg, a Szántóból Szántó Imre, az Annából Tóth La­jos, a Sándorból Streith Miklós.- Pedig az utóbbi két eredeti névadó igazi különlegességnek számított - állította Récsei Ba­lázs -, Kaposváron ugyanis egy időben jellemző volt, hogy az ut­cákat a kialakítójukról, egészen pontosan a keresztnevükről ne­vezték el. Streith esete pedig fél­reértés, csak annyit tudtak róla, hogy bogiári és mártír. Csak ép­pen nem balaton-, hanem vértesboglári, tehát semmi köze a városhoz vagy a megyéhez... Az 1948-as kommunista hata­lomátvétel után folytatódott a munkásmozgalom nagyjainak beépülése a városba. Lenin ere­detileg Telekit váltotta, ugyanis a Szent Imre utcát Sztálinról il­lett elnevezni 1950-ben. Utóbbi tábláin szinte még meg sem szá­radt a festék, máris újraértékel­ték. Jött helyette Lenin, akinek utcáját a Tanácsházáról nevez­ték el. A Zárdából Április 4., Né­meth Istvánból Beloian isz, Ti­sza Istvánból Dózsa, Szalay Fru­zsinából Hámán Kató, a Szent Györgyből Vorosilo' lett, A még a nyolcvanas évek közepén is akadt példa furcsa név­adásokra: Toponáron 1984-ben kapott utcát Sarohin tábornok, a 3. Ukrán Front vezérezredese. A rendszerváltás is új tanul- nivalókat hozott a kaposváriak­nak, a régi utcák visszakapták korábbi nevüket, s a korábban nem létezőket, melyek valami­lyen pártállami kötődéssel bír­tak, szintén átkeresztelték. A hajdani Micsurin ma Körösi Csorna, Gagarin pedig Gém. Utóbbiban még közös vonás is felfedezhető: repül ez is, az is... A régi kerületi rendszer emléke Kaposváron Kilencmilliárdos bírságot szabtak ki gazdaság Az adóhatóság idén kiemelten vizsgálja az őrző-védőket Az APEH tavaly közel 9,6 milli­árd forint bírságot vetett ki a dél­dunántúli régióban, ebből So­mogybán több mint két és fél mil­liárd forintot rótt ki a hatóság. Megyénkben tavalyelőtt 9521 darab ellenőrzést hajtottak vég­re a revizorok, 2009-ben 8310-et. A régióban összességében közel 30 ezer vizsgálatot végeztek el a szakemberek. Barlai Krisztina, az adóhatóság dél-dunántúli re­gionális igazgatóságának szóvi­vője a Somogyi Hírlap internetes hírportálját, a Sonline.hu-t ked­den arról tájékoztatta: az elmúlt esztendőben 2 milliárd 538 mil­lió forint bírságot szabtak ki. (Baranyában mintegy 4,3 milli­árd forint büntetést regisztrál­tak, míg Tolnában közel 2,7 mil­liárd forintnyit).- Idén tovább folytatódnak egyebek mellett a bevallás be­nyújtással, a székhelyváltással, a nagy összegű adóhátralékkal APEH-ELLENŐRZÉSEK A RÉGIÓBAN és a tartós veszteség kimutatásá­val kapcsolatos ellenőrzések - tudta meg a Sonllne.hu. A 2010- es vizsgálatok ellenőrzések ki­emelt területe a zöldség-gyü­mölcs nagykereskedelem, a vas­áru-, festék- és üveg kiskereske­delem, de az adóhatóság figyel­me kiterjed az őrző-védőszolgál­tatásokra valamint a hitelközve­títőkre és a termékbemutató szervezőkre is. ■ Harsányi M. Komáznak az APEH-nál; tavaly 300 ezer ügyfél az adóhivatal szerint tavaly a központi ügyfélszolgálato­kon valamint a kirendeltsége­ken több mint 300 ezer ügyfél fordult meg. Közel 50 ezer da­rab adó-, jövedelem és illetá ségigazolást adtak ki. az ügyfelek jelentős része ve­szi igénybe az adóhivatal szolgáltató jellegének elemeit, így a tájékoztató telefonvona­lat, az ügyintéző contact cen­ter szolgáltatásait, az elektro­nikus ügyintézést, a bankkár­tyás fizetést és az ügyfélka­pus regisztrációt, a köztarto­zásmentes adózói adatbázis (KOMA) lehetőségeit Orí| .j-délelött a könyvtárban Gyerekzsivajtól volt hangos a kaposvári Pe .ofi Emlékkönyvtár szerdán délelőtt. Szorgos kis kezek hajtogatták a színes papírokat, origamival ismerkedtek a kicsik Ács né Dóczi Éva veze­tésével. A pedagógust jól ismerik már a kaposvári és a környékbeli gyere­kek, rengeteg kis diáknak tanította már meg a különböző hajtogatási technikákat. Az origami ugyanis kiváló fejlesztő gyakorlat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom