Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-12 / 9. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 12., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 leépítés Balatonőszödön állami üdültetés Egymüliárdot spórolnának a szállók kiadásával A balatonföldvári Kulipintyó. A városban azt beszélik: talán nem véletlenül hagyták amortizálódni ezt a patinás villát sem... Államtitkár: hozzá kellett nyúlni a korhatárhoz A legfontosabb kiigazítások megtörténtek a nyugdíjrend­szerben - közölte hétfőn Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZCSM) állam­titkára kaposvári sajtótájékoz­tatóján. Á politikus aláhúzta: folya­matosan figyelni kell arra, hogy a nyugdíjrendszer finanszíroz­ható, fenntartható és rugalmas legyen. Ezeknek a paraméte­reknek - szerinte - a jelenlegi rendszer megfelel. ■ Az Idősek Akadémiájára hívták Kaposvárra Korózs Lajost.- Vitathatatlan, hogy sokkal jobb lenne, ha több befizető lenne - folytatta. Kifejtette: így nagyobb lenne az aktivitás. S erre nemcsak az államnak és a tb-kasszának van szüksége, ha­nem az egyénnek is. A nem igazolt szolgálati idővel ugyan­is nem tud majd mit kezdeni nyugdíjaskorában.. Kitért rá: a nyugdíjkorhatárhoz hozzá kel­lett nyúlni. A 2012-ben indított lépcsőzetes emelés jó irány. A rövidesen nyugdíjba készülők kapcsán ugyanakkor arról be­szélt: az úgynevezett Ratkó- korszak gyermekeire (1950- 1953) különösen oda kell fi­gyelni. Pillanatnyilag ez az egyik legérzékenyebb korosz­tály. - Egy ötvenöt éves ember már azzal foglalkozik, hogy van-e elég szolgálati ideje - így az államtitkár. - S korántsem mindegy, hogy valaki hat­vankét vagy hetvenéves korá­ban megy nyugdíjba. Az elmúlt napok politikai nyi­latkozataira utalva Korózs meg­pendítette: különböző stratégi­ák ütköztek. (Emlékezetes: az államtitkár egy hétvégi sajtótá­jékoztatón arról beszélt, hogy nyugdíjkatasztrófához vezetne, ha a Fidesz bevezetné az úgyne­vezett svéd modellt. Akkor azt mondta: azzal a rendszerrel 15- 20 százalékkal megnyirbálhat­ná a nyugdíjakat, s a nyugdíj- korhatár akár hetven évre emelkedhet.) Az SZCSM politi­kusa Kaposváron arról beszélt: mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy kifejthesse véleményét. S az az álláspont érvényesül majd a jövőben, amelyik megkapja a társadalmi támogatást. ■ Harsányi Miklós (Folytatás az 1. oldalról) Bezeréti Katalin polgármester azt mondta: a Központi Szolgáltatá­si Főigazgatóságtól a mai napig nem kapott választ arra, hogy a tulajdonos államnak mi a szán­déka a várszerű, neoromán stí­lusban épült Korányi-kastéllyal 'és a Földváron csak Kulipintyó- ként emlegetett Széchényi-villá- val. Egy biztos, mindkét épület az üdültetési rendszer át­alakítása miatt az év elejével több száz egykori szállodai dolgozó maradt munka nél­kül. A Kormányszóvivői Iroda azt közölte: a Humán Jövő 2000 Nonprofit Kft. ország­szerte 218 dolgozónak mon­dottfel a bezárásra ítélt és az MNVZrt.-hez átkerülő szál­lókban, de a megmaradó üdülők alkalmazotti létszá­mát is karcsúsították. A leépí­tés az őszödi kormányüdülőt sem kerülte el, innen tizen­három dolgozót küldtek el, f& négy-öt éve kihasználatlanul áll, állaguk romlik. Az épületek a KSZF portfolió­jában már két éve is az értékesí­tésre szánt ingatlanok között sze­repeltek, így feltételezhető, hogy az új vagyonkezelő, az MNV Zrt. is ezt a sorsot szánja a villáknak és egyes hírek szerint a hozzájuk kerülő valamennyi üdülőingat­lannak. Az értesülést ugyan a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő­leg vezetői és adminisztratív munkakörökből. Mint kide­rült: a felmondásokat 2009. december 31-én kézbesítették, további létszámleépítés azon­ban Őszödön nem várható. ÚGY TUDJUK, hogy az elbocsá­tás főként helyieket, balaton- őszödieket és balatonszeme- sieket érintett, akiknek eddig a kormányüdülő biztos meg­élhetési forrást jelentett, hi­szen ott - szemben más ven­déglátóhelyekkel - nem csu­pán szezonális foglalkozta­tásra volt lehetőség. nél egyelőre nem erősítették meg, mondván: két hónap múlva lesz érdemes beszélni arról, hogy mi lesz az állami üdülőkkel. A kommunikációs osztály közlése szerint idő előtti bármilyen hasz­nosításról beszélni, hiszen az in­gatlanokkal kapcsolatban szá­mos kérdés és probléma merült fel, amelyek rendezése, tisztázá­sa elengedhetetlen. Megtudtuk: az MNV még nem ismeri az üdü­lők pontos forgalmi értékét sem, jelenleg a dokumentációk felül­vizsgálata zajlik. A két földvári villa értékét mindenesetre 2007-ben száz­millió forint körülire becsülték. A Korányi esetében csaknem 130, míg a Kulipintyónál 99 mil­liós becsült árról szóltak a hírek. Értékük azonban a piaci hely­zetre és az esetleges állagrom­lásra való tekintettel is csökken­hetett. Berkes László balaton­földvári ingatlanszakértő - a pontos épület- és telekméret is­meretének híján - úgy véli: a Ko­rányi-kastély piaci forgalmi ér­téke most talán 50-70 millió fo­rintra tehető. Az árkülönbözetet figyelembe véve talán nem is alaptalan az a Balatonfóldváron jó ideje szóbeszédként hallható feltételezés, ami szerint a két pa­tinás villát nem véletlenül hagy­ják amortizálódni. Az állami üdülőingatlanokkal kapcsolatban azt a Kormányszó­vivői Iroda ismét megerősítette: a balatonőszödi kormányüdülő üzemeltetése a Központi Szolgál­tatási Főigazgatóságnál marad 2011. január 1-je után is, csak­úgy, mint a tihanyi Honthy-vil- láé. További 14 üdülőnek ugyan­csak a KSZF marad a vagyonke­zelője, de ezeket 2011-től piaci cégek üzemeltetik majd - tájé­koztatott a Kormányszóvivői Iro­da, ahol megtudtuk: a 14 üdülő (köztük 10 balatoni, például az egykori BM-üdülő, a Hotel Aranypart) üzemeltetésére a KSZF várhatóan áprilisban ír ki nyílt közbeszerzési pályázatot. Ezek üzemeltetésében az állam azért is látna szívesebben turisz­tikai vállalkozásokat, mert így a Miniszterelnöki Hivatal üdülők­kel kapcsolatos költségei évi egy- milliárd forinttal csökkennének, és a bevonni kívánt vállalkozá­sok, szemben a kormánnyal, ér­tenek a szállodák működtetésé­hez. ■ Kolumbán Tünde FÜLEKI k ( mk TÍMEA Felfedeztük Amerikát EGYOLDALAS KRITIKÁT Szentelt a magyar, a horvát és a szlovén boroknak a The Wall Street Journal. Kriti­kát? Fikázással tűzdelt váll- veregetést - hogy stílszerű­en fogalmazzunk a tenge­rentúliakról, akiknek ese­tenkénti kapacitásbeli kor­látáit persze ismerjük, s így kétségessé válik az is, hogy vajon tényleg a tekintélyes zsírrétegbe burkolt hambur- gerzabálók-e azok, akik a legavatottabbak borügyben. A drasztikus megfogalma­zás csak azért, mert hason­ló előítéletes általánosságo­kat fogalmaz meg boraink­ról az írás is, amikor „keleti blokki gagyit" és „vasfüg­göny-korabelien ronda” címkéket említ. A véle­ményformáló New York-i borkereskedő így humori­zál: nyelvtörővei is felér a borok neve. (Pajtikáim, ad­jatok valami más nevet a Juhfarknak, ha azt akarjá­tok, hogy megigyuk!) hab a tortán: mindezek úgy láttak napvilágot, hogy a kóstolások alkalmával egyik borunk minőségével kap­csolatban sem tudtak kifo­gást felhozni, sőt: nedűink lenyűgözték az újvilágbeli „ítészeket”. A KÖZELMÚLTBAN néztük vé­gig, ahogy a Bormarketing Kft. szép csendben elvérzik. Húsz év után a marketing még mindig nem az erőssé­günk, s azt sem tudjuk el­adni, ami nem hét, hanem hetven nyelven beszél. mindeközben a Balatonbog- lári borvidék soha nem lá­tott íven emelkedik felfelé, a legújabb rangos elismerés, hogy Konyán Dániel az Év Fiatal Borásza lett. Hiába, apja hitt benne, s talán ő is hitt magában. NEM LEHETNE, hogy mi ÍS, úgy kollektiven, kicsit elhisszük, hogy jók va­gyunk? Csak úgy az íze vé­gett - ahogy az egyszeri ember mondaná. Helyieket, környékbelieket bocsátottak el Vörösben is lehet nagyot alkotni a Balaton déli partján az év fiatal borásza Az édesapa után most Konyári Dániel eredményeit ismerték el legjobbként az országban Egy kaposvári vak lány is főszerepet kapott Konyárl Dániel. Vöröspárti borászcsalád a teliéi Kishegyen Belenőtt a borászatba - mondta az Év Fiatal Borászává választott Konyán Dániel. Egyetlen szívfáj­dalma régen az volt, hogy min­dig akkor kellett segítenie édes­apjának, amikor a Nils Holgers- son ment a tévében. A balatonlellei Konyári Dáni­el kapta az Év Fiatal Borásza cí­met, melyet először ítéltek oda egy internetes közönségszava­zás alapján. Az elismerésen az egri Bolyki Jánossal osztozik a kishegyi borász.- Én már régen megmond­tam, hogy ő a legjobb a fiatalok között - kommentálta fia sikerét Konyári János balatonlellei bo­rász, a 2008-as Év Bortermelője.- Ez egy családi borászat, FIATAL BORÁSZOKKAL FORGA­TOTT kisfilmeket az internetes Facebookon működő Bor- agora klub. A borrajongók tá­bora jelentette a szavazás alapját. Harmincöt jelölt kö­zül az Év Fiatal Borászát is megválasztották. A díjátadót Budapesten tartották, s ahol élesen különválasztani semmiképp nem lehet az édes­apám és az én munkámat, a kü­lönbség legfeljebb annyi, hogy ő még többet dolgozik, hiszen a rádi Ikont is vezeti - mondta la­Konyári Dániel sikerén túl más somogyi vonatkozása is volt. A nyertesek a Vakok Spe­ciális Szakiskolája által ké­szített boroskancsókat kap­ták, s a kaposvári Szántó Ber­nadett hirdette ki a Braille- írással feltüntetett neveket. ► Videó: SONLINE.hu púnknak Konyári Dániel. - A munka közös, s talán még sze­rencsének is nevezhetjük, hogy annak idején a nulláról kezd­tük, tehát elképzeléseink meg­valósításában nem kellett alkal­mazkodni - fűzte hozzá az Év Fiatal Bortermelője, aki 2000- ben diplomázott borászként, s azóta egy szakmai portál meg­fogalmazása szerint „bejárta a fél borvilágot”: Dél-Afrikától Portugálián át Kaliforniáig és Új-Zélandig tanulmányozta a borkészítés technológiáját. A legkevésbé meglepő, hogy szakdolgozatát annak idején a barrique hordós érlelésből írta. Konyári János volt az ugyanis, aki a technológiát Magyaror­szágon elsőként alkalmazta. Az viszont már nagyban köszönhe­tő Dániel külföldi tanulmányai­nak is, hogy a pincészet az or­szágban másodikként tért át a kíméletesség jegyében a gravi­tációs módon való feldolgozás­ra. S hogy mitől oly különleges még a kishegyi pince? - A déli Balatont elsősorban a nagy fe­hérborokról ismerik, mi viszont vöröspárti család vagyunk, sző­lőterületünk nagy részét a vörös fajták teszik ki - egyszerűsítette le Konyári Dániel azt, hogy a család legismertebb borai bebi­zonyították: vörösben is lehet nagyot alkotni. ■ Füleki T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom