Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-04 / 2. szám
13 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 4., HÉTFŐ SOMOGYORSZÁG KINCSEI népzene „Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.” (Babits Mihály) A HALADÁS ÉS A FIATALSÁG OLDALÁN Vikár Béla 1859. április 1-jén született Hetesen, és 1945. szeptember 22- én hunyt el Dunavecsén. F. Szarka Ágnes Mindig a haladás és a fiatalság oldalán állt, a tudományban és az irodalomban egyaránt. Nem volt irigy Bartók és Kodály dicsőségére, sőt, segítette őket, és szívből örült később fényes nemzetközi sikereiknek is. Vikár Béla széles körű munkásságának legismertebb darabja talán a pompás Ka- levala-fordítás, melyet az Akadémia adott ki. A finn és észt, valamint a nyugati nyelveken kívül a grúz nyelvet is annyira elsajátította, hogy Rusztaveli 800 éves eposzát: a Tarielt is lefordította. Szülőföldjén korán megfogta lelkét a parasztnóták, -mesék világa. Édesanyja ajkáról jegyezte le gyorsírással az első dalokat, majd az egész megyét bejárta. A kilencvenes években ismerkedett meg Rákóczi Izidor pesti műszerésznél az Edison-féle fonográffal, s az egész világot megelőzve ment ki falura fonográffal dalt gyűjteni. 1896 őszén kezdte meg Borsod megyében - Mezőcsáton - a viaszhengerre való felvételt. Mikor külföldön ráeszméltek a gyűjtés ilyen módjára, neki már egész sorozat hengere volt. A Néprajzi Társaság vezetői hiába jártak segélyért gróf Csáky Albin kultuszminiszternél, csak jóval később, Wlassics Gyulától sikerült némi támogatást kapniuk, hogy Vikár folytathassa gyűjtőútjait. Az 1900-as párizsi világ- kiállításon Sebestyén Gyula e fonogramokat mutatta be. Világcsodája volt az akkor, de a folklórnak akkor is kevés volt az értő közönsége. Vikár Béla mintegy hétezer dalt jegyzett föl 19 vaskos füzetében. Ezeket a Tudományos Akadémia vásárolta meg, évtizedeken át életjáradékkal segítve e kiváló tagján, a szövegek későbbi kiadása reményében. Vikárnak a Néprajzi Múzeumban őrzött sok száz fonográfhengerét pedig maga Bartók Béla is oly nagyra becsülte, hogy többszöri gondos lehallgatás Vikár Béla szigorú tekintetű mellszobra fogadja a Hetesre látogatókat. Idén várhatóan elkészül az emlékház után saját kezűleg kottázta le. E fonográfhengerek kétharmad része pótolhatatlan zenei régiséget tartalmaz. A gyorsírásos feljegyzéseket gyűjtőútjáról hazatérve azonnal letisztázta, és 1910-ben átadta a Népköltési Gyűjtemény szerkesztőjének, Vargha Gyulának, aki az egész kéziratot elvesztette. Vikár gyűjtőútjai sikerét több jó tulajdonsága eredményezte: tréfálkozó modora, mély élet- bölcselete, kedvessége, a paraszt nyelvének és hangulatának megismerése, abba való beilleszkedése. A megmaradt több mint ötvenéves gyorsírójegyzetek cson- kasága, az anyag túlnyomó részének sehol sem közölt volta teszi nehézzé, hogy gyűjtőútjait térképen ábrázolják. 1925 februárjában lépett először a közönség elé a Vikár Béla kórus jogelődje, a Kaposvári Iparos Dalárda. Az 50tó0 fős együttes férfikarként működött a II. világháborúig. 1945 után Nyakas József szervezte újjá a kórust. 1962-ben a Zeneakadémián már mint Vikár Béla kórus mutatkozott be. 1964-től harminchat éven keresztül Zá- kányi Zsolt Liszt-díjas karnagy vezette az énekkart. Munkája, igényessége alkalmassá tette a kórust a nemzetközi megmérettetésekre is. Visszavonulása után 2000 novemberétől Lud- mány Géza karnagy vette át a kórus vezetését a jelenlegi negyvennyolc kórustaggal. A kórusban a diáktól a nyugdíjasig minden korosztály és sokféle foglalkozási ág fellelhető. Kodályt is inspirálta Vikár népzenegyűjtése KODÁLY ZOLTÁN 1906-ban ismerte meg Vikár Béla fono- gramgyűjteményét, s ennek hatására döntötte el, hogy falura megy népdalokat gyűjteni. Kutatásai elején ismerkedett mega hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor vette kezdetét életre szóló barátságuk. 1906-ban Magyar népdalok címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen zongorakísérettel ellátva. Költői véna és tréfás szójátékok a humoros szójátékok szerete- te már Vikár Béla gyermekkorában megmutatkozott A családi asztalnál kedvenc szava- járása volt az alábbi kétsoros: „Ne vesszen kárba, Inkább a Vikárba!” tréfás szójátékai leveleiben is megjelennek, még a legnagyobb nélkülözésben is. Öreg kori, a háború viszontagságai közt írt leveléből sem hiányzik egy kis szójáték: „Ma még megvagyunk, holnap talán megfagyunk ” élete során számtalan műfordítása jelent meg. Szükséges is volt a költői véna ahhoz, hogy élvezhetőén adja vissza a Kalevala szövegét vagy akár La Fontaine tanulságos, néhol tréfás fabuláit Fordítói munkái mellett rendszeresen jelentek meg saját versei a lapokban; főleg az általa szerkesztett Elet című folyóiratban. SZERINTEM berta gyula orvos: - Nekünk, somogyiaknak igazi kincsünk Vikár Béla, aki a Kaposvárhoz közeli Hetesen született. Három dolog jut róla eszembe: először is a fantasztikus Kalevala-fordí- tása, majd a népzenegyűjtése, illetve a zenei munkássága, és nem utolsósorban a nevét viselő kórus, amely méltán szerzett hírnevet magának az országhatáron belül és azon kívül is. ádám László polgármester: - Hetes büszkesége Vikár Béla, és még tartozunk az emlékháza elkészítésével. Most már a megvalósításhoz szükséges pénzügyi alapok a rendelkezésünkre állnak - mintegy kilencmillió forint -, tervünket, elképzelésünket még a finn köztársasági elnök is támogatja. Az elképzelések szerint az emlékházat 2010-ben fogjuk átadni. kapitány Orsolya néprajzkutató: - Nekünk elsősorban a népzenei gyűjtései jelentik az igazi kincset. No, és ahogy fonográfhengerrel rögzítette azokat. Sokoldalúságát nem kell bemutatni, éppen emiatt nehéz munkásságából néhány dolgot kiemelni. A Néprajzi Múzeum őrzi azt a páratlan anyagot, amelyet a finnországi expedíciójáról hozott haza. Ösvény a babonák és hiedelmek világában kirándulás Hatnapos túra a Balatontól Somogyfajszon keresztül a Dráváig Klasszikus formában egy romantikus lélek A Somogyfajszi Pásztorpark évről évre több látogatót vonz. A látogatók megismerhetik a somogyi pásztorélet múltját, a pásztorok művészetét, szokásait, hiedelmeit, babonáit, eszközeit. A parkban jelentős fejlesztések történtek, amelyek a bemutatást teszik hitelesebbé és a látogatók kényelmét szolgálják. A 200 hektáros terület infrastruktúrájának fenntartása, valamint a szakvezetések nem kis feladatot jelentenek. A pásztorélet tárgyi emlékeiből állandó kiállítás nyílt a Kund-kastély egyik termében. Az érdeklődők az épülettől induló bemutató útvonalon végighaladva kapnak ízelítőt a táj valamikori hangulatából. ÁltaláAz év minden szakában kellemes kirándulás tehető Somogyfajszra nos iskolai csoportok egész napos, illetve többnapos terepprogram keretében ismerkedhetnek meg a térség természeti és kulturális értékeivel, nevezetességeivel. A pásztorpark látogatói részére szakvezetést biztosítanak. Kialakították azt az állandó túraútvonalat, amelyen a csoportok a Balaton déli partjától indulva hat nap alatt érik el a Dráva folyót. A résztvevők a Balaton-Nagyberek, a Somogyfajszi Pásztorpark, a Boronka- melléki Tájvédelmi Körzet és a Petesmalmi Vidrapark érintésével ismerkednek meg a Belső- Somogyra jellemző, mozaikos élőhelytípusokkal és azok változatos élővilágával. Berzsenyi Dániel, a korszak kiemelkedő lírikusa 1804-től Niklán élt. Egykori lakóházában 1954-ben alakították ki az emlékmúzeumot. Tágas termeiben a költő személyes tárgyait és levelezésének dokumentumait vehetjük szemügyre. Megtalálhatók az ország különböző vidékeire a költőtársakhoz írott levelei, valamint költeményeinek kéziratai és nyomtatott változatai. Pipái, tollai és népi hangszerei a vidéki nemes életére emlékeztetnek. Gróf Széchenyi István szobra a költő és a nagy államférfi közötti szoros kapcsolatra utal. A ház előtti virágok között a költő mellszobra fogadja a látogatót. A magyar Irodalom nagy magányosa, a niklal remete
