Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 1. szám

2010. JANUÁR 3., VASÁRNAP SZTORI 5 Akik csak az internetről ismerik a jurtát bevándorlók Legfőképp varrodákban dolgoznak a Magyarországon élő mongolok Ha azokat a szavakat halljuk, hogy jurta, lo­vas nomádok vagy Ulán­bátor, azonnal tudjuk, Mongóliáról van szó. Azt viszont kevésbé, hogy kisebb mongol ko­lónia Magyarországon is létezik. Ambrus Vilmos A mostani mongol-magyar kap­csolatok gyökereit a szocializ­mus időszakában kell keresni. Az ázsiai országot úgymond test­véri kapcsolatok fűzték számos közép-európai volt kommunista országhoz, így hazánkhoz is. Ezért nem is véletlen, hogy az Európában élő mongolok több­sége Magyarországon kívül Csehországban, Lengyelország­ban és Oroszorságban telepedett le. „Mintegy 1500 mongol élhet ma Magyarországon. Budapes­ten kívül Debrecenben, a Tolna megyei Hőgyészen és a főváros­hoz közeli Pécelen vannak ki- sebb-nagyobb közösségeik” - magyarázza Füredi Zoltán orien­talista, filmrendező, aki doku­mentumfilmet is készített a Ma­gyarországon élő mongolokról. A szakember rögtön hozzáteszi, a nálunk élő mongolok olyan vá­rosokban telepedtek le, ahol még működnek textilipari üze­mek, elsősorban varrodák. A magyarországi mongolok nagy­része ugyanis ruhakészítéssel, varrással foglalkozik. ■ Az 50 év körüli generá­ció tagjai nem is nagyon beszélnek magyarul, otthon és egymás között a munkahelyen a mon­golt használják. Gyer­mekeik viszont igen. Közösségükben éppen ezért több a nő, mint a férfi. „A mon­golok közül sokan még a régi Május 1. Ruhagyárban tanulták a szakmát, a rendszerváltás után ezért is jöttek Magyaror­szágra” - mondja Füredi, aki az ELTE mongol szakán végzett, és számos alkalommal megfordult a hatalmas közép-ázsiai ország­ban. Persze a szocializmusban magyarok is dolgoztak Mongó­liában: a főváros, Ulánbátor vil­lanytelepét és a helyi cirkusz épületét magyarok tervezték, szerint a magyar lányok a leg­szebbek, Magyarország ebből a szempontból a legjobb. A fiúk egymás között magya­rul beszélnek, mongolra csak akkor váltanak át, ha valami na­gyon bizalmas dolgot akarnak megtárgyalni. „A magyar nyelv nekem olyan, mintha az anya­nyelvem lenne. Most már sokkal jobban beszélek magyarul, mint mongolul" - mondja Zolboo. Deegi elmeséli, hogy otthon a mongolt használják: az édesany­ja ért ugyan magyarul, de jobbá­ra mongolul beszél. Ezért a fiú sokszor „tolmácsol” neki. Zol­■ Sokszor megtörtént, hogy az iskolában kínai­nak nézték őket. „Erre vagy azt mondtam az illetőnek, hogy bocs, de nem, vagy megkérdez­tem: szétüsselek?” boonak és Deeginek egyaránt vannak magyar és itteni mongol barátai. A fiúk szeretnek Ma­Nem kínaiak, és nem is szeretik, ha annak nézik őket: Zolboo és Deegi jobban beszélnek magyarul, mint mongolul, és csak képről ismerik a jurtát de az országban másutt is vol­tak magyar kolóniák. Magyarországra nem letelepe­dési, hanem pénzkereseti szán­dékkal jöttek a mongolok. Az 50 év körüli generáció tagjai nem is nagyon beszélnek magyarul, ott­hon és egymás között a munka­helyen a mongolt használják. Gyermekeik viszont, főleg a leg­fiatalabbak, gyakorlatilag anya­nyelvi szinten, akcentus nélkül beszélik az itt már óvodában és iskolában megtanult magyart. A 18 éves Zolboo és a 17 éves Deegi alig-alig emlékszik Mongóliára, ahonnan kisgyermekként jöttek Magyarországra a családjukkal. A két fiú - szabadidejüket legszí­vesebben focizással töltik - itt barátkozott össze, az általános iskolát már Magyarországon kezdték. „Gyakorlatilag Buda­pesten ismertem meg a család­tagjaimat, akik már korábban el­Végletek a történelemben - a birodalomtól az elnyomatásig ' Mongólia volt a Szovjet­unió után a világ második kommunista állama 'A mongol főváros, Ulánbá­tor a Föld legkisebb átlag­hőmérsékletű fővárosa • A Dzsingisz kán által alapí­tott Mongol Birodalom volt a világtörténelem legna­gyobb, területű birodalma • Az ország 250 évig kínai elnyomás alatt állt Mongólia és Magyarország: méretek és különbségek Mongólia Magyarország Terület 1 564 116 km: 93 036 knf Az ázsiai ország hazánknál 17-szer nagyobb ___ La kosság 2 951 786 fő 10 019 000 fő Mongóliában összesen annyian élnek, amennyien Budapesten és Pest megyében Népsűrűség l,78fő/km2 108fő/km2 Mongólia a világ legritkábban lakott országa______________________________ Legalacsonyabb pont 518 m 78 m Az ország legalacsonyabb pontja olyan magas, mint a budapesti János-hegy jöttek Magyarországra” - mesé­li Zolboo. Deegi az óvodát is ná­lunk kezdte, a nyelvet is ott sajá­tította el. „Mindennap megtanul­tam pár szót, 7-8 évesen már nagyjából tudtam magyarul” - mondja. Aztán arról beszélnek, Magyarországon sokszor érzik, hogy kisebbségnek számítanak, olykor pedig azt is, hogy mivel mongolok, „egzotikusnak” tart­ják őket. „Főleg a csajok. Azok­nak nagyon érdekesek va­gyunk” - mondja Deegi. Az álta­lános iskolában ő volt a legjobb focista, ezért a társai tisztelték, és jobban el is fogadták. Sokszor megtörtént azonban a mongol fi­úkkal, hogy az iskolában kínai­nak nézték őket. „Erre kétféle­képpen reagáltam: vagy azt mondtam az illetőnek, hogy bocs, de nem vagyok kínai, vagy megkérdeztem: szétüsselek?” - idézi fel emlékeit Deegi. Zolboo gyarországon élni, de mint mondják, időnként honvágyat éreznek annak ellenére is, hogy jóformán minden ide köti őket. „Azért jó lenne látni a rokonain­kat is, akik Mongóliában élnek” - mondják mind a ketten. Napjainkban már az ázsiai országban is elterjedt a mobil- telefon és a parabolaantenna. Az ország legkülönbözőbb tá­jain lakó nomádok jurtáinál is < felbukkannak a napelemmel működő szatelitantennák, így 1 több tévécsatorna műsorából tudnak választani az alapvető­en állattenyésztéssel foglalko­zó mongolok. Ennek köszönhe­tő, hogy Mongóliában is sokat tudnak Magyarországról. Nem éppen pozitív országimázs, hogy a 2006. október 23-i buda­pesti zavargások képsorait is lehetett látni a mongol híradó­ban: azt, amikor is egy „elkö­tött” tank száguldozott a Deák tér környékén. A nálunk élő mongolok ugyan­úgy tartják hagyományaikat, mint az otthoniak. „Az asztalt ha­gyományos módon terítik meg, a nemzeti ünnepeket közösen ün­nepük, jellegzetes ételeiket fo­gyasztják” - mondja Füredi Zol­tán. Évente több alkalommal pe­dig nagy összejöveteleik vannak Budapesten, amelyet ők csak úgy hívnak: mongol buli. Egy tönkrement ünnep romjai felett új Év lehet úgy is, hogy az em­ber nem engedi eluralkodni a magánéletén a világot. Beléptünk az új évbe, mégsem tudok szabadulni attól, hogy tönkrement a karácsonyom. De talán mindaz, ami történt, az idei esztendőre is tanulság­gal szolgál úgy kezdődött, hogy a vőlegé­nyem 23-án este azzal állított haza: nem kapott prémiumot. Egy vasat sem. Pedig minden évben karácsony előtt szokott kapni a lelkiismeretes, lelkes munkájáért. A fájdalmat csak tetézte, hogy az összes kollégá­ja kapott. Ráadásul ebben az országban az egyszeri ember nem a Bahamákra utazik, vagy wellness-szállóban lubickol az év végi jutalmából hanem kará­csonyi ajándékot vesz belőle. Mert a rendes havi bérből ™f ből a kaja meg a rezsi éppen ki­telik, nem futná. próbáltam vigasztalni a páro- mal vajmi kevés sikerrel. Az ott­honi gyertyagyújtás után min­denesetre kiautóztunk a Pest melletti faluba, a családhoz. Harmadik éve csináltuk így. Ez­úttal azonban semmi nem volt abból amit az előző két évben tapasztaltam, és aminek előre örültem. Se közös gyertyagyúj­tás, se közös ajándékozás, se öröm, se semmi. Csak kaja, de az is gyászos hangulatban. Anyósom szeme kisírva, egész este szavát sem lehetett hallani. Kérdezgettem, mi a baj, történt-e valami, de ő a fejét rázta. Sógor­nőm súgta meg: anyósom sem kapott prémiumot. szóval megmételyezték a csalá­di karácsonyt a munkahelyi sé­relmek. Értem én, persze, meny­nyire tud fájni egy ilyen gesztus hiánya. Amikor az ember úgy ér­zi semmibe veszik. De akkor is. Nem lehetett volna ezenfelül­emelkedni éppen szenteste? Egyik barátnőm idézett egy jó mondást: a sas nem kapkod le­gyek után. Mert mi az a néhány tízezer forint ahhoz képest, hogy ünnep van, és együtt lehetünk? Dickens Karácsonyi énekében van egy jelenet: héttagú család, apa, anya öt gyerekkel eSf kö­zülük rokkant. Hogy milyen a szentestéjük? Az apa kabátja (nem nagykabá( mert arra nem telik) szépen kikefélve, megfol­tozva, úgy hozza haza a hátán a templomból a mankós kicsi fiút. Közben a nagyobbak már terítik az asztali az asszony hozza a sült pulykát. De a lég csudálatosabb fogás a puding. Igaz, éppen csak egy kis falat jut mindenkinek. De nevetnek, tapsolnak, hancúroznak, koc­cintanak az olcsó borral éne­kelnek. Mert karácsony este van, és ilyenkor semmi más nem számi( csak az ünnep. valahogy így kellene egész év­ben. Nem minden nap ünnep, de minden olyan alkalom egy kicsit az lehel amikor együtt vagyunk. Én, te, ml apák és fiúk, anyák és lányok, férjek és feleségek, szerelmesek, csa­ládok. Es ebbe semmiféle har- minc-negyvenezer forint plusz- mínusz nem rondíthat bele. Sellőlány a barátnőin nem mindig előnyös, ha világ­sztár úszónő a barátnőnk. II. Al­bert monacói hercegnek példá­ul aki a volt dél-afrikai úszó­csoda és csodanő Charlene Witt- stockkal jár, az idén meg kellett fürödnie a Földközi-tenger 14 fo­kos vizében, és még jó képet is kellett vágnia hozzá. Az 51 éves herceg egy jótékonysági úszáson vett részt saját hercegségének partján, majd kijött a 10 fokos levegőre, ahol 31 éves barátnőjé­vel együtt még jópofiztak az újságírókkal is. Albert mosollyal igyekezett áthidalni a köztük lé­vő húsz évet. A tudósítások félsikerről számoltak be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom