Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-15 / 38. szám
11 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 15., HÉTFŐ KÖRKÉP Kapoly: közhasznú és közcélú munkás dolgozik az ároktisztításon Három közhasznú és négy közcélú munkás dolgozik a napokban Kapolyon. A falun átvezető vízfolyás medrét tisztítják. Bertalan Béla polgármestertől megtudtuk: a vízfolyásba nőtt cserjék, bedőlt fák akadályozzák a víz folyását, ezért a munka nélkülözhetetlenné vált. Volt már rá példa, hogy a tavaszi és nyári záporok után a kiöntött víz kárt tett a veteményeskertekben.- Túdomásom szerint az utóbbi tíz évben nem volt ilyen nagyméretű medertisztítás - mondta a polgármester. - A mintegy két kilométeres szakasz rendbetételét a tervek szerint február végéig fejezik be. ■ K. J. Gazdákat képeznének Berényben Negyvenhat végzőse van a nagy- berényi alapítványi középiskolá- J nak. A 34 érettségizőnek szalag- | avató bált rendeztek, amely egy- I ben az iskolát népszerűsítette. Halmos Katalin, a középiskola igazgatója elmondta: idén kevesebb diáktól búcsúznak, ezért arra törekszenek, hogy hiányszakmák oktatásával csábítsák Nagy- berénybe a fiatalokat. Eddig irodai asszisztenseket és kertészeket képeztek, ősszel pedig elindul a gazdaképzés is, tanulmányi eredménytől függően ösztöndíj lehetőségével. ■ K. T. Lábas és lábatlan kocsonyák somogybabod Csokis Tibi ötlete volt annak idején a verseny Négylábú, kétlábú és lábatlan - kevesen gondolnák, hogy ezek olyan kategóriák, melyekben a szombati somogybabodi kocsonyafőzó' versenyen nevezni lehetett. Füleki Tímea A különféle kocsonyák ünnepét harmadszor rendezték meg a településen. Csima Sándor polgár- mester elmondta: nem más, mint az ismert előadó, Csokis Tibi ötlete volt annak idején a program, amely évről évre nagyobb népszerűségnek örvend. A mostani hétvégén több mint tucatnyi csapat készíthette a kategóriáknak megfelelően négylábúból, azaz zömmel sertésből; kétlábúból, tehát baromfihúsból és lábatlanból, így halból vagy akár gyümölcsből a kocsonyát. A Balatonlelle hegybírójából és a szomszédos települések polgármestereiből álló zsűri a lellei Riba Gáborné sertéshúsból készült ételét ítélte a legjobbnak. A lellei induló egyben a legszebben tálalt kocsonyának járó elismerést is megkapta. Külön kategóriában díjazták azokat, akik nem a helyszínen fő- zőcskéztek, hanem otthon készítették el jól bevált receptjeiket, közülük a balatonőszödi Valkó Gyula aratta le a babérokat. A kocsonyafőzés után környékbeli csoportok műsorára került sor, majd hajnalig tartó bálban mulattak a babodiak. A tálalásra is nagy gondot fordítottak a csapatok. Csiba Istvánná is büszkén mutatta a kocsonyás tálcáját Brüsszeli munka öt évre meghosszabbítva régiós bizottság Molnár Árpád balatonszabadi polgármestert újra várja az Európai Unió Újjáalakult az Európai Unió Régiók Bizottságának nemzeti delegációja, amelyben Molnár Árpád újra helyet kapott. Balatonszabadi polgármestere a 2010- 2015-ös ciklusban póttagként lehet jelen a Régiók Bizottságának brüsszeli ülésein. A politikus számára nem számít újdonságnak az uniós munka, hiszen 2003-ban már megfigyelőként is tagja volt az intézménynek, amelynek 2004 májusától rendes tagja lett az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének soraiban. Molnár Árpád elmondta: utoljára karácsony előtt kellett Brüsszelbe utaznia az uniós megbízatás kapcsán, legközelebb pedig épp a napokban indul az Európai Unió központjába, az újjászerveződött Régiók Bizottságának 2010-es első plenáris ülésére. A balatonszabadi polgármestertől megtudtuk: nagy vita zajlott azért, hogy ki lehessen tagja a bizottság nemzeti delegációMolnár Árpád (jobbról) és a Szalay András az Európai Parlamentben jának. Ennek részben a presztízs az oka, másrészt pedig az, hogy a nagy pártok képviselőinek még lehetőségük nyílt az európai uniós politikai karrierjük meghosszabbítására. A 344 tagot számláló Régiók Bizottsága a helyi és regionális önkormányzatokat tömörítő szervezet, amelynek célja, hogy tagjai is beleszólhassanak az uniós jogalkotásba, ezáltal Európa közelebb kerülhessen a polgáraihoz. ■ Kolumbán T. Hat százalékkal nőtt a szociális lakások bére Nagyatádon Átlagosan hat százalékkal drágultak a lakbérek Nagyatádon - erről döntött legutóbbi ülésén a város képviselő-testülete. A szociális lakások bérét a bérlők szociális helyzetére és a gazdasági válságra való tekintettel nem növelték, mivel tartani lehetne tőle, hogy csak a lakbérhátralék növekedne ezzel. 2009-ben egy összkomfortos önkormányzati lakásért négyzetméterenként 341 forintot kért a város. Ugyanez az ár szociális lakás esetében 283 forint volt. Februártól az önkormányzati lakás lakbére négyzetméterenként 361 forintra nőtt, azaz egy ötven négyzetméteres összkomfortos lakásért havonta 18 ezer forintot kell kifizetnie a benne lakónak. Ugyanez szociális lakásnál maradt a tavalyi árral megegyező 14 ezer forint. Száznyolcvan lakás van jelenleg a város tulajdonában, melyekre tavaly 27,7 millió forintot költött a városgondnokság. Ugyanakkor minden ötödik forinttal elmaradnak a nagyatádi bérlők; mára elérte a tízmillió forintot a lakbértartozások ősz- szege. Van olyan lakó, aki beköltözése óta egyetlen fillér lakbért sem fizetett, s mára az adóssága meghaladta a félmillió forintot. Két kilakoltatáson már túl van a városgondnokság. ■ N. L. Hajnaltól késő estig tolják a havat Barcson Már kilencven tonna sót szórtak le a barcsi utakra ezen a télen. A hóeltakarítási terv alapján naponta nyolcvannégy munkás dolgozik reggel öt órától a város közterületein. A négy munkagép mellett szükség esetén egy járdatakarító kistraktor és multicar is bevethető. Ungvári Zoltán, a városgaz- . dálkodási igazgatóság igazgatója elmondta: elsősorban a főutakat, a buszok útvonalát, a mentőállomás és az intézmények környékét és a fő bekötőutakat tolják le, ezután jöhetnek az alsóbb rendű utak. Hozzátette: nagyobb havazás esetén mintegy négy óra alatt érnek végig a városon. ■ J. G. Kiszely István szerint semmi közünk a finnugor népekhez (üt)őstörténet Fonyódon tartott előadást az antropológus, aki cáfolta a tankönyvekből szerzett ismereteinket A magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugor népekhez. Ezt Kiszely professzor mondta Fonyódon.- A magyar népesség harmincöt százaléka genetikailag legközelebb a belső-ázsiai török népekhez áll - idézte a világ vezető tudományos folyóirataiban a kutatások összegzéseként megjelent állításokat Fonyódon Kiszely István antropológus. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a gödöllői egyetemen is oktató professzor jött, beszélt, és befutott a történelemtankönyveknek, de legalábbis a fejük tetejére állította azokat. Kiszely István a Mátyás Király Gimnáziumban tartott előadást a magyar őstörténetről. Bár többször kitért rá, hogy nem aktuálpolitizálni érkezett, azt mégis elárulta: „a Jobbik az én fiaim, lányaim”, s így a párt választókerületi jelöltjének sem felejtett el sok sikert kívánni. „Ebből most már elég volt, magyarok szeretnénk lenni” - hangzottak az előadás kevésbé tudományos részletei. Kit értünk magyarnak, mi jellemzi a magyarokat, s hol volt az őshazánk? - ezt a három kérdést taglalta a profesz- szor Fonyódon.- Az időszámításunk előtti hetedik századtól, a szkítáktól - vagy szittyáktól - 1246-ig, a Kiszely István: legközelebb a belsőázsiai török népekhez állunk kunokig számítjuk a magyarságot. Ők azok, akik Belső- Ázsiából, türk közösségből jöttek be a Kárpát-medencébe - így Kiszely professzor, aki a teória szerint 395-ben Tápió- szentmártonban született Attila hun királyról mint az első évezred legnagyobb uralkodójáról beszélt amerikai publikációkra is utalva, majd Attila Kárpát-medencei birodalmának visszafoglalásaként részletezte a honfoglalást. Kitért azokra a mitokondriális vizsgálatokra, amelyek álláspontja szerint igazolták: a székelyek Attila hunjainak utódai.- A világ legrégebbi receptkönyvével rendelkezünk emelte ki Kiszely István, aki arról is beszélt, hogy előkerült száz darab háromezer éves hun recept. Az előadó a magyar népzenekincsre és a népművészetre is utalt, amely a tőlünk kilencezer kilométerre lévő mai kínai területeken nemegyszer megszólalásig ugyanúgy él, mint nálunk, így egyes népdalok, de hímzésmotívumok is.- Magyarországon a török időkben volt a legnagyobb gazdasági jólét - szögezte le az antropológus. - Az Északi-tengerig mi exportáltuk a vörösbort, s évente háromszázezer szilaj marhát és hétszázezer bakonyi sertést hajtottunk ki Angliába - mondta Kiszely arra utalva: a „bacon” nem volt más, mint a bakonyi sertés szalonnája.- Sok tévtan kering, hogy eltereljék figyelmünket az igazi magyar őstörténetről - jelentette ki a professzor. Több ponton részletezte, milyen emlékeket őriznek a magyarok őseiről azok a népek, amelyekkel eleink érintkeztek a Belső-Ázsiá- ból Közép-Ázsián át az északi úton a Kaukázus középső részébe, majd onnan az Ural nyugati feléből Etelközön át vezető útjukon. Kiszely István szerint a finnugorokkal való kapcsolat is az egyik ilyen viszonylag rövid találkozás volt. ■ Füleki Tímea
