Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-24 / 46. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 24., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP Patikabajra nincs orvosság lakat Kong a vészharang: ellehetetlenítik a vidéki gyógyszertárakat Patikabaj: a kiskereskedelmi önrész már olyan csekély, hogy a működési költségeket se fedezi (Folytatás az 1. oldalról)- Az ÁNTSZ-től már tavaly meg­kaptam az engedélyt, hogy vég­leg bezárjam a patikát - mondta Varga László babócsal patikus. - Nem tehetek mást Ugyan tervez­tük, hogy legalább délelőttön­ként még nyitva tartunk, de kide­rült, hogy négyórás nyitva tar­tásra nem jár a támogatás. De nem csak a támogatás megvoná­sa a baj, drasztikusan visszaesett a forgalmunk, a stabil havi ötmil­lió helyett 2,8 millió forint volt a múlt hónapban. S akkor arról nem is beszéltem, hogy az utób­bi években olyan állami árrés­csökkentést szenvedett el a szak­ma, ami már-már kezelhetetlen. Hasonlóképpen vélekedik Nagy Károlyné, a csokonyavi- sontai patika vezetője. Szerinte is nehéz lesz túlélni az idei évet.- Mi például csak úgy maradha­tunk talpon talán-talán, hogy a görgetegi kézigyógyszertárat is ellátjuk patikaszerekkel mondta. - Fejlesztésre azonban már semmiképpen sem jut, pe­dig szükség volna rá.- Nem tudom, mi lesz így a vi­dékkel - erősítette meg az előb­bi véleményeket Péterné Szabó Ildikó berzencei patikus. - Nem azoknak okoz igazán gondot, hogy nincs gyógyszertár a falu­ban, akiknek havonta egyszer kell kiváltaniuk a patikaszerei­ket, hanem akut esetekben van igazán baj. Ha a gyereknek kell például orvosság, s nincs autó a családban, ami sajnos egyre gyakoribb. S mondjuk a szom­szédban is idősek laknak, akik szintén nem tudnak segíteni. A létükért küzdő patikáknak ta­lán a legnagyobb gondot a kis­kereskedelmi árréscsökkentés jelenti, amely már olyan pici, hogy a működési költségeket sem fedezi. Ugyanakkor az em­berek nem nagyon tudnak töb­bet költeni gyógyszerekre. Ami kell, azt persze többnyire meg­veszik, de a többletbevétel nagy része a gyártókhoz kerül. Az utóbbi években hatszáz- hétszáz kis forgalmú gyógyszer- tárat segített ki az állam havi öt- ven-százötvenezer forint vissza nem térítendő támogatással, ám az idén ez megszűnt. Marad a nagy forgalmú gyógyszertárak­tól beszedett szolidaritási adó, ami viszont bizonytalan, a gyógyszervásárlásoktól függ.- Nem hiszem, hogy a tavaly még támogatásra szánt, ám az idén elvont négyszázmillió fo­rint hiányzott éppen a költség­vetésből - így Gara István, a Magyar Gyógyszerészi Kama­ra somogyi elnöke. - Az intéz­kedéssel csak még lejjebb nyomták a fuldoklót a vízben, hogy előbb vége legyen. Ami egyébként jól illik abba a sor­ba, hogy se orvos, se iskola ne legyen a faluban, tehát szándé­kos leépítés folyik. A kamara évtizedek óta kongatja a vész­harangot, hogy csak addig mű­ködnek a vidéki gyógyszertá­rak, amíg az idős kollégák mű­ködtetik. A vidéki gyógyszeré­szek többségének életkora kö­zelít a hetven évhez, tehát nyugdíj mellett dolgoznak. Azt maguk a fiatal szakmabe­liek is állítják: inkább elmen­nek a fővárosba dolgozni, vagy még inkább gyógyszerügynök­nek, mert abban van a pénz. Le­het, hogy Budapesten még tud­nának tucatnyi újabb patikát nyitni, de a somogyi zsáktele­püléseken senki nem fog gyógyszertárat alapítani. An­nak ellenére sem, hogy a szak­tárca nem támogatja a patika­alapítási szabályok szigorítá­sát, mivel a betegek érdekeit szolgálja, ha több gyógyszertár­ban juthatnak hozzá orvossá­gaikhoz. Somogybán jelenleg 82 közforgalmú gyógyszertár működik, ebből húsznál több Kaposváron. A szakmabeliek szerint azonban a városban sem könnyű a patikus élete. Épp ezért próbálkoznak külön­féle akciókkal becsalogatni a vevőt a gyógyszertárakba; aján­dék jár bizonyos értékű vásár­lás felett. Ami persze megint csak a kis patikák forgalmát csökkenti... ■ Márkus Kata Kis szemétnek kis kuka jár Szabó Máté szerint ombudsman Hiányosak az önkormányzati rendeletek a hulladékelszállítás témájában Sérti a jogbiztonságot, ha az ön- kormányzat nem ad 120 literes­nél kisebb gyűjtőedényt az azt igénylőknek, ezáltal ugyanis a szemétszállításban, a díj megál­lapításában nem érvényesül a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányossága - állapította meg Szabó Máté, az állampolgári jo­gok országgyűlési biztosa, im­már nem először. A Somogyi Hírlap keddi szá­mában is megjelent egy SMS, miszerint a levélírót az önkor­mányzat kötelezi a nagyméretű kuka használatára, noha ketten élnek a háztartásban, így közel sem termelődik annyi szemét, mint egy többtagú családnál.- Több vizsgált önkormányza­ti rendelet sem szabályozza a közszolgáltatás szünetelteté­sének lehetőségét, mert a tör­vényből hiányzik a szüneteltetés értelmezése, és a jogszabályok az üresen álló Ingatlanokra sem tartalmaznak rendelkezéseket - jelentette ki Szabó Máté, aki ezekre a hiányosságokra 2006 óta újra és újra felhívja a figyel­met A korábbi állapothoz képest előrelépés a 2008-ban hatályba lépett kormányrendelet, amely a díjmegállapítás részletszabálya­it pontosítva lehetőséget terem­tett a szezonális díjfizetésre, ám ez sem tudta orvosolni a jogalko­tás több hiányosságát. Az egyes önkormányzatok gyakorlata pél­dául változatlanul nem egysé­ges, továbbra is lehetőség van arra, hogy ne határozzák meg a közszolgáltatás szüneteltetésé­nek szabályait. Megtudtuk: az ombudsman kérte a szaktárcákat, hogy a vi­tatott szabályozás egységesebb legyen, illetve tegyenek lépése­ket, hogy valamennyi önkor­mányzati rendeletben alkal­mazzák a törvényi rendelkezé­seket. A települések pedig fi­gyeljenek, hogy rendeleteik megfeleljenek a törvény előírá­sainak. ■ Varga Andrea JEGYZET Kopogtat a Gólem A fanatikus politikai szem­benállásból egy szörny szü­letett, és most itt áll, az aj­tónk előtt. Dörömböl, hogy eresszük be. Azt is mondja, hogy ránk töri az ajtót, és szétveri a berendezést, és beveri a képünket, ha nem tetszik neki. Kijutott az Eu­rópai Parlamentbe, és most be akar jutni ide, a magyar országgyűlésbe - mondta évértékelő és egyben parla­menti búcsúbeszédében a kormányfő. Bajnai Gordon a gyengébbek kedvéért hoz­zátette, a Jobbikról beszél. Mely Gólemként kopogtat az ajtón, veszélyeztetve a magyar demokráciát. Ha­csak a két nagy párt össze nem fog ellene. az egyik hazai politikai elemző cég szerint is az áp­rilisi választások nagy kér­dése, képes lesz-e az MSZP és a Fidesz felülemelkedni az elmúlt évek gödörharca­in, hogy az egyéni választó- körzetekben megakadályoz­za az esetleges jobbikos si­kereket. A cég szerint ugyanis könnyen előfordul­hat, hogy a második fordu­lóban a fideszes jelölt győ­zelme azon áll vagy bukik majd, hogy visszalépi javá­ra szocialista riválisa. Az öt­let csak a Kárpát-medencé­ben tűnik elvetéltnek, a 2002-es francia elnökválasz­táson például a jobboldali Chirac mellett a szélsőjobb Le Pen jutott a második for­dulóba. A harmadik helyre szorult szocialista Jospin el­ső dolga volt, hogy elszólítsa híveit Chirac támogatására - Európában ugyanis termé­szetes az ilyesfajta véd- és dacszövetség a demokrati­kus pártoktól. bajnai szerint a Fidesz el­nöke, Orbán Viktor demok­rata és hazafi, mint ahogyan az a szocialista Mesterházy Attila is. Az egyik közös ne­vező adott. Hogy józanul gondolkodó emberek-e, csak áprilisban derül ki... A gyerek csak eszköz a magyarországi politika kezében konferencia Bagóért dolgoznak a nevelőszülők, és a munkájuk még nyugdíjra sem jogosítja fel őket (Folytatás az 1. oldalról)- Az ígéreteket aztán a hatalom­ra kerülés után nem váltják be- folytatta Orbán István -, a gyermeki jogok nem juthatnak érvényre. A megszűnő mellék- vasutak, az iskolák összevonása hány gyerek életét nehezítik meg?! Szövetségünk kezdemé­nyezte, hogy legyen gyermekjo­gi ombudsman. ígéretet kap­tunk minden kormánytól, de csak egy közhasznú civil alapít­ványt bíztak meg, amely jelző, felderítő, javaslattevő funkció­val bír, de ez annyit ér, mint pi­pán a bojt, vagyis semmit. Az elnök azt is mondta: Euró­pában egyedülálló, hogy a neve­lőszülőség nem jogosít fel nyug­díjra. 15-20 év nevelőszülői mun­ka után „utcára kerül” az ember, semmilyen juttatást nem kap. Az is gond, hogy akárcsak az élet számos területén, fővárosi fejjel gondolkodnak az illetékesek, ott van némi élet a gyermekvéde­lemben; vidéken, ahol pedig a többség él, jóval csekélyebb. - Meg kell erősítem az alapellátást vidéken - szögezte le. A Magyisz húszéves. A za- lakarosi konferenciára tizenkét megyéből jöttek szakemberek. Az egyik fő téma volt: mire képes egy közhasznú, három miniszter által kitüntetett, nemzetközileg elismert szakmai civil szervezet. A babócsai Kalányos István, a Kalányos Istvánék Babócsán több gyermeket is nevelnek szövetség elnökségi tagja, maga is nevelőszülő azt mondta: régóta kérik, hogy a nevelőszülők kap­janak nagyobb odafigyelést fenn­tartóiktól. Eredmények már szü­lettek, Somogybán például diffe­renciáltan több juttatást kapnak, akik sérült gyereket nevelnek, de ez még messze van az optimális­tól. - Nemes munka, ám 24 órás szolgálat, és nem mindig egysze­rű - mondta Kalányos István. - Úgy érezzük, nincs is megbecsül­ve. Kevés nevelőszülő státuszt kap a megye, de ez máshol is így van. Aki elvégezte a hivatásos ne­velőszülői tanfolyamot, annak munkaviszonya kellene, hogy le­gyen. Bagóért dolgoznak a neve­lőszülők (jelenleg 35 ezer forint a nevelési díj), miközben az állam­nak sokszorosába kerülne a gye­rek, ha intézetben volna. Senki nem mérlegeli, hogy leggyakrab­ban sérült gyerekeket nevelünk, a lakás, a berendezés nagyon ha­mar amortizálódik. Álmodni se merünk róla, hogy időnként kap­junk egy összeget, amelyet a fel­újításra fordíthatunk. Kalányos azt is nehezménye­zi: hetente többször „látogatót” kapnak, ellenőrző személyt ható­ságoktól, ami a családi életük­nek, az intim szférájuknak nem tesz jót. Tisztában van vele, hogy az ellenőrzés, a törvények betar­tása szükséges, ám ha nagy a kö­vetelmény - mondja -, legyen hozzá muníció is... ■ Varga A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom