Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-16 / 39. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 16., KEDD v 13 KÖRKÉP Feketédnek a falusi fogadók szállásadó Visszavetheti a turizmust, hogy megszüntetik az adókedvezményeket POSTÁNKBÓL Az unokák elvesztették az ősök erdejét (Folytatás az 1. oldalról) Á falusi turizmust Nagyszakácsi polgármestereként régóta belülről ismerő Kövér István megemlít egy másik kedvezőtlen változást is. Eszerint a helyben megtermelt portékák kínálása ma már jogszabályi akadályba ütközik. Másik vállalkozási formával lehet csak folytatni a vendégfogadást, ami viszont költségekkel jár.- Ha a falusi turizmusból élők eddig minden fillér után adóztak volna, hát ez a rendelkezés inkább a „feketeszolgáltatást” fogja erősíteni - véli a megyei szövetség elnöke. Lévén Somogy aprófalvas - 245 települése közül csak tizenhat a város, köztük a 2700 lelkes Kadarkút és az 1300 lelkes Igái -, és természeti környezete alkalmas a vendégfogadásra, sokan választják keresetkiegészítésül a falusi szállásadást. Miszlang Jánosné mintegy húsz éve szereplője az ágazatnak, szennai portáját sokan ismerik és kedvelik bel- és külföldön egyaránt.- Katasztrófaként éljük meg a változást, ml erre vagyunk fölkészülve, ehhez értünk, erre tettük föl a kis életünket - mondja Miszlang Jánosné. - Nem álltunk sorba segélyért, nem voltunk munkanélküliek, kiegészítő keresetet biztosít a vállalkozás. Mert megélni nem lehet belőle... Miszlangné azt is elmondja, a falusi vendégfogadásban a főzés lehetősége is nehezedni látszik. Ehhez ugyanis vállalkozóvá kellene válni, ez esetben azonban havi 50 ezer forintos járulékfizetési kötelezettségük lenne, akkor is, amikor nincs vendég. Márpedig Idilli táj, idilli szórakozás. Sajnos az adóváltozások miatt várhatóan sokan felhagynak a falusi vendégfogadással a somogyi falvakban is az nem mindig van, különösen a téli időszakban. Közben 1,5 milliós pályázatot adtak be kemenceépítésre, így bemutatóportává válnának. Pályázaton nyertek fi- lagóriára, ami szintén a kinti vendégfogadás színtere. A szennai kínálat népszerű a város lakói körében is, Kaposvárról sok óvoda, iskola jár Miszlangékhoz.- A gyerekek szájtátva nézik a kemencét, fel vannak dobva, hogy dagaszthatják a tésztát, és együtt sütjük a lángállót - meséli a vendégfogadó. - A gasztronómia a vendégfogadás fontos része, a külföldieknek nagy élmény, ha minden ízében átélve a falusi miliőt szennai népviseletben kapják a farsangi fánkot. A szigorítás Miszlang Jánosné szerint e hagyományápoló tevékenység ellen megy. Közben pedig falusi turizmusos képzéseket hirdetnek, mintha nem tudná a jobb kéz, mit csinál a bal... Néhány percre innen a Handó-porta várja a szálláskeresőket. Handó Jánosné azt mondja: nincs mit tenni, kifizetik a közterhet.- Sokan mondják, hogy abbahagyják, de ennek szerintem más oka is van. De én nyugdíjasként, amíg tudom és bírom, teszem a dolgom - vallja a szállásadó. - A könyvelővel megnézzük, mi a legkedvezőbb forma ahhoz, hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon. Handóné azt vallja: a vendéghez meg kell találni a hangnemet, akkor lesz visszajáró. Márpedig amíg egy elégedett vendég ötöt hoz, addig egy elégedetlen százat visz. Ebből is látszik, a falusi vendégfogadás nem a gyors meggazdagodás üzlete.- Ebből ugyan sarokházat építeni nem lehet - mosolyog Handó Jánosné -, de legalább nyugdíjasként is aktívak vagyunk, nem gubózunk be, csinosítjuk a portát, a szobát. Buzsákon, a szintén népművé- | szetéről nevezetes somogyi köz- [ ségben is számosán foglalkoznak szállásadással. A 62 esztendős Szabó Györgyné úgy tartja: idén még belevágnak, aztán meglátják. Tény, kevés a vendég, öt-hat éve nagyon megfogyatkoztak. A | csisztai fürdőhöz járó idősek ki- | haltak, újak nem igazán jönnek.- Nagyon kellene a pótlás a kis nyugdíjunkhoz. Fizetjük a kúr- taxát, s a rezsit nem tudjuk elkölt- ségelni, mert atihoz le kellene választani a mérőórákat. Félő, ha árat emelünk, elmarad a vendég, ha nem emelünk, elmarad a bevétel... ■ Balassa Tamás Ahhoz a generációhoz tartozom, akinek az ükapja, dédapja, nagyapja is erdőt telepített, hogy az ükunokák, dédunokák, unokák majd nyugodtan tehessenek a tűzre az ősök által telepített erdő fájából. A telepített erdők 120-150 év alatt lesznek vágásérettek. De az ápolás során már előbb is adódik tűzrevaló. De a fentiekben már jelzett generáció utódai olyan helyzetbe kerültek, hogy az ősök által telepített erdőt elveszítették. Úgy veszett el a mezőgazdasági privatizáció során, hogy a fentiek utódai egyetlen fillért sem kaptak. A magukat jelenleg az erdő gazdájának tartó személyek úgy gazdálkodnak ezekben az erdőkben, mintha az ő őseik ültették volna azt. A tisztánlátás érdekében jelzem, hogy az adott erdőterületekért még a tsz-ek sem fizettek fóldjáradékot vagy csekély természetbeni juttatást. Sőt a szövetkezeti fóldmegváltás során, valamint a részleges kárpótlási államosítás során a tulajdonosok sem kaptak semmit. Ezek közbirtokossági erdők voltak, ahol a terület pontos megjelölése az egyes egyéneké volt, csak közösen művelték. Ezen területek országosan becsült adatok szerint 1 mülió hektárt tettek ki. Ezek kisajátítási értéke 10 ezer milliárd forintot tesz ki. Ha valakik panaszt tesznek erre, a legmagasabb állami szervezet a magyar országgyűlés jószerével szóra sem érdemesíti. A Magyar Köztársaságban az unokák is pórul járhatnak még akkor is, ha elődeik nemesen gondolkodtak. SZALAI JÓZSEF, SEGESD Megújultak a szolgálatban a presbiterek Barcson A nevettetők született gyógyító orvosok nyugdíjasok Boszorkánytánc, alföldi juhászbál a csokonyai színpadon Szép számmal jöttek el egyházi tisztségviselők a barcsi református templomba, hogy megújuljanak szolgálatkészségben, növekedjenek hitben, s gyarapodjanak bibliaismeretekben. A presbiteri konferencia gyermekek előadásában Naámán tanulságos történetével kezdődött. A Szent- írásról, az Újszövetség keletkezéséről a résztvevők tartalmas előadást hallhattak Heidfogel Pál kálmáncsai lelkipásztortól. A déli körzet hitvalló elöljárói hozzászólásaikkal sok hasznos útravalót adtak. A házigazda gyülekezetből ketten bizonyságot tettek saját hitbeli élményeikről s a gondviselő Isten vezetéséről. ■ Gamos A. „Akik másokat jól meg tudnak nevettetni, azok született gyógyító orvosok.” E démokritoszi gondolat szellemében rendezett farsangi estet a csokonyavisontai szépkorúak hagyományőrző csoportja. Maguk gyűjtötték és állították össze a vidám műsor darabjait, amelyeket az idősebbek szórakoztatására adtak elő. Énekeltek-verseltek, csasztus- kát, boszorkánytáncot, illetve alföldi népi játékot, vagyis Deme- ter-napi juhászbált mutattak be. A görgetegi nyugdíjasokat is meghívták a rendezvényükre, akiknek fergeteges tánca, a romakoktél ugyancsak osztatlan sikert aratott. S nemcsak humorral, hanem terített asztallal is várták a ven- solyra fakasztották a szabadté- dégeket. A helyi pék friss pogá- ren összegyűlt közönséget. Az csát sütött, de „Életet az Évekegyéb finomsá- ■ A visontai hagyomány- nek” díszokle- got is tálaltak. őrzők műsorát már sok véllel is országoA csokonyai- helyen bemutatták. san elismert csoak nemrég már port már 11 mehetedszer szerepeltek a kapós- gyébe vitte el a falu és Somogy vári Dorottya-napon, farsang- jó hírét. Az idén Csongrádba ké- búcsúztató bohózatukkal is mo- szülnek. ■ Gamos Adrienné Segítséget nyújtanak a képzéshez és a munkába álláshoz együtt egymásért Tájékoztató sorozat indult a megyében a roma közösségek felzárkóztatásának érdekében Információ, kapcsolati tőke, képzések, munkalehetőség a települések adottságaihoz mérten. Röviden így lehetne összefoglalni a Tapsonyban megtartott Együtt egymásért elnevezésű információs napot, amelyet a kaposvári Napkerék Egyesület és a helyi Gandhi Egyesület szervezett. Bogdán Imre, a Napkerék Egyesület elnöke arról beszélt: a többállomású program pályázati támogatással a két civil szervezet, valamint a regionális munkaügyi központ, a megyei Paktum Iroda, a SzocioNet regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ, valamint a Vakok és Gyengénlátók megyei szervezetének Összefogásával Bogdán Imre és Bogdán Péter a tapsonyi fórumon. A szervezők szerint a helyi adottságokat is figyelembe kell venni és együttműködésével valósul meg. A cél, hogy a résztvevők tájékoztatást kapjanak az aktuális munkaerő-piaci és szociális információkról, megismerkedhessenek más településeken működő sikeres projektekkel, jó gyakorlatokkal, melyekből segítséget kaphatnak saját településük fejlesztéséhez is. Az előadás-sorozat első helyszíne Tapsony, majd Pálmajor, Zselic- kisfalud és végül Kaposvár. A településeket felmérés alapján választották ki, ahol a vonzáskörzetekben is sok olyan roma, illetve hátrányos helyzetű ember él, akiknek egyfajta segítséget tudnak adni, hogy bekerüljenek a munka világába. Bogdán Péter, a tapsonyi Gandhi Egyesület s a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke elmondta: a faluban a hátrányos helyzetű emberekkel az a gond, hogy az iskolai végzettségük nagyon alacsony, vagy éppen nem is fejezték be tanulmányaikat. Ezért a munka- lehetőségük is kevés. Szerinte a települések adottságaihoz, a foglalkoztatói jelenléthez kellene célirányosan igazítani a képzéseket is. ■ Vigmond Erika ■ Információ, kapcsolat és célirányos képzés a hátrányos helyzetűek segítésére.
