Somogyi Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-11 / 35. szám
3 somogyi hírlap - 2010. február 11., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Tíz éven belül eltűnik a vidék? adás? vétel? Az elszegényedő réteg igyekszik megszabadulni a földjétől Más vet, más arat? Sokan a bérbeadásban látják a jövőt, a somogyi agarárkamara titkára mindenesetre amondó: a földtől csak a legvégső esetben szabad megválni! (Folytatás az 1. oldalról) A Magosz-vezető rámutatott: nem kérdés, hogy fenn kell tartani a földvásárlási moratóriumot. Azaz a kormány forduljon az EU- hoz, s minden erejét felhasználva érje el, hogy továbbra is maradjon érvényben a külföldiekre vonatkozó termőföld-vásárlási tilalom. Ha mégse kerülne erre sor, akkor - szerinte - a külföldiek egyszerűen kivásárolnák a somogyiak alól a földet.- A földkérdés a politika martaléka és a spekulánsok játéktere lett - vélekedett Ács József, a mezőgazdasági termelők érdek- védelmi szövetségének megyei elnöke. - Ez az ágazat egyik legnagyobb gondja. Az egészet még a kárpótláskor szúrták el, azóta földtörvényt csak toldozzák-fol- dozzák. Sajnos, a nyugodt munkakörülményekre igen kicsi az esélye azoknak, akik a földművelésből akarnak megélni. Lakos János tengődi polgár- mester hangsúlyozta: az elszegényedő réteg igyekszik megszabadulni a földjétől. Ezt egyes helyeken látványos megmozdulások kísérik, másutt csendben zajlik az ügylet Ügyeskedésekről, trük- köző felvásárlásokról korábban és manapság is hallani lehet - A mi térségünkben a szántó hektáronkénti ára 600-700 ezer forint- így polgármester. - A bérlők viszont évente nagyjából 30-40 ezer forintot fizetnek. Visszatérő gond, hogy gyakran nem a helyiek vagy a környező területen gazdálkodók vásárolják meg a kiszemelt termőterületet, hanem a távolról érkező emberek jutnak hozzá. S egy részük állítólag spekulációs vagy befektetési céllal kaparintják meg a jó adottságokkal megáldott területet. A településvezető amondó: a vásárlással együtt a fóldkoncent- ráció is egyre nagyobb mértéket ölt. Már létezik egy olyan réteg, amelyik egyenként több ezer hektárnyi területtel rendelkezik. S a hatalmas táblák birtokában ők már vélhetően „játszadozni tudnak az árakkal", méghozzá úgy, hogy ez könnyen számos kisgazdaság vesztét okozhatja. A megye kistérségeit tekintve talán Dél-Somogyban lehetett érezni kisebb mozgású Bár Mészáros József szerint talán jobb lett volna, ha erre nem kerül sor.- A munkanélküliség elképesztő méreteket öltött, ezért az emberek az utolsó értékeiket élik fel - így az agrárkamara titkára. - Végső megoldásként a szántó vagy egyéb termőterület eladása jöhet szóba. Átérzem az emberek nehéz helyzetét, de szerintem nem szabad hozzányúlni a földhöz. Aki eladja a földjét, az a jövőjét értékesíti. Sok tekintetben a bérbeadás még mindig jobb, mint az, ha valaki megszabadul a szántójától. ■ Harsányi Miklós Földeladás Somogybán Tavaly is adták-vették azért a földet Somogy összesen: 13 124 hektár Központi segítséget a földínségre! Sok fiatal agrárszakember az állam hathatós közreműködésétől várja a változásokat NAGYJÁBÓL. HÚSZ HEKTÁRON gazdálkodunk, de legalább ekkora területre lenne még igény - vázolta vágyait egy ifjú agrárszakember. Közép-somogyi birtokán - a növénytermesztésen kívül - állattenyésztéssel foglalkozik. Úgy számolja: egy család eltartásához legalább 35-40 hektárnyi szántó, húsz hektárnyi gyepterület, 60-80 húsmarha vagy harminc tehén és szaporulata szükséges. csakhogy van egy óriási probléma: a környéken kevés a föld. A maradék, meglévő területet nem akarják eladni vagy pedig olyan „ tőkések“ veszik meg, akikkel a fiatal agrártermelők képtelenek versenyre kelni. S BIZONY AZ IS ELŐFORDULT már, hogy a helybeliek némelyike betart a kezdő vállalkozónak vagy a faluban letelepedni vágyó agrán'állalkozónak - magyarázta. - Előfordul, hogy hamarabb odaadják egy külföldinek vág}' idegennek a szántót, mint egy visszaköltözőnek. Pedig ő is megadná azt az árat, amelyet a tulaj kér. a földínségre megoldás lehet a központi segítség. A szakember nem kifejezetten kormányzati segítségre gondol, hanem inkább szakminisztériumi közreműködésre. Kedvezményes kamatozású hitellel támogathatnák a fiatalokat. Ehhez hasonló konstrukcióra - utalt az előzményekre - már volt példa a közelmúltban, de ezúttal olyan rendszert kellene bevezetni, ahol nem egyből 40 százalékos önrészt kell letenni az asztalra. az ifjú agrármérnök úgy látja: természetesen a felkínált kedvező támogatásért a vállalkozótól is seregnyi dolgot követelhetnének meg. - S ne felejtsük el, hogy a vállalkozások adót fizetnek, s tevékenységük hozzájárulhat a falu, a kistérség fejlődéséhez - emelte ki. - A helyben működő kisebb- nagyob cégek általában munkahelyet teremtenek. JEGYZET Elesettek segítői MÉG A HÓ ELŐTT TÖRTÉNT. Mikében a halastónál, mindjárt a falu szélén valaki elütött egy kutyát. Aztán tovább hajtott. Nagyatád felől érkezett egy betegszállító mentőautó. A kocsi megállt a kutya előtt, a sofőr bekapcsolta a kék villogót, kiszálltak, és ellátták az állatot. akik látták, azt állítják: megindító látvány volt. Vannak emberek, akik arra születtek, hogy segítsenek. Segítsenek embernek és állatnak egyaránt. Vannak emberek, akik megtanulták becsülni a másikat. Ez a hivatásuk. Ezt vállalták, ezért dolgoznak. Sokan vannak. Néven ismert és névtelen segítők. Az elesettek segítői. Az ismert színészt hallgatom a televízióban: sorjázza a jelzőket kollegájáról, a tehetségét dicséri, a felkészültségét, az alaposságát, mindazt, ami idős korában is a pályán tartja. Azt sugallja, hogy a munka, a tevékenység felüdülés, és karbantartja az embert pszichi- kailag meg fizikailag is. Aztán hallgatom a politika szereplőit, a közszereplőket. Náluk is válogatottak a jelzők: röviden, tőmondatokban fogalmaznak, de ez a tőmondat olyan, mint a kard. Szúr, vág és fáj. Kétségbe vonják mások szellemi képességeit, tisztességét és persze hozzáértését Nem mondom, mindkét oldalon van, akit nem illet meg a dicsérő jelző, de azért a fürdővízzel a gyereket nem ülik kiönteni. A mi életünk lenne szebb, ha meggondolnánk ezeknek a jelzőknek és tőmondatoknak az alkalmazását, és a hibák mellett legalább egy pillantást vetnénk az érdemekre is. Ettől persze még nem kell szemet hunyni a hibák felett, de meg kell becsülni a másik embert. Ez is a hivatásunk. Zászlóra tűzött tiltakozás: Kaposvár igen, Siófok nem betegügy Elhamarkodottnak véli az újkeletű szervezet legfrissebb akcióját a kórházszövetség elnöke (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Kórházszövetség állás- foglalásban határozta el: nem csatlakozik a demonstrációhoz. Varga Ferenc siófoki főigazgató, a szövetség elnöke az okokról szerdán elmondta: bármilyen tiltako- | zásról csak a tényleges helyzet megismerése és elemzése után dönthetnek; ezt februárban elvégzik. Csiba Gábor viszonylag újkeletű szövetségének akcióját elhamarkodottnak véli a tradicionális szervezet elnöke. Kaposvár súlyponti kórháza csatlakozik a csütörtöki akcióhoz, tájékoztatott a Kaposi Mór sajtóreferense. A gyógyítók ezzel együtt sem közeh'tik meg, és utolérni feltehetően nem is akarják a vasutasok mozdonyszerű érdekvédelmi képességét. Az utóbbi fél évben azonban kétségkívül sokat hallatták a hangjukat. A szakmai szervezetek szeptemberben zöld zászló és szalag kitűzésével jelezték, elégtelen a finanszírozás. Bizonyságul: gyarapodtak a várólisták, tervezhető műtétek maradtak el országszerte. Hetvenmilli- árd forint hiányzott az egészség11. János PÁL kezdeményezésére 1993-tól február 11. a betegek világnapja. 1858-ban ezen a napon jelent meg a Szűzanya Soubirous Bernadett 14 éves francia lánynak Lourdes- ban, s a sziklabarlangban csodatevő forrás fakadt. ügyi kasszából, s az adósságállomány év végére elérte a 100-120 milliárdot. A beszállítók jóindulatán - és a várakozáson kívüli egyéb lehetőségük hiányán - múlott, hogy az ágazat talpon maLourdes-ban a zarándokok száma évente több mint félmillió és a természetes módon meg nem magyarázható gyógyulások száma is több ezerre tehető. E napon számos templomban kiszolgáltatják a szentséget azoknak, akik előzőleg kérik azt. radt; bár a szaktárca folyamatosan hangoztatta, nincs baj. Varga Ferenc elmondta: a kórházak januárban levegőhöz jutottak. Tavaly 4,5, az év első napjaiban 6, majd január közepén 39,5 milliárd forintot kaptak, megállapodás szerint. Ez enyhített az adósságok présén, de javarészt csak a dologi kiadásokra volt elég, vállalkozói munkabérek példáid továbbra is vannak a várólistán.- A 2010-es költségvetés a korábbiaknál kevesebb forrást tartalmaz, így a nehézségekkel küzdő kórházakban az adósságok újratermelődése nem áll meg - fogalmazott az elnök. - Ismét nehéz időszak várható, a hangoztatott strukturális átalakulás nélkül a rendszer nem lesz fenntartható. A szakmabeliek szerint több pénz kell, vagy kevesebb kórház, de több orvossal és ápolóval. ■ Balassa Tamás Lourdesi Szűzanya, és a gyógyuló sebek
