Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-16 / 39. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 16., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Több az atrocitás a bíróságokon perek Az ítéletekből nem, de a bírósági épületek állapotából hiányzik a tekintély Ujkéry Csaba, a megyei bíróság elnöke (balról) és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a kaposvári összbírói értekezleten (Folytatás az 1. oldalról)- Míg más európai országokban a nemzeti jövedelemnek leg­alább egy, de inkább két-három százaléka jut a bíróságokra, Magyarországon 0,7 százalék. Hogy ebből mire futja, nem tud­ni, mindenesetre a jelenleginél lényegesen nagyobb költségve­tésre volna szükség. Például ah­hoz, hogy felújíthassák az épü­leteket. Mert hogyan lehetne megőrizni a tárgyalás méltósá­gát, ítéletet hirdetni a köztársa­ság nevében ott, ahol nem meg­felelőek a körülmények - tette fel a kérdést Baka András. A Legfelsőbb Bíróság és az ÓIT el­nöke szerint egyértelmű össze­függés van a bíróságokon tör­tént atrocitások és az épületek állapota között. Magyarorszá­gon öt kategóriát határoztak meg: vannak olyan új vagy fel­újított bíróságok, amelyek a leg­szigorúbb feltételeknek is meg­felelnek, de olyan is bőven akad, amely csak az egyes „osz­tályzatot” érdemelte ki. A bíró­ságokon történt rendkívüli ese­mények száma tovább emelke­dett. Ez elsősorbart a verbális megnyilvánulásokban tapasz­talható, sokkal feszültebb a lég­kör, több az indulat a tárgyaló- termekben. Több volt a bomba­riadó is a bíróságokon. Ezen mindenképpen változ­tatni szeretne az igazságszolgál­tatási tanács. Egyebek mellett most külön keret áll rendelke­zésre a tárgyalótermek beka- merázására. Az idén csaknem tíz épületben szeretnék ezt meg­valósítani. Egyébként van, ahol már jó példával j ártak elöl, ilyen a Somogy Megyei Bíróság is. A cél az, hogy minden nagyobb for­galmú bíróságon legalább egy tárgyalóteremben legyen kame­ra. Ez a kiemelt ügyek biztonsá­gánál, a vallomások megtételé­nél, de később akár a tárgyalá­son történtek dokumentálásánál is segítség lehet. Tervezik azt is, hogy a bíróságok tájékoztatási, információs rendszerét még köz­vetlenebbé teszik.- Míg országosan nem jellem­ző az ügyszám ugrásszerű emel­kedése, Somogybán tavaly 13,6 százalékkal több ügy érkezett a bíróságokra - mondta Ujkéry Csaba, a megyei bíróság elnöke. De nem ez jelenti a legnagyobb terhet, hanem az egyéb felada­tok, például a peren kívüli ügyek AZ ÖSSZBÍRÓI ÉRTEKEZLETEN hagyomány, hogy minden év­ben kitüntetést vehet át egy bíró és egy bírósági dolgozó. Az idén Halász Lajos nyugal­mazott bírósági tanácselnök és a szabálysértési akták meg­szaporodása. Utóbbiból például 2008-ban még csak 1659 volt - már ez is magas szám -, tavaly csaknem ötezer. Ez márönmagá­és Kovács Jánosné, a siófoki bíróság büntetőirodájának vezetője vehette át a Somogy Megyei Bírósági Emlékérmet kiemelkedő munkája elisme­réséül. bán öt bírói státuszt igényelne. Somogybán folytatódott a fo­lyamat, hogy mind polgári, mind büntető ügyszakban több ügyet zárnak le a bíróságok, mint amennyi új akta érkezik, így a régebb óta húzódó ügyek aránya elenyésző. Két éven túli ügy nincs is, de az egy évnél régeb­bi is ritka. Büntető ügyszakban például a pereknek csaknem kétharmada három hónap alatt befejeződik első fokon, a megfel­lebbezett ügyekben pedig szinte mindig ítélet születik három hó­napon belül. ■ lakab Edit Elismerést kaptak a kiváló munkáért A határ mentén a horvát nedű a nyerő borverseny Az okos ember tanul, a buta megsértődik, vélik Csurgón Ureczky Attila borász töltött a szlovák vendégeknek Közösen újítják fel a kaposvári Rippl-Rónanvillát- Ilyen nagy kölcsönös támoga­tási aránnyal még nem fogad­tuk el a bizottság elé terjesztett anyagokat a megye-város egyeztető fórumon - jelentette ki Szita Károly, Kaposvár pol­gármestere azon a keddi sajtó- tájékoztatón, amelyen a 2010. évi önkormányzati költségveté­sek közös tételeiről számolt be. Elhangzott: legkésőbb nyár ele­jétől megkezdődik a megyei ön- kormányzat tulajdonában lévő Rippl-Rónai-villa és a park re­konstrukciója, amely egy komp­lex turisztikai csomag része, és 240 millió forintba kerül majd. Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke a közös mű­ködtetésekről azt mondta: a pszichiátriai és a szenvedély- betegek gondozásához majd­nem hatmillió forint érkezik a várostól, a gyermekvédelemre pedig 62 millió. Többek között kétmillió forintos támogatást kap a Somogy folyóirat a me­gye részéről, a Berzsenyi Társa­ságot pedig ötmillió forinttal tá­mogatja a város. Ezenkívül kö­zösen gondolkodnak a Kaposi Mór Oktató Kórház gazdasági alapon történő fűtésével kap­csolatban, a színházról és a könyvtárról is. A példás együttműködést mutatja, hogy az egymást segí­tő tétel meghaladja a három- százmillió forintot. ■ Meiszterics Eszter A minőségi borfogyasztás kultú­rája a hátrányos helyzetű kistér­ségekben, így a csurgóiban is - érthető módon - álom, hiszen a diszkontáron kínált, szinte csak nevében „bor” kerül leginkább az asztalra. Azonban igenis ten­ni kell a helyi, jó minőségű boro­kért és azok népszerűsítéséért - hangzott el Csurgón, a 13. nem­zetközi borversenyen. A délnyugat-balatoni hegy­község csurgói szervezete és a Dráva Menti Borút Egyesület hazai, szlovák, Horvátországból isztriai és gyurgyeváci, vala- 2 mint erdélyi, Küküllő menti bo- | rókát versenyeztetett. £- A verseny egyfajta előszűrő­nek is tekinthető - mondta Ureczky Attila, az egyik szervező -, hiszen a horvátok legrango­sabb gyurgyeváci borversenyére az eredmények ismeretében in­dítunk borokat már évek óta.- Tudvalévő, hogy a piac nyo­mott - mondta Koltai Tamás bo­rász, zsűritag. A Csurgói kistér­ségben pedig, amely nem mond­ható ismert borvidéknek, foko­zottabban nehéz az értékesítés. Nem is értékesítésre termelnek, hiszen nagyobb pincészet sincs, hanem saját és baráti célra. Je­lenleg a neves borvidékek is vál­ságban vannak, ami a multik- nak köszönhető, hiszen hazai megjelenésük előtt nem volt gond a bor értékesítésével.- Sok a vegyes, kevés az önál­ló bor - folytatta Koltai a csurgói verseny jellemzését -, ami ért­hető, hiszen a kistermelők ve­gyes bort készítenek. Tizenegy éve járok ide, s jó irányba moz­dult el a borászat. Az első évek­ben sok hibás borral találkoz­tunk, ma már kevesebbel, noha vannak rosszul kezelt borok, vagy későn fejtenek, nem deríte­nek, félnek a kénezéstől, véte­nek a feldolgozás során... Aki megfogadta a tanácsainkat, min­den évben szebb borokkal jön.- Csurgón a lényeg, hogy a ba­rátaiknak és önmaguknak jó mi­nőségű bort tegyenek az asztalra a gazdák - mondta Trunkó Fe­renc borász, zsűritag. Ehhez ezek a bormustrák nagyon jók, főleg, ha megfogadják a tanácsainkat. Innen nem lehetne a nagyokkal versenyezni, főleg áruházi lánc­ba belépni, de a falusi turizmus keretében vagy vendéglátószin­ten nagyon jó lenne, ha helyi bo­rok kerülnének ki a térségbe, ki­szorítva - amit igazán talán nem is lehet - a külföldi borokat. Trunkó elismerte: hamar „ki­szúrja” a horvát borokat, ugyan­is tetszik vagy sem, szomszéda­ink szőlőtermesztése és borásza­ta sokkal magasabb szinten van, mint a mienk. A magyarázat? Kedvezőbb állami támogatás és lehetőségek, miközben nálunk modern technológiát felépíteni, borsos ára miatt, csak kevesek­nek adatik meg. Egyetlen arany A NYOLCVANNYOLC fehérbor­ból egyetlen aranyérmes lett, a böhönyei Albertus Jó­zsefé. A 46 vörösbor közül 15 kapott aranyat. Csurgó város fehérbora Szabó Ist­ván Irsai Olivéré lett, Csur­gó város vörösbora Ureczky Attila kékfrankosa. Ureczky Attila, az egyetlen, akinek a térségben hamarosan kereskedelmi mennyiségű bo­ra lesz, úgy összegzett: ezeken a borversenyeken az okosabbja tanul, a butábbja megsértődik, s ezzel nincs mit tenni... ■ Varga Andrea JEGYZET VARGA ANDREA A miénk is jó lehet röhejes, még hogy jó csur­gói borok! - hallottam egy helyi rendezvényen egy he­lyitől. Mástól meg azt: Csur­gón minek vidéki borokat versenyeztetni? Megint más szerint: jót tesz a vidéki, mi­nőségi bor, „húzza” a helyit. Nincs egyetértés. Ráadásul a csurgói borversenyek megosztottságban zajlanak, lévén két boros csoport, az egyiket balosnak, a másikat jobbosnak titulálják. Volt egy év, amikor közös ver­senyt szerveztek. Mivel idén nincs folytatása, gon­dolható, hogy porszem ke­rült a közös gépezetbe. Vi­szont ha már két verseny van, a logika azt diktálná, a helyi gazdák méressék meg magukat mindegyiken. De mit ér a logika, ha az érzel­mek mást diktálnak? sokszor hallom, valaha jó bortermő vidék volt a Drá­va mente. Illúzió volna hin­ni, hogy feltámasztható. Vi­szont igenis vannak borok, amelyek megállják a helyü­ket, s ezekre illene büszké­nek lenni. Horvátország­ban szinte mindenütt a ha­zai, sőt a tájspecifikus ter­mékeket kínálják. Amikor egy csurgói rendezvényen felvonultatták a testvérvá­rosok gasztronómiáját, az erdélyi lekvárnak, a szlo­vák sajtnak, a francia her­kentyűnek volt keletje. Ám a házigazdák bolti kolbásza leginkább csak éhségcsilla­pításra szolgált. mit ér, ha hangoztatjuk, hogy szegény gazdaságunk hány sebből vérzik, miköz­ben leemeljük a polcról a nem magyar tejet, akármit? Olcsóbb, mint a házai? Le­het, de akkor nem kell szid­ni a multit, hiszen nem hoz­ná, ha nem vennénk. SIMONÉ WEIL filozófus mondta: meg kell tanul­nunk vágyakozni az után, ami a miénk. S elhinni - te­szem hozzá -, hogy igenis lehet jó az, ami a miénk. t KÉRJÜK ÉS VÁRJUK | MINDEN SZIMPATIZÁNSUNK AJÁNLÓSZELVÉNYÉTI i kérjük, jutassa el I a 4°bbik kaposvári irodájába: Kaposvár, Szent Imre u. 14. Hétfő - Péntek: 14-19 óráig Hívja ielölljeinket és személyesen felkeressük: Nemes Károly: 06/20 925-22-80 Futó Tibor: 06/70 389-97-13 Köszönjük a bizalmat! _______Fizetett politikai hirdetés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom