Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-18 / 14. szám
11 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 18., HÉTFŐ SOMOGYI KÖRKÉP Siófoki asszony a női magazin toplistáján elismerés D. Kiss Mária vidéki tévésként került a legsikeresebb nők közé a lap értékelése alapján A helyi televíziózást szolgálja. Az elmúlt húsz év a képernyőhöz kötötte D. Kiss Máriát, akinek sikereit most egy női lap toplistája is elismeri Az ország legelismertebb ötven hölgye közé választotta D. Kiss Máriát, a Sió Tévé főszerkesztő-tulajdonosát az egyik hazai női magazin. Kolumbán Tünde Bangó Margit, Béres Alexandra, Lévai Katalin vagy Törőcsik Mari. Csak néhány azon nevek közül, akik a Sikeres Nó'k című magazin top 50-es kiadványában szerepelnek a szakmájukban legsikeresebbnek ítélt hazai közéleti személyiségek között. Illusztris társaságban kapott helyet egyetlen itt is éló' somogyiként a siófoki D. Kiss Mária, akit a lapban egy másik televíziós, D. Tóth Kriszta mellett mutatnak be. D. Kiss Mária régi motorosnak számít a szakmában. Húsz éve kezdte a pályát, a televíziós újságírás alapjait a két évtizede az ország első kereskedelmi tévéjeként indult Sió Televíziónál sajátította el, amelynek azóta főszerkesztője és egyben rész- tulajdonosa is lett. A tévézéssel egyébként rádiósként került kapcsolatba. Az akkoriban ugyancsak Siófokról sugárzó Juventus rádió szerkesztő-mű- sorvezetőjeként készített riportot az induló tévéről, és idővel átnyergelt a képes műfajra. A siófoki tanulóévek aztán szépen meghozták gyümölcsüket, és D. Kiss Máriát az egész ország megismerhette. A nézők műsorvezetőként láthatták a Magyar Televízió kettes csatornáján futó Szieszta című műsorban, ugyancsak az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának magazinjában, a Duna Tévében, riportjai pedig olyan műsorokban futottak, mint az Ablak, A Hét vagy az Objektív. Pályafutásának egyik legemlékezetesebb kihívása a napfogyatkozás közvetítése volt a Duna Televízióban.- Az szó szerint izzasztó élmény volt. A nyolcemeletes Ezüstpart Szálloda tetejéről ment az egész napos közvetítés. Nehezen, de legalább arra kaptam engedélyt, hogy napszemüveget viselhessek - emlékszik vissza Mária, akiben azok a többnyire művészemberekkel készített riportok maradtak meg meghatározó élményként, amelyek készítésekor az interjúalanytól emberileg is sokat kapott. Munkája manapság már kevésbé szól a riportok mindennapos készítéséről, legalábbis abban az értelemben nem, hogy az anyagok zömét már nem ő, hanem kollégái alkotják. Azt mondja: ennek ellenére elvétve fordul elő, hogy az országos csatornáknak napi szinten küldött híradós tudósítások kéziratát ne nézné át. - Magántévét működtetni őrülten nehéz, nem véletlen, hogy alig van már ilyen az országban. Emiatt az adminisztratív feladatok veszik el manapság az időm nagy részét, hiszen az anyagok eladása sem egyszerű, a bulvárvilágban meg kell küzdeni egy-egy témáért - állítja D. Kiss Mária, aki azt is elárulta: szerencsésnek nevezSiófokon helyi érték a helyi tévé ARRA A KÉRDÉSRE, hogy a kismillió országosan fogható csatorna mellett manapság van-e értelme a helyi tévézésnek, D. Kiss Mária egyértelmű igennel válaszolt. Hiszen úgy véli: éppen a helyi hírek azok, amelyeket máskülönben nem lehetne elérni. - Nem az a feladatunk, hogy a kereskedelmi tévékkel versenyezzünk, hanem hogy azt mutassuk be, ami körülöttünk zajlik - fejtette ki Mária. Hozzátette: a helyi tévézés értéke abban is rejlik, hogy pozitív kicsengésű hírt, ami részben egy település épülését-szépülését mutatja be, szinte sehol máshol nem lehet látni. heti magát, hiszen pályája során sok elismerést kapott az országos csatornák vezetőitől. Saját hazájában azonban senki sem lehet próféta, mondja, hiszen a pozitív visszajelzések talán helyből érkeztek hozzá a legkevésbé. A siker igazi fokmérőjének mégis azt tartja, ha egy-egy riporttal sikerül felkelteni a társadalom figyelmét, és ezzel segíteni akár egy településen, akár egy emberen. HIRDETÉS Horvát viseletbe bújtak a babák szenvedély A muraközi kész, a Dráva mente van soron A gyerekek is szívesen veszik kézbe a népviseletes babákat Horvát népviseletes babák csücsülnek a kirakatban. Tulajdonosuk méltán lehet büszke rájuk, hiszen annyira helyesek, hogy még a felnőttek is megállnak egy-egy elismerő pillantást vetni rájuk. Pedig ez még csak a kezdet. Takácsné Magdics Annának ugyanis az a leghőbb vágya, hogy a Magyarországon jelen lévő valamennyi horvát népviseletet megjelenítse. Ha elkészül a gyűjtemény, kiállítássá rendezi és a látogatók elé tárja. Egyelőre tizenkét babát öltöztetett fel a Mura menti horvátok öltözékébe, a következő pedig a Dráva menti rész lesz. A Fitye- házán élő asszony, ahogy fogalmaz, már minden volt, csak akasztott ember nem.- Mert ha az élet úgy hozza, muszáj váltani - mondta Takácsné. Muszáj valami újat tanulni, ha másból éppen nem lehet megélni. Könyvesboltos, antikvárius, üzletkötő volt, aztán autóalkatrész-boltot nyitottak. Legidősebb fia máig büszkén emlegeti, hogy édesanyja tökéletesen megismerte az autóalkatrészeket, noha korábban fogalma se volt róluk. Varrni úgy kezdett, hogy megörökölte édesanyja varrógépét, s mivel három fia mellett gyakran kellett ruhát javítani, kitanulta a szakmát. Babaruhákkal csak pár éve kezdett foglalkozni, az indíttatást anyósa nyírségi népviseletes babája adta. Az asszony egyébként horvát származású, egy évtizeden át volt a horvát hagyományőrző népdalkor művészeti vezetője, s maga varrta a fellépőruhákat, -fejfedőket. A horvát és a magyar nép több mint nyolcszáz éves közös történelmet mondhat magáénak. A magyarországi horvátok több „szigeten" élnek: Pécs és Mohács, Szombathely és Budapest környékén, a Dráva és a Mura mentén. Takácsné Mura menti népviseletes babáiból párat a család nagykanizsai üzletének kirakatában lehet látni, a többi otthon várja. Kedvence egy tótszerdahelyi fekete kötényes baba. Ezt a viseletét az idősek még hordják: érdekessége, hogy a kötény fölött egy védőkötény is van. Ez eredetileg a ruhát védte a koszolódástól, aztán része lett a viseletnek, és egyre díszesebb formáit már misére is felvették. A babák beszerzése nem egyszerű, hiszen a családban csak fiúk voltak, de ismerősöktől, a bolhapiacról mindig érkeznek újabb alanyok. Nem kis kreativitás kell időnként a felújításhoz. Az első - egy textilbaba - például nem tudott ülni, ezért beleépített egy alumíniumdarabot, most meg egy féllábú baba megreparálásán mesterkedik. Azt mondja: szép a munkafolyamat, de az az igazi, amikor elkészül a felöltöztetett baba, és lehet gyönyörködni benne. A legnagyobb csoda az lesz, ha valamennyi hazai horvát népviseletes baba elkészül, hiszen ilyen gyűjtemény nincs még Magyar- országon. ■ Varga Andrea Családi programokhoz okia 5130 XpressMusic T-Mobile vairy Text Zenelejátszó 2 MP kamera Sztereó FM-rádió RDS-sel ■ QWERTY billentyűzet ■ E-mail kliens ■ 2 MP kamera
