Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-15 / 38. szám

SOMOGY! HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 15., HÉTFŐ KÖRKÉP 13 Kárpótlást kérnek az ujjakért közöny A gyilkossági kísérlet áldozatai úgy érzik, hogy semmibe veszik őket Egyenlő esélyek a tanuláshoz, a kultúrához a falvakban Nyolc éve történt a gyil­kossági kísérlet. Akkor tá­madták meg a lakásában a barcsi Sánta Jánosnét és Csaba fiát. F. Szarka Ágnes Azt mondják: nem is rájuk hara­gudtak a támadók, a család má­sik tagját akarták így figyelmez­tetni. Áz asszony egyik kezén hi­ányzik a hüvelykujja, a másikon a bozótvágóval lemetszett három ujját sikerült visszavárná, de az­óta sem működnek. A fiának ak­kor perceken múlt az élete, mert a támadók egy artériát is elmet­szettek. Karján, vállán, nyakán borzalmas hegek árulkodnak a történtekről. A tetteseket elfog­ták, kiszabott büntetésüket töltik.- Már nem sokáig, mert az egyikük az idén, a másikuk 2012-ben szabadul - mondta Sánta Csaba. - Nem elég, hogy lekaszaboltak bennünket, de az ügyvédünk sem úgy képviselt minket, ahogy kellett volna. Kár­térítést szerettünk volna kapni, négymillió forintra gondoltunk. Sajnos az ügyvédünk - arra hi­vatkozva utólag, hogy túl sok dolga volt - nem adta be a papí­rokat, és kicsúsztunk az időből. Azóta már nem is dolgozik ügy­védként. Az elmúlt években jár­taink ügyvédeknél, jogvédő szer­vezeteknél, hivataloknál, de sen­ki nem foglalkozott velünk. Édesanyám a keze miatt nem § tud dolgozni, a visszavarrt ujjai - érzékeüenek. Én sem nehéz fizi- a kai, sem aprólékos manuális | munkát nem tudok végezni. 1 Egyszer megerőltettem a kezem, Sánta Csaba dolgozni szeretne. Nyolc éve azonban néhány perc alatt tönkretették az életét, édesanyját ápolja műtét lett a vége. Szeretnék dol­gozni, de itt, Barcs környékén nincs hol. Ha lenne pénzem, megszerezném a tehergépkocsi­ra a jogsit, azzal lehetne valamit kezdeni. A támadás előtt Kapos­váron dolgoztam egy gyárban. Véglegesítés előtt álltam, de az eset miatt nem lett belőle sem­mi. Most ápolási díjat kapok édesanyám után, ez legalább be­leszámít a nyugdíjba. A család tragédiáját fokozza, hogy a kárpóüás reményében bankkölcsönt vettek fel. A tör­téntek miatt hol a rezsit fizették, hol a törlesztést. Azt mondják: a bank végrehajtással fenyeget- El vagyunk adósodva, árul­juk a házat - tette hozzá Csaba. - Az árából ki tudnánk fizetni a kölcsönt, és talán maradna any- nyi, hogy valahol meghúzzuk magunkat. Nyomosabb ok: nem érezzük itt jól magunkat A la­kásban sok minden emlékeztet a történtekre. Az ügyvédünk sú­lyos mulasztást követéit el, őt okoljuk, hogy nem kaphattuk meg a kárpótlást- Oda esett az ujjam az asztal alá - szólt közbe Sánta Jánosáé -, gyakran még mindig ott lá­tom. Merő vér volt itt minden, mint egy mészárszékben. Azóta sincs nyugalmam. Arról nem be­szélve, hogy rendszeresen kell orvoshoz vinni engem, úgy meg­viseltek az események. De a Csa­ba is időnként dührohamot kap. Olyan ideges, hogy nem lehet megnyugtatni. Egészséges em­berek voltunk, és néhány perc alatt tönkretették az életünket, azóta pedig semmibe vesznek minket. Nem tudjuk, hogy egyál­talán kihez fordulhatunk még?! Jubileumi elismerések a tabi gyár dolgozóinak Közmunka: maguk dönthettek a romák Kutason, hogy kinek jut kenyérkereset A dolgozók megbecsülésének szép példája volt az az ünnepség, amelyet'a tabi városi művelődési központban rendezett a Flextro- nics International Kft. tabi gyár­egysége. Azokat a hűséges mun­kavállalóikat hívták meg az ese­ményre, akik 2008 és 2009 de­cemberében töltötték be a gyár­egységnél az öt-, tíz- és tizenöt éves munkaviszonyukat. Varga Zoltán HR-menedzser el­mondta: négyszáz dolgozót hív­tak meg az ünnepségre, akiket Carol Schutters, a gyáregység ügyvezető igazgatója köszöntött, majd méltatta a cég érdekében végzett tevékenységüket. Az ün­nepség végén valamennyi „törzs- gárdatag” jubileumi oklevelet és különböző értékű ajándékutal­ványt kapott. ■ Krutek ]. A cigányönkormányzat is bele­szólhatott Kutason, hogy kiket válogassanak be a cigány köz­munkaprogramba. Öt roma fog­lalkoztatására kapott lehetőséget a falu. Bogdán Ferenc elnök azt mondja: nem tud róla, hogy ed­dig bárhol beleszólást kapott vol­na a kisebbségi önkormányzat a munkahelyek elosztásába, pedig ez lenne a logikus, hiszen nekik lényegesen több ismeretük van az érintett családokról.- Azzal együtt is jónak tartom az önkormányzat gesztusát, hogy most a munkából kiszorul­tak ránk haragszanak. Nem volt könnyű a feladat, nekünk is mérlegre kellett tennünk a je­lentkezőket: kitől várható és ki­től nem a tisztességes munka. Hozzátette: több munkaprog­ramra, vetőmag- és baromfipá­lyázatokra lenne szükség. A ci­gányok többsége nem kegyelem­kenyeret akar. Ha az induláshoz segítséget kapna, megtermelné a betevőjét. A többség igenis tö­rekedne a jobb életre. Persze minden cigánylakta faluban él két-három család, amellyel gond van, és sajnos ezekről ítélik meg a többieket is. ■ Nagy L. Egyénre szabott számítógépes, illetve nyelvi képzés, életvezeté­si foglalkozás, színjátszó cso­port. Ez mind része annak a programnak, amely hátrányos helyzetű gyerekeket, fiatalokat, felnőtteket segít. A kezdeménye­zésre a Társadalmi Megújulás Operatív program 42 millió fo­rintos támogatást adott annak a konzorciumnak, amelynek fő pályázója a marcali kulturális központ, partnerei pedig a kéthelyi Árnyékban Alapítvány és a nemesdédi önkormányzat. A program tájékoztatóján Bőszné Kiss Katalin, a kulturális központ igazgatója elmondta: az oktatással, képzéssel, kompe­tenciafejlesztéssel olyan alter­natívákat kínálnak, amelyekhez a hátrányos helyzetű emberek - legyenek romák, állami gondos­kodásban élő gyermekek, eny­hén értelmi fogyatékosok vagy mozgáskorlátozottak - nem jut­nának hozzá. Nem véletlen te­hát, hogy a tanfolyamokra lét­szám feletti a jelentkezés. Halászi Attiláné nemesdédi polgármester a vállalt feladatok­ból kiemelte a demokratikus jo­gok és kötelezettségek megis­mertetését Molnáráé Petii Ágnes az alapítvány képviseletében pe­dig arról számolt be: az integráci­ót erősítve huszonkét gyermek­kel foglalkoznak, a Légy jó mind­halálig című zenés darabra ké­szülnek. ■ Vigmond E. Számítógépen a Rinya menti könyvállomány Számítógépre viszik a Rinya menti községi könyvtárak doku­mentumait Az ehhez szükséges pénzt tavaly nyerte el, s idén lát a feladathoz a térség mozgó­könyvtári hálózatát fenntartó nagyatádi bibliotéka. Tizenhá­rom településen gondoskodnak olvasnivalóról, s tavaly több mint kétmillió forint értékben vásárol­tak könyveket és folyóiratokat a város és a falvak könyvtáraiba. Az informatikai fejlesztés révén el lehet kezdeni a könyvállomány számítógépes nyilvántartását, s áttekinthetővé válhat a térség könyvtáraiban fellelhető teljes do­kumentumgyűjtemény. ■ N. L. Turistákat várnak a bélavári vendégházba Csökkentik a vadkárt a szántókon zala Fekete István nevét vette fel a tizennégy tagú vadásztársaság Pályázati pénz a zalai csapadék elvezetésére Bélaváron az épülés-szépulés anyagi fedezetét pályázati támo­gatások alapozzák meg. A teme­tő rendezettségére is gondot for­dít az önkormányzat: új kerítés készült. Újfalvi Jánosáé polgár- mester elmondta: az egyik utca­részben az ivóvizet több házba is tavaly vezették be. Idei nagy be­ruházásuk, a hétmillió forintos turisztikai fejlesztés tavasszal kezdődik. A vendégházat bőví­tik. Nemcsak a higiéniai feltéte­leken javítanak, hanem újabb szobákat is kialakítanak, hogy készek legyenek mind több tu­rista fogadására. Tervezik még a művelődési ház technikai felsze­reltségének javítását, játszótér építését is. ■ Gamos A. Egy éve Farkas Imre kezdemé­nyezésére a második vadásztár­saság alakult meg Zalán. A tizen­négy tagból álló civil szervezet Bognár Pétert választotta elnök­nek, és felvette a Fekete István Polgárjogi Vadásztársaság nevet.- Társaságunk kettős céllal jött létre - mondta Bognár Pé­ter. - A vadászati szenvedély kielégítését összekötjük a ter­mészetvédelemmel. Az egyre nagyobb méreteket öltő vadká­rokat igyekszünk megelőzni, enyhíteni. A vadásztársaság 2009-től Zala környékén, Sér- sekszőlős, Tab és Torvaj terüle­tén mintegy kétezer hektár - főleg mezőgazdasági, de( erdő­foltokkal tarkított - területen Bognár Péter: megelőzzük, enyhít­jük a vadkárt az erdeinkben Megtámadta a vad bognár Péter 1985-ben tett vadászvizsgát. Tagja volt az országban elsőként megala­kult budapesti bérkilövő va­dásztársaságnak. Számára a vadászat életforma. Fő­ként esténként, hétvégeken járja a természetet. Lőtt már 120 kilós vaddisznót, szar­vastehenet és -borjút. Megta­pasztalta a vadászbalesetet is: a kan Zala környékén egy nádasban támadt Bog­nár Péterre. Agyarával mint­egy 25 centi hosszan felhasí­totta a bal combját. vadászik. Sajnos az utóbbi években töl>b millió forint vesz­teség keletkezett itt. Ezért arra törekszünk, hogy a Földtulajdo­nosoknak, a területet művelő bérlőknek minél kisebb legyen a vad által okozott kára. Az első évben a tagok 10 szar­vast és 15 vaddisznót lőttek ki, közülük egy aranyérmes lett, amelyet Kovács József siófoki va­dász ejtett el: az agyara 22,5 cen­tis volt. Hozzátette: őzből nagyon kevés van a területen, ezért arra nem is vadásznak. Az apróvad­állomány szintén gyér az első­sorban mezőgazdasági művelé­sű területen. Tavaly tíz fácánt, négy rókát és két nyulat ejtettek el a vadászok. ■ Krutek József Pénzt kapott a Balaton Fejleszté­si Tanács csapadékvíz-elvezeté­si projektjétől Zala község. A te­lepülés 2,8 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert. Kadlicskó György polgármester elmondta: a Kossuth utca végén vízelnyelő rácsot, zuhanóaknát építettek ki, ami nem engedi a domboldalról lezúduló csapadé­kot a közútra. Az utcában közel százméteres szakaszon az árkot is leburkolták.- A négymillió forint összegű beruházást a siófoki 1. számú Mélyépítő Kft. dolgozói végez­ték el - mondta a polgármester. - Az önkormányzat 1,2 millió forint saját erőt biztosított a munkához. ■ K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom