Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-28 / 23. szám

2010. JANUÁR 28., CSÜTÖRTÖK 7 GAZDASÁG Vacakokból kutyulnak drága krémet minőség Olvasónk felhá­borodva teszi szóvá: sok kozmetikus rossz minősé­gű anyagokból kotyvaszt egyveleget, és azt hasz­nálja krémnek a vendég számára. Mit lehetne ten­ni ez ellen? A fogyasztóvédelmi hatóság munkája a kereskedelmi for­galomba kerülő termékekre korlátozódik - hívja fel a fi­gyelmet Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarorszá­gi Regionális Felügyelőségé­nek osztályvezetője. A koz­metikai és fodrászszalonok­ra tehát nem terjed ki az el­lenőrzés, annak ellenére, hogy egyre több kozmetikus dolgozik saját készítésű anyagokkal. (Gondolni lehet itt Ilcsi nénire, aki a maga összeállította krémekkel, pa­kolásokkal vált híressé.) Mindez persze nem jelenti azt, hogy a saját készítésű kencefice eleve rossz. Egy magára valamit is adó sza­lon vagy kozmetikus bizto­san nem teszi ki veszélynek a vendégét. Régebben mégis nagyobb biztonságot nyújtott a fogyasz­tóvédelmi rendelet. A módo­sított jogszabályban azonban már nincsenek erre vonatko­zó kötelező előírások. Előfordulhat tehát, hogy va­laki a kozmetikus kotyvasz­totta anyagtól betegszik meg. (A levélírónak némi rá­látása van a területre, mert a barátnője kozmetikus, aki is­meri a szakmát.) Ilyenkor kártérítés címén bírósághoz lehet fordulni. Azt viszont igazolni kell, hogy a bőrbajt a kozmetikus miatt kapta a panaszos. És az is előfordul­hat, hogy egy adott termékre mindenki egyéni érzékeny­ségtől függően reagál. Érdemes referenciát kérni, mielőtt valaki szalont vá­laszt. A jókban (bár azok drágábbak) biztosan nem fe­nyeget semmilyen veszély. ■ Rados Virág KÉRJÜK, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Bekódolt volt a fiaskó ingatlanadó A kiesett 50 milliárdot az általános tartalékból pótolják Ennek a kabinetnek már nincs ideje, hogy jogilag emészthetővé tegye a va­gyonadó lakóingatlanokra vonatkozó megbukott ré­szét - szögezte le tegnap Bajnai Gordon kormányfő azután, hogy az MSZP vezetőivel is egyeztetett. Kiss Roland Bár a gyors korrekció az Alkot­mánybíróság (AB) keddi, a va­gyonadótörvényt megnyirbáló döntése után azonnal felvető­dött, a miniszterelnök tegnapi bejelentése mégsem okozott meglepetést. A kormány vona­kodása mögött minden bizony­nyal a mindössze két országgyű­lési ülésből álló tavaszi törvény­hozási időszak húzódik meg. De az MSZP nyilván nem akar alapot teremteni „az embereket nyúzó, az ingatlanadót erőltető” kormányról szóló közbeszéd­nek, amely tovább rontaná vá­lasztási esélyeit. Tegnapi megszólalásában már Bajnai Gordon is igyekezett „át­menteni” az ingatlanadó ügyét a távolabbi jövőbe. A bérekre és a munkára rakodó adóterhelés további csökkentésének fontos­ságát hangsúlyozva emlékezte­tett: az AB sem a vagyonadót, sem az önbevallásos módszert nem ítélte az alaptörvénybe üt­közőnek. A következő kormány előtt tehát nyitva áll a lehetőség a közteherviselés ilyen irányú átalakítása előtt. „Az élőmunkára rakódó adó- és járulékteher további csökken­tése elkerülhetetlen. Ennek for­rása pedig az áfa növelése vagy a különböző vagyontárgyak megadóztatása lehet. Mivel azonban hazánk már most is az EU-direktíva által engedélyezett legmagasabb áfakulcsot alkal­mazza, az egyedüli járható út az ingatlanok megadóztatása ma­rad” - vitte tovább a kormányfő gondolatmenetét egy szakértő. A költségvetésből az AB dönté­se nyomán kiesett 50 milliárd fo­rintot az általános tartalékokból fogják pótolni - ezt már Oszkó Péter pénzügyminiszter közölte tegnap. Szóba jöhetne még a közigaz­gatási költségek visszafogása is, ám kérdés, ilyen jellegű újabb szigorításokat a mai kabinet a Bajnai a tegnapi tájékoztatón nem tűnt boldognak nyakába venne-e - fogalmazott lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adó­szakértője. Hozzátette: adóeme­lésekre ebben a kormányzati ciklusban már biztosan nem ke­rül sor. Később azonban az áfa vagy a tb-járulék megemelésé­vel nyílhat esély a költségvetési hiány megőrzésére, az éves adó­kat ugyanis „nem illik” év köz­ben bolygatni. Jobboldalhoz közel álló köz­gazdászok már tavaly év végén Hogyan hat az AB-döntés a két nagy pártra? mráz Ágoston Sámuel (Néző­pont Intézet) kutatásvezető a távirati irodának elmondta: akár új kampánytémát is hoz­hat az AB döntése, de ez első­sorban az MSZP számára vol­na kellemetlen. Az adó eltörlése ugyanis növeli a költségvetési hiányt, ezért lépnie kell a kor­mánynak. A Fidesznek az Al­kotmánybíróság döntése legfel­jebb azért kellemetlen, mert így egy a várható kormányalakítás utánra tervezett szimbolikus in­tézkedéséről le kell mondania - magyarázta. magyar Kornélia (Progresszív Intézet) szerint az AB döntése az MSZP-re nézve nem politikai vereség. A szocialisták a kam­pányban felhasználhatták vol­na az ingatlanadót olyan üze­netként, miszerint azoktól kér­nek áldozatot, akiknek több van. De fel is lélegezhettek, hi­szen a Fidesz választási kam­pánya erősen épített volna erre az elemre. Szerinte a Fidesz a kampányában már nem használhatja fel ezt a témát. JUHÁSZ ATTILA (Political Capital) azt mondta: az ingat­lanadó eltörlése kudarc az MSZP-nek, és a költségvetés szempontjából is rossz a párt­nak. Az AB határozata az in­gatlanadóról a Fidesznek abból a szempontból kedvezőtlen, hogy az ingatlanadó eltörlését akarták volna „felnagyítani”, adócsökkentésként han­goztatni. a „költségvetési trükkök” közé sorolták például a vagyonadót, előre - ám végül joggal - meg­siratván a kivetéséből remélt ötvenmilliárd forint körüli összeget. Ezt a logikát erősítette a poli­tika oldaláról Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője is, amikor tegnap leszögezte: a kormány már a büdzsé tervezé­sekor is tudta, hogy e bevétellel nem számolhat, hiszen ha az AB nem törölte volna el, akkor a Fi­desz kormányra jutása után szüntették volna meg az ingat­lanadót. Az adatvédelmi biztos figyelmeztetése az adóhivatal köteles meg­semmisíteni azokat az adato­kat, amelyeket a vagyonadó­kalkulátor használata során rögzített az utóbbi hetekben ­szögezte le Jón András adat­védelmi biztos tegnap. A sza­bályozás AB általi elutasítá­sával ugyanis a kalkulátor léte is jogalapját veszítette. Tartani a hiánycélt - Almunia dicsérete nagyra értékelem a ma­gyar hatóságok és a lakos­ság erőfeszítéseit a költség- vetési hiány csökentésére, a pénzügyi fenntarthatóság fokozására - emelte ki Joaquín Almunia EU-biztos brüsszeli nyilatkozatában. Az Európai Bizottság ugyanakkor jelezte: Ma­gyarország 2011-re, Lettor­szág pedig 2012-re szorítsa le a hiányt a kötelező 3 szá­zalékra. Litvánia és Málta csak egy év haladékot kapott. Jövőre az euró előszobájában? Magyarország akár már 2011-ben csatlakozhat az „euró előszobájának” tekin­tett ERMII árfolyam-me­chanizmushoz - vélik a Bank of America-Merrill Lynch elemzői. Kapós volt a magyar államkötvény MAGYARORSZÁG kétmilliárd dollár értékben adott el tíz évre szóló kötvényt, Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint igen jó áron. A köt­vényeladás lényegében lefe­di azt az 1,5 milliárd eurós kötvénykibocsátást, ame­lyet ez évre terveztek - nyi­latkozott a Reutersnek. Fő­leg amerikai befektetők vá­sároltak, s a kibocsátás be­vételéből az egész évre szükséges devizamennyi­ség fedezhető. Oszkó Péter: Ez sikerült! Üdülési csekk kétszer annyi rászorulónak Elérték a politikusokat is a BKV-botrány szálai kínpadon Demszky és Hagyó felelőssége terítéken - Bedobták a jegyárcsökkentést Tavaly 50 milliárd forint érték­ben került forgalomba üdülési csekk - közölte a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány az MTI-vel. Ez a szám 2008-ban 41 milliárd forint volt. 2009- ben kétmillió munkavállaló és közeli hozzátartozója használ­ta fel, ugyanannyi, mint a meg­előző évben. Tavaly 40 ezer gazdasági társaság, intézmény rendelt csekket, míg az elfoga­dóhelyek száma 15 ezerre nőtt. Az idén emelkedhet azon rá­szorulók száma is, akiket tá­mogatni tudnak a csekkek for­galmazásából származó ered­ményből: 120 ezer rászoru­lóval számolnak, szemben a tavalyi 60 ezerrel. ■ Egyre magasabbra csapnak a BKV-botrány hullámai. A cégnél történt szabálytalanságok ki­vizsgálására alakult fővárosi bi­zottság tegnapi ülésén 11 sze­mély, köztük Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester, Ikvai- Szabó Imre (SZDSZ) jelenlegi, Hagyó Miklós (MSZP) volt főpol­gármester-helyettes meghallga­tásáról is döntött. Korábban ugyanez a testület kérdezte vol­na Antal Attilát is, a cég hűtlen kezelés gyanúja miatt őrizetbe vett volt vezérét is, aki titoktar- I tásra hivatkozva nem válaszolt a 5 kérdésekre. A rendőrségnek | már vallott, de panasszal élt. J Az ügyészégnek nehéz dolga § lesz, ha teljesen ki akarja bogoz- Demszky és (volt) MSZP-s helyettese, Hagyó Miklós. Akkor még vidámak voltak Kampánytéma is közben mintha mi sem tör­tént volna, a pártok a válasz­tási ígéretháborúban éppen a BKV jegyártarifáit vették elő. A szocialisták márciustól felé re csökkentenék a nyugdíja­soknak a BKV jegyárait, ez cirka potom 500 millió forint­ba kerülne. A Fidesz pedig bocsánatkérő gesztusként visszavonná a februártól esedékes tarifa- emelést. A párt számításai szerint az áremeléssel csak az utasszám csökkenését és a bliccelés növekedését lehet el­érni, a BKV bevételeinek nö­vekedését nem. ni a korrupciós ügyek szálait. Hetente érkeznek új feljelenté­sek. Jelenleg a BKV száztíz volt munkatársának végkielégítését, a kifizetések jogosságát, a 144 tanácsadói szerződés megköté­sének körülményeit vizsgálják. „Hagyó Miklós, Ikvai-Szabó vagy Horváth Csaba főpolgár­mester-helyettes nem tehetett olyat, amiről a főpolgármester ne tudott volna” - mondta Steiner Pál, az MSZP frakcióve­zetője. Ezzel Demszky Gábor ki­jelentéseire reagált, aki szerint a végkielégítési botrány kirobba­nása után rendre napirenden volt a kérdés: milyen felelősség terheli Hagyó Miklóst, aki a tár­sasághoz vitte Antal Attilát. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom