Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-25 / 47. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 25., CSÜTÖRTÖI Ha a bíró lép színre, már régen rossz iskolai erőszak „Nem tudom, használok-e azzal, ha börtönbe csukatom a fiatalt...” Makai Lajos: ott a kaposvári eset, amikor két diák ölte meg a társukat. Pusztán csak az ellenszenv vezetett el a szörnyű tettükig A legnagyobb gond, ami­kor büntetést kell kiszab­nom. Nem tudom, hogy használok-e azzal, ha bör­tönbe csukatom a fiatalt. A börtönök nem lányne- veldék. A büntetés neve­lési célja nagyon nehezen tud érvényesülni. Vigmond Erika Ezt Makai Lajos, a Pécsi ítélő­tábla Büntető Kollégiumának vezetője mondta lapunknak. A bíró a szőcsényi középiskolában tartott előadást, melyen arról be­szélt: az elmúlt nyolc évben mennyiségben nem, de minő­ségben sokat változott az iskolai erőszak, a bűnözés.- Konfliktusok voltak, van­nak és lesznek az iskolákban?- Nem újkori találmány az | iskolai erőszak, a „csínytevé­sek” határa azonban kitolódott- válaszolta Makai Lajos. - Ezeknek a gyerekeknek egy része fel sem fogja, hogy bűn- cselekményt követ el. Nincs meg a fejükben az a „tízparan­csolat”, ami megálljt mondana, amikor kell. Ehhez tartozik az is: régen nem volt probléma, ha egy pedagógus odakoppin- tott a rosszalkodó diák fejére. Ma, ha ezt megteszi, kikiáltják bűnözőnek.- Ezek szerint durvábbak a diákok?- Új elem a másik fizikai megtörése. A legrosszabb, mi­kor nincs konkrét indok. Ott a kaposvári eset, amikor a két di­ák eltervezte, hogy megöli a társukat. Pusztán az ellen­szenv vezetett a tettükig. La­zábbak a fékek, főleg a gyerme­keknél, de sok helyütt a szülők­nél és sajnos a pedagógusoknál is. Fellazultak az erkölcsi nor­mák, a társadalmi értékek de­valválódtak, s ez megjelenik a mindennapokban, a viselke­désben, a magatartásban.- így látja a bírói pulpitusról?- Én a sor végén vagyok a büntetéssel. Amikor színre lé­pek, már régen rossz, már meg­történt a baj. Nyilván azok a gyerekek, akik ilyen cselekmé­nyeket követnek el, nem úgy ébrednek reggel: ma ellopok egy mobiltelefont, vagy megve­rem a társam. Ezeknek előzmé­nye van, amit azonban kétségte­lenül nehéz felismerni. Megle­pően gyakori az iskolai rablás, a lopás, a zsarolás, s a másik ta­nuló lealacsonyító csieskáz­tatása. Az iskolai konfliktusok eredője lehet a versengő légkör, a konfliktusmegoldó képessé­gek gyengesége, kommunikáci­ós zavarok, ellentmondó sze­repelvárások, alacsony önérté­kelés, motivációhiány.- Hangsúlyosabb szerepet kellene kapnia a megelőzés­nek? Makai Lajos büntetőbíró 1957-ben született Kapos­váron. Jelenleg is Kaposvá­ron él. Nős, két gyermeke van. 1981-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Állom­ás Jogtudományi karán. 1981-től a Marcali Városi Bíróságon fogalmazó, majd 1983-tól büntetőbíró. 1989-Tői a Kaposvári Váro­si Bíróság büntetőbírája. 1991-től a Somogy Megyei Bíróságon megyei bírósági bíró. 1997-től a Somogy Megyei Bíróság Büntető Kollégiu­mának vezetője. 2003-től a Pécsi ítélőtábla Büntető Kollégiumának ve­zetője. Számos hobbija egyike a vadászat.- Nagy szerepe van a szülői háttérnek és a pozitív minták­nak, mivel a gyerek az első mintákat a családból hozza és majd utána érik a külső hatá­sok. A gyereknek ezek alapján kell eldöntenie, hogy melyiket követi. Az iskola is fontos a pél­daadásban, mivel ez az életkor, ahol a leggyorsabban fejlődik és változik a személyiség. Szerszám kell a diák kezébe, nem padba kényszeríteni szakiskolai oktatás Abszurd, hogy a gyerek addig tanköteles, míg be nem tölti a 18. életévét (Folytatás az 1. oldalról) Horváth Miklós szerint a törvé­nyi háttér rendezetlensége és a mindenek fölé helyezett libera­lizmus juttatta idáig a teljes ok­tatást. - Micsoda abszurditás például - magyarázta -, hogy egy gyerek addig a tanévig tan­köteles, amikor betölti a 18. élet­évét. Ha például januárban lesz nagykorú, júniusig iskolába kell járnia. Abban a négy hónapban gyakorlatilag senki nem járhat el a gyerekkel szemben, ha mondjuk igazolatlanul hiányzik. Gyakorlatilag tehát azt csinál a gyerek az iskolában, amit akar. - Vagy egy másik példa: a szakképzésben jelenleg az a gyerek, aki nem végezte el a nyolcadik osztályt, három év alatt lehet szakmunkás - foly­tatta Horváth. - Aki pedig jó eredménnyel végezte a nyolc ál­talánost, annak ehhez négy évet kell tanulnia. Ezt a rendszert a szakiskolai fejlesztési program­ban vezették be, az iskolák csak úgy tudtak hozzájutni az összfi- nanszírozáshoz, ha indítottak ilyen programot. Hál’Istennek, nincs már forrás erre a prog­ramra, szerződést bontottunk, s nálunk többet nem is lesz üyen program. Horváth Miklós és Agócs Atti­la, a kaposvári építőipari szakkö­zépiskola igazgatója is egyetért abban, hogy az utóbbi hónapok szakképzéssel kapcsolatos in­tézkedései végre kedvező irányt vettek. - Ugyan legalább öt évet elkéstek vele - fejtette ki Hor­váth Miklós de mindenkép­pen pozitív, hogy ösztöndíjat kaphatnak a hiányszakmákban Hagyományos szerszám a kézben, a jelenkor technikája (CNC-esztergák) a háttérben. Felvételünk a kaposvári Eötvös szakközépiskolában készült tanulók. Sok tanulónak ez meg­élhetési támogatás, tehát tanul, igyekszik, hogy megkaphassa, nincs ideje egyéb, bomlasztó dol­gokra. A másik újdonság az al­ternatív szakképzés, ami lerövi­díti a képzési időt. Ha valaki tan­köteles korának vége előtt meg­szerzi a szakképesítést, már nem kell iskolába járnia.- Nálunk például sok olyan diák van - tette hozzá Agócs At­tila -, aki csak tanulni nem sze­ret, de abban a szakmában, ami érdekli, szívesen dolgozik és ügyes is. Csak szerszámot kell adni a kezükbe, és nem kell be- kényszeríteni őket az iskolapad­ba. A gyereket tehát rögtön az ál­talános iskola után be kell ve­zetni a munka világába, hogy 17 évesen már szakmunkásként dolgozhasson. A lehető legna­gyobb hiba volt kitolni 18 évre a tankötelezettség korhatárát. A mi iskolánkban egyre több gye­rek jelentkezik második szak­ma elsajátítására. Amikor már van egy szakképesítése a tanu­lónak, s nem kötelező tanulnia, rájön, hogy egy második szak­mát mennyivel könnyebben megtanul... ■ Márkus Kata Iskolai bűnözés, 2010: elveszik a mobilt a nagyobbak a kisebbektől és feltöltik róla a saját telefonkártyájukat az iskolai bűnözés új eszköze: a telefont már nemcsak lopják, hanem elveszik a gyengébbtől, és az előfizetéses készülék segít­ségével saját feltöltő kártyájuk keretét pumpálják fel az ifjú zsarolók. a siófoki Baross középiskolá­ban egy vékonyka diákot fogtak közre azzal, hogy adja oda a te­lefonját Nem mert kötözködni az őt körülvevő iskolatársak­kal, akik babráltak a mobillal, majd visszaadták neki. Mivel a feltöltésről szóló sms-t törölték a telefonról, a fiú csak sejtette, hogy miért volt szükség a ké­szülékre. Szólni azonban nem mert senkinek, tartott a bosszú­tól - elevenítette fel a nemrégi­ben történteket a fiú édesanyja. Az esetre akkor derült fény, amikor a szülők megkapták az első, több mint húszezer forint­tal megemelkedett telefonszám­lát, aminek részletezése után kiderült, hogy három telefon­kártyát is feltöltöttek gyerekük telefonjáról A felháborodott szülők az esetet jelezték az isko­lában is, és rendőrségi feljelen­tést is tettek A BAROSS ILLETÉKESE SZERINT el­szigetelt esetről van szó, a szü­lők viszont a nekik adott isko­lai tanács alapján - miszerint fogjanak össze a többi szülővel - arra következtettek, hogy nemcsak az ő gyereküket hasz­nálták ki a módszerrel Kispéter Sándor főigazgató-he­lyettes elmondta: azt a diákot, aki vélhetően elvette társától a mobilt, más ügy miatt, de már eltávolították az iskolából K. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom