Somogyi Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-09 / 57. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 9., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Félmilliárd forintot fizettünk rekordbírság A büntetések közel fele Kaposváron „keletkezett” 2009-ben Közúti razzia. Jóval drágább mulatság ma már egy szabálytalanság, mint akár csak két évvel ezelőtt (Folytatás az 1. oldalról) Súlyozni kellene a bírságolás­ban. Ne az a szemlélet uralkod­jon el, hogy ott áll egy gépkocsi, s automatikusan büntetjük a tu­lajt - folytatta Bajer Nándor, az autóklub alelnöke. Bíró Gábor, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság (SMRFK) szóvivője érdeklődésünkre hét­főn elmondta: a megyében ta­valyösszesen 13 752 közigazga­tási eljárást kezdeményezett a rendőrség. Ennek túlnyomó ré­sze - 9134 - gyorshajtás miatt indult el. A szóvivő kitért rá: ta­valy augusztustól bővült azon szabálysértések köre, amelyek a közigazgatási bírság alá esnek. Ide tartozik a többi közt, ha va­laki vezetés közben mobilozik, nem kapcsolja be a biztonsági övét vagy ha épp a megállás, várakozás szabályait sérti meg a járművezető.- A térfigyelő rendszer, a köz­területi kamerák és más techni­kai berendezések alkalmasak a szabálysértések rögzítésére, s ezekből nyilvánvalóan Kaposvá­ron van a legtöbb - tudtuk meg. Bíró ugyanakkor nem hiszi, hogy kizárólag a kameráknak köszönhető a közigazgatási bírságok özöne. Ezzel szemben Kovács Csaba nyugállományú főtörzszászlós, aki 26 évig szolgált közlekedési rendőrként Kaposváron, arról beszélt: a kameráknak és a fény­képezőgépeknek igenis nagy a szerepük. - A megelőzés legyen a rendőrség alapvető célja, s ne a büntetés - utalt a hatóság ké­nyelmetlen szerepére, mondván, az egyenruhások előírásokat al­kalmaznak. - Nem rohamrend­őrök kellenek, akik egy apróbb szabálysértés láttán rögtön fény­képeznek és bírságolnak. Kovács Zsolt, a megyei ve- teránjárműszövetség elnöke amondó: a rendőrség szolgálja az állampolgárokat, s ne üldöz­ze. Sokszor ugyanis ilyen érzé­se van.- Vannak olyan hibák, amit korábban figyelmeztetéssel megúszhattunk volna, most au­tomatikusan küldik a csekket. A bírsággal egyetért, azzal vi­szont már nem, hogy a rendőrök különböző helyeken elbújnak és úgy mérnek - árulta el Meisz­terics János, a szakoktatók érdekegyeztető fórumának me­gyei elnöke. - Úgy vélem: akkor lenne nevelő- és figyelemfelkel­tő hatása, ha tényleg olyan he­lyen ellenőriznék a sebességet, ahol sok baleset történik. A közigazgatási bírság kap­csán a marcali szakember jelez­te: örvendetes, hogy országosan csökkent a halálos balesetek száma. Ezzel együtt úgy lát­szik, hogy nincs kevesebb sza­bálysértő az utakon. - Annak nincs nevelő hatása, ha egy ci­vil rendszámú autókból mér­nek a rendőrök vagy kisteher­autót bérelnek ki, s onnan fi­gyelik a közlekedőket - doho­gott Meiszterics. - így sokan amolyan pénzbeszedő automa­taként tekintenek a traffipaxo- sokra. Ez ugyan kinek jó? Magasak a bírságok - osztja sokak véleményét Kovács Csa­ba, aki a kaposvári baleset­megelőzési bizottság tagjaként is dolgozik. Úgy látja: idén már aligha emelik meg a büntetések összegét, mivel egy átlag autós­nak a legkisebb bírság befizeté­se is hallatlanul nagy terhet je­lent. S valószínűsíti, hogy a kö­vetkező két-három évben is a mostanihoz hasonló marad a ta­rifa. ■ Harsányi Miklós V GYORSSZAVAZAS ■ Ön egyetért azzal, hogy 30 ezer forint a büntetés alsó határa? Szavazzon hírportálunkon ^ / ma 16 óráig: SONLINE.hu ✓ A szavazás eredményét szerdai számunkban közöljük. Engedély nélkül vágtak ki fákat a Salátánál taposási kár A hó felfedte a nyomokat a lápnál; a HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt. hallgat (Folytatás az 1. oldalról) A Baláta környéke sok marad­vány állat- és növényfaj utolsó menedékhelye. Itt található pél­dául az aldrovanda, a szíveslevelű hídőr, a tőzegeper és a keresztes vipera. Toldi Miklós, a Dráva Szövet­ség elnöke a Somogyi Hírlap­nak elmondta: a társaság elkor­hadt, a vihar által kidöntött fá­kat vágott ki a lápnál tavaly év végén. Ez most, a hó elolvadása után jól látszik. A láp szélénél közelítő utat csináltak, ezzel ta­posási károkat is okoztak.- A Kaszó Erdőgazdaság Zrt magát környezetbarát zrt-ként hirdeti, a „Kaszó Somogy zöld szíve” szlogen a honlapjukon is fenn van, de tettük valami más­ról tanúskodik - mondta Toldi Miklós. Megtudtuk: az erdőrezervá­tum program azért jött létre, mert igen keveset tudunk erde- ink természetes működéséről. Az erdőrezervátum törvényi ol­talom alatt álló erdőterületet, ahol minden emberi tevékeny­séget beszüntetnek annak érde­kében, hogy az erdő természe­tes fejlődési folyamatai hosszú távon érvényesülhessenek és ta- nulmányozhatóvá váljanak.- A társaság a beavatkozásá­val ökológiai folyamatokat za­vart meg. Ők a terület termé­szetvédelmi kezelői, de javasol­ni fogjuk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak, hogy vegyék el tőlük a kezelési jogot. Továbbá, szeretnénk elérni, hogy rehabilitáltassák velük a területet és pénzbüntetést is kapjanak, legyen ezáltal pre­cedens értékű az ügy - ösz- szegzett az elnök. A Somogyi Hírlap megkérdez­te a HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt-t. Múlt szerdán elküldött e- mailünkre, noha ígérték, eddig nem érkezett válasz. ■ Varga Andrea JEGYZET Mindenkire rászámolnak hallgatom a hospice- osokat meg a betegek hoz­zátartozóit, és nem hiszek a fülemnek. Mert azt gondol­nám, hogy orvosnak, ápoló­nak lenni hivatás. Tudjuk, hány sebből vérzik az egészségügy, de reméljük - hisz itthon még nagyon tartja magát: fehér köpeny­ben „atyaúristenek” mász­kálnak -, hogy a legjobbat akarják a betegeknek. akkor miért nem irányítják az orvosok - tisztelet a ki­vételnek - a hospice szolgá­lathoz a végzetes kórral küzdőket, akik csak úgy jutnak oda, ha a fizikai, lel­ki terhektől megfáradt csa­ládjuk rátalál valahogy? Mi­ért nem úgy gondolkodik a háziorvos: terhet vesznek le a válláról, ahelyett, hogy a szakmai presztízsét félti ? A JELENSÉG ORSZÁGOS, de számos somogyi esetet is hallottam, amikor vállrándí­tással intézte el a doktor ezt a kérdést. Pedig ha idő­ben a szolgálathoz irányí­taná páciensét, minőségi életét hosszabbíthatná meg. Itt nem a gyógyulás a cél, hanem lehetőség sze­rint méltóságot adni az utol­só hónapoknak. EMBERKÉNT MEGHALNI. Pető­fi ezt úgy képzelte, hogy holttestén fújó paripák szá­guldanak, Radnóti azt írta: “ két karodban nem ijeszt meg a halál nagy csöndje sem.” Az biztos, senki nem akarja az elfekvőként em­legetett osztályon kettes­keként hallani, ha ágytálat kér: inkább bele a pelenká­ba..., aztán itt végezni. egy mospice-os mondta: fel se merül, hogy valaki magá­ra hagyja a csecsemőjét, csak mert sír, hány, össze­piszkítja magát. Haldokló­inkat se hagyhatjuk ma­gukra ezek miatt. HA MÉGIS MEGFOSZTJUK Őket méltóságuktól, motoszkál­jon a gondolat: mindannyi­unkra rászámolnak... Palotára cserélték a szükségállapotot a kutas! iskolások nehéz menet volt Kétszáztízmillió forintot költöttek az iskolára, az óvoda százhúszmillióból újul meg Fél év után véget ért a szükség- állapot a kutasi iskolások szá­mára; az új iskolán még dolgoz­nak az iparosok, de már vissza­költözhettek a gyerekek. A tanév kezdete óta két mű­szakban zajlott a tanítás Kuta­son, s osztályokat költöztettek a könyvtárba és a kultúrházba is. Az iskolában eközben iparo­sok dolgoztak, teljes átalakítá­son esett át az öreg épület. Bár az átadás még odébb van, de birtokba vehették az új iskolát a diákok.- Nehéz menet volt diáknak, tanárnak egyaránt, de megérte az áldozatot - mondta Egyed György polgármester. - Új szaktermek épültek, kicserél­Kevés vidéki iskola dicsekedhet fejlesztő teremmel Milliók a Rinya menti óvodákra és iskolákra TÖBB RINYA MENTI TELEPÜLÉS fo­gott össze és pályázott együtt intézményei korszerűsítésére Kutas gesztorságával. A térség két körzeti iskolája - a kutasi és a lábodi - a legnagyobb nyertese a sikeres pályázat­nak, de sok pénz jut a kör­nyékbeli óvodákra is. Minde­nütt ezekben a hónapokban zajlik a korszerűsítés. lábodon - a nagyobb iskola- épületnek köszönhetően könnyebben tudták összehan­golni a munkát és a tanítást ték az ajtókat-ablakokat, a fa­lak nyolc centiméter vastag szigetelést kaptak. Külön mos­dója van az alsó- és a felső ta­gozatosoknak, a mozgáskorlá­tozottaknak. Az iskola minden szegeiét úgy alakították ki, hogy könnyen használhassák majd a gyengén látó, rosszul halló, kerekesszékes diákok is. Hangulatosak az új iskolabúto­rok, vidám színekkel, jó ízlései alakították ki a belső terek ar­culatát. A pályázat feltétele volt, hogy belsőépítészt kellett alkalmazni, és a szakember be­vonása meg is látszik az össz­képen. Összesen kétszáztízmillió fo­rintot költhettek el az iskolára Kutason. A polgármester sze­rint rá is fért, évek óta legfel­jebb tisztasági meszelésre fu­totta. A körzeti iskolába több mint kétszáznegyven diák jár; na­gyon sok a hátrányos helyzetű köztük. Rájuk gondoltak a fej­lesztő terem kialakításával, amelyhez hasonlóval kevés vi­déki iskola dicsekedhet ebben az országban. A falu óvodásai is hasonló cipőben járnak, mint az iskolások. A kutasi óvoda százhúszmillió forintból újul meg. Ez a munka még ja­vában tart, a kicsik várhatóan kora nyáron költözhetnek majd vissza a megszokott he­lyükre. ■ Nagy László

Next

/
Oldalképek
Tartalom