Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-28 / 23. szám

Fiatal felnőttek: veszélyes lehet számukra a munkahely hiánya (Folytatás az 1. oldalról) Ötödik alkalommal szervezte meg a konferenciát a kistérségi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, csatlakozott hozzá a há­rom éve alakult kistérségi közbiz­tonsági fórum is. A térség felnőtt és fiatalkorú bűnelkövetőinek helyzetéről a megyei igazságügyi hivatal munkatársai beszéltek. Kozma Lajosné elmondta: a pártfogoltak többsége fiatal fel­nőtt. A legnagyobb probléma, hogy nincs elfoglaltságuk a mai fiataloknak, munkahelyhiányá­ban nincs nevelő hatás, s ha nincs miért reggel felkelni, fel­öltözni és tevékeny munkát vé­gezni, így sikerélményhez jut­ni, elvesztik a motivációt. Szirtes Klárától, a fiatalkorú bűnelkö­vetők felügyelőjétől megtudtuk: 2009-ben 34 pártfogó-felügyele­ti ügy 31 fiatalt érintett a térség­ben, ez 26 százalékos emelke­dés 2008-hoz képest. ■ Alig van iskolapszi­chológus, pedig nagy szükség lenne a munkájukra.- A családon belüli erőszakról a huszadik század második felé­ig nem esett szó - hallottuk Jávorszkiné Molnár Magdolna rendőr őrnagytól. A családban be­következő változások, a feminis­ta mozgalmak indították el a fo­lyamatot, ám a családon belüli erőszak meghatározása nem volt egyszerű. Az erőszaknak sok for­mája van, például szóbeli, lelki, testi, szexuális, gazdasági, és minden társadalmi rétegben elő­fordul. Legtöbbször nő az elszen­vedő, aki tűr, szégyenérzetből, a gyerekek, a házastársi eskü, az anyagi függőség miatt. Heffer Attila rendőr őrnagy arról beszélt: hosszú vajúdás eredményeként született meg a távoltartásról szóló törvény ta­valy. Már 2003-ban is ki akar­ták adni, ám nem volt megegye­zés a fő pontokban. Polgár László rendőr törzs- zászlóstól megtudtuk: kevés az iskolában a gyerek- és ifjúságvé­delmi felelős, nincs iskolapszi­chológus, a gyermekjóléti szol­gálatok túlterheltek. Utóbbiak prevenciós szerepé­ről szólt Porkoláb Lajosné, a házi­gazda intézmény vezetője. ■ Varga Andrea Somogyi siker a fővárosi záróvizsgán Remek eredménnyel végzett az alapfokú tűzoltószakképző tanfo­lyam harminc hallgatója a főváro­si megméretésen. A megyei ka­tasztrófavédelmi igazgatóság szervezte a képzést, amely tavaly kezdődött el. Erre barcsi, siófoki, tabi, bogiári, kaposvári, nagyatá­di, marcali, nagykanizsai és dom­bóvári hivatásos és önkéntes tűz­oltóságok hallgatói jártak.- A budapesti záróvizsgára azok a tűzoltótanoncok mehet­tek, akik Kaposváron sikeresen teljesítették a modulvizsgát - számolt be szerdán Kőhalmi Szilvia, az igazgatóság munka­társa. Mindannyian sikeresek voltak; négyest, ötöst kaptak a vizsgázók. ■ Harsányi M. MEGYEI KÖRKÉP 3 Fekete évre épületes jövő? építők Tanulni kell a válság leckéjét az ipari ágazatnak is ÉPÍTÉSI ÉS HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEK SZÁMA KAPOSVÁRON ÉS TÉRSÉGÉBEN Lakásra kiadott építési Építési engedélyek Lakásra kiadott használatbavételi Használatbavételi engedélyek ___________engedélyek száma________________száma összesen______.__________engedélyek száma____________________száma Összesen_______ ____________________Kaposvár vidék____________Kaposvár vidék______________Kaposvár_____vidék_____________ Kaposvár vidék 20 06 127 ~ 64 354________322 88 56 274________284 200 7 235 49_______________375 291 ~ [ 73 __ 65 ',_________~3Ö2 ~ 265 20 08 81 24_______________297 251 97 39 257 178 20 08 ~ 60 42_______________129 132 __________- 66 • j. 43 ______________125 157 Fé lbemaradt építkezés. Minden koábbinál kevesebb új lakás épül, s a szakemberek csak remélik, hogy 2010 majd fellendülést hoz (Folytatás az 1. oldalról) A tavalyinak közel a felére eshet 2010-ben az átadott lakások szá­ma Magyarországon - véleked­nek iparági szakértők. A szakma szerint évente legalább negyven­ezer lakás átadása lenne az opti­mális az állomány öregedésének megállításához. A múlt évben 27 ezer lakás épült, egyes várakozá­sok idén a felét jósolják. Maráczi Zsolt, a Társaság a La­kásépítésért Egyesület (TLE) ügy­vezető elnöke a SONLINE.hu kér­désre azt mondta: a leépülés to­vábbi gyárbezárásokhoz, elbocsá­tásokhoz vezetne, és ez gyakran megfordíthatatlan folyamat.- Leépült struktúrákat nem le­het egyszerűen „újrateremteni”, s az országnak nem lehet kö­zömbös egy iparág leépülése. Ezért hangsúlyozzuk, hogy ki­számítható, tervszerű állami la­káspolitikára van szükség. Ez a lakosságnak a kiszámítható ott­honteremtés, a munkavállalók­nak a kiszámítható munkahe­lyek, az ipar számára a tervezhe­tőség miatt fontos - mondta az ügyvezető elnök. Wagner Ernő, a kaposvári In­vestment Kft. ügyvezetője e bo­rús helyzetben is derűlátó. A mostani első fél évre szóló megrendelésállományukkal bár­mikor kiegyezne. A lakást csak kisebb értékben építő, dél-du­nántúli piacon teljesítő cég ta­valy is jó évet zárt.- Sokat változtattunk a múlt évben - mondta Wagner Ernő. - Odafigyeltünk a termelékenység­re, csökkentettünk a volumenen, kevesebb munkát nagyobb körül­tekintéssel végeztünk, s így na­gyobb lett a nyereségünk, mint MARÁCZI ZSOLT, a TLE ügyve­zető elnöke szerint a lakásépí­tési ágazat két okból is hátrá­nyos helyzetben van. Egyrészt a lakásépítésekre jelenleg nem lehet érdemben uniós forrásokat igénybe venni, másrészt a költségvetési tá­mogatások tavaly a korábbi szint huszadára estek vissza. Ez erősen torzítja a hazai fej­lesztéspolitikát, a lakásépíté­sek jelenleg erősen háttérbe tavalyelőtt. De ehhez résen kel­lett lennünk, a korábbinál is job­ban ügyelve a közbeszerzési aján­lataink részleteire. A cégvezető igyekszik távol tartani magától az önmagukat beteljesítő jóslatokat. Szerinte a válság elmélyülése jórészt a sok „huhogásnak" tudható be, a piac így reagált a pesszimista hangu­latra. Állítja: ha sokat mondják, hogy nem szabad lakást venni, előbb-utóbb azt is elhiszi a piac. Pedig a jegybank újabb ka­matvágása egyre népszerűbbé szorultak más infrastruktúra­fejlesztésekkel szemben. Ezt nem tartják se helyesnek, se arányosnak. AZ A FEJLESZTÉSPOLITIKA, amelyből a lakásépítés kima­rad, éppen az emberekről fe­ledkezik meg, az iparban pe­dig olyan konjunktúrainga­dozást idéz elő, ami nemzet- gazdasági károkkal jár bezá­ró gyárakkal, megszűnő ter­vezőirodákkal. teheti az ingatlanbefektetéseket. Ehhez persze a lakáspiacnak is élénkülnie kellene. A befekte­tő viszont egyre kevesebb. A pia­ci körülmények kritikusai szerint az állam nagyban felelős a soha nem látott visszaesésért, mert megszüntetett több adókedvez­ményt, és megszűnt a szocpol, a fél szocpol is. Az építőipar elhíre- sült lánctartozásai is jelentős részben az állam nem teljesítésé­nek tudhatok be. Önkormányza­tok s egyéb közhivatalok szalad­nak ki a szerződött határidőből. Szakértők szerint a közberuhá­zásoknál ki kellene kényszeríte­ni a 30 napos űzetési határidőt, a kis cégek ugyanis nem tudják fél évig finanszírozni az önkormány­zati és az állami beruházásokat. Mások szerint jó néhány hatóság van a rendszerben fölöslegesen. Kalmár Tibor ügyvezető azt vallja: az államnak egy bizonyos volumen, esetleg évi 30 ezer la­kás alatt támogatnia kellene a la­kásépítést. De ez már lakáspoliti­kai kérdés, amelyben meg kelle­ne egyezniük a pártoknak, hogy az építőipar ne váljon politikai küzdőtérré. Ahhoz ez túl veszé­lyes üzem... ■ Balassa Tamás Húszadéra esett vissza a központi támogatás JEGYZET KERCZA IMRE Fontos emberek lettünk PÉNTEK ÓTA TUDJUK, hogy áp­rilis 11-én lesz az ország- gyűlési képviselő-választá­sok első fordulója. Rá két hétre pedig a második. Az időpontot eddig is sejtettük, a résztvevők már hónapok óta számolgattak, tippeltek, s főleg azután, hogy a köz- társasági elnök bejelentette: a lehető legkorábbi időpont­ra tűzi ki a választásokat; pontosak voltak a tippjeik. péntek óta azt is tudjuk, hogy milyen lesz ez a vá­lasztási kampány. Röviden szólva különb semmikép­pen, mint az elődei voltak. Festékkel lefújt vagy leté­pett óriásplakátok, indula­tos kiszólások jelzik, hogy merrefelé tart a politika. Megjelennek és osztják az észt azok is, akik az elmúlt négy esztendőben alig hal­latták a szavukat. Nem, vagy csak keveset szóltak a parlamentben, csendben nyomták a gombot a párt­utasításoknak megfelelően. Jobbító szándékú észrevéte­leiket hiányolta a közvéle­mény, most pedig meg­mondják a tutit. vegyük észre, hogy nincs új a nap alatt. Ennek a kam­pánynak egyetlen erénye, hogy rövid lesz. Rövidebb, mint a korábbiak voltak, de hátránya, hogy olcsóbb sem­miképpen. Amit eddig elköl­tötték a pártok szórólapok­ra, levelekre, plakátokra, már majdnem kiteszi a tör­vényben megengedett ösz- szeghatárt. Pedig a java még ezután jön. A párt- és kam- pányünanszírozás szabályai semmit nem változtak. Nem várható hát az ellenérdekű- ektől az önkéntes megtar­tóztatás már csak azért sem, mert az alakuló szövetségek pénzt igényelnek. MEGGYŐZÉSÜNK fontos lett. És fontosak lettünk mi is. Egyénileg egy társadalmi réteg tagjaként, de legfő­képpen választópolgárként. Kár, hogy csak most. Az önkormányzatok veszítettek a szemétdíjcsatában zöldfok Vita után beletörődtek az áremelésbe; a korszerű hulladékgazdálkodás többe kerül Anno. Szeméthegy a zamárdi telepen, amelyet a minap zártak be Az észak-somogyi önkormány­zatok a jelek szerint csatát ve­szítettek: szinte valamennyi elfo­gadta az idei szemétszállítási dí­jakat a Zöldfok Zrt. területén. Szabó Zoltán, a Zöldfok Zrt. ve­zetője elmondta, esetenként je­lentős áremelési javaslataik pa­rázs vitákat váltottak ki és ko­moly fejtörést okoztak a képvise­lő-testületeknek. - A díjak emel­kedése miatt már tavaly ilyen­kor Is nagy volt az ellenállás, idén azonban a korábbinál is ki­élezettebb helyzet alakult ki, részben az önkormányzatok megnyirbált állami támogatása, másrészt az életszínvonal továb­bi csökkenése miatt - tette hoz­zá Szabó. - A tiltakozás érthető, hiszen a közszolgáltatási díjak (víz, hulladékszállítás) minimá­lis emelése is nagy terhet ró a la­kosságra. Szabó Zoltán mind­emellett újra rámutatott arra, hogy a korszerű hulladékgazdál­kodási projektek kezdetben - díjnövekedés formájában - ko­moly terheket rónak a települé­sekre. A cégvezető arról is be­szélt: a szemétszállítási díj meg­állapításának feltételeit kor­mányrendelet szabályozza, a hulladékkezelésben használt új eszközök rendszerbe állítása azonban átrendezi a költségeket és a díjakat is. - Az elmúlt idő­szakban az érintett települése­ken új költségelemként jelentek meg a megnövekedett szállítási távolságokhoz, a szelektív gyűj­téshez, az önrész ünanszírozá- sához kapcsolódó költségek, va­lamint az eszközök amortizáció­ja is. Mivel az Európai Unió csak a beruházáshoz ad résztámoga­tást, így az üzemeltetési, fenn­tartási költségekre az üzemelte­tőknek, azaz az önkormányza­toknak kell tartalékolniuk ­húzta alá Szabó Zoltán, és mint mondta: ez azt jelenti, hogy a szemétdíjból kell félretenni pél­dául a lerakók, átrakók fenntar­tására és üzemeltetésére. Korszerű hulladékgazdálko­dási rendszerek amúgy már nemcsak Somogybán, hanem a Balatont határoló többi megyé­ben is működnek, és minde­nütt jelentős díjemelkedést hoztak magukkal. Drasztiku­sabb árnövekedést kellett idén elkönyvelniük például a Veszp­rém megyében élőknek, hiszen a megyeszékhelyen ötven, Pá­pán 71 százalékos az emelke­dés, míg Balatonfüreden 34 százalékkal lettek magasabbak a szállítási díjak. ■ K. T. SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 28., CSÜTÖRTÖK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom