Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 2. szám
4 2010. JANUÁR 10., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA Amerika és a Távol-Kelet után az olaj monarchiák igyekeznek meghódítani az eget épületeikkel. Magyarország száz méter magasságig mer álmodni. Árvay N. Tivadar- Újvári Miklós Budapest városvezetése minden eszközzel ellenzi felhőkarcolók építését a fővárosban, így Magyarország legmagasabb épülete a kétmilliós metropolisz helyett várhatóan a hatszáz lakosú Bezenyén épül meg. Ott húzzák fel ugyanis a közeljövőben a Hard Rock kaszinó szállodaépületét, amely 100 méternél magasabb lesz. Az terv az engedélyeztetés végső szakaszánál tart. Budapesten a Hungária körgyűrűn belül szóba sem jöhet 30 méteresnél magasabb épület megépítése. A körgyűrűn kívül pedig olyan előírások érvényesek, amelyek mellett aligha lehet gazdaságos beruházást tervezni. Ezt a városvezetés esztétikai okokkal indokolja. A fő érv, hogy itt a budai hegyek biztosítják ugyanazt az élményt, amelyet sík területű városokban a magasházak. És Budapest egységes képét rontanák a magas épületek. Fegyverneky Sándor országos főépítész azonban más véleményen van. Szerinte Budapest nem lapos város, és a meglévő magasházak, például a most új homlokzatot kapott SOTE-épület senkit sem zavar. „Az építészszakma nem érti a főváros és bizonyos civilszervezetek ellenállását. Sok olyan elképzelés van, amelynél a pénz, a telek és a terv is rendelkezésre áll, mégsem kap engedélyt a magasház” - mondja Fegyveneky. Hozzáteszi, hogy Bécs vagy Pozsony már előttünk jár, Bécsben épült 240 méteres ház is, amely jó metróközlekedéssel kiállta a próbát. A magyar fővárosban a megvalósuláshoz legközelebb az Árpád hídnál, a Rendőrpalota és a Nyugdíjfolyósító magasházainak tő- szomszédságába tervezett szálloda- és irodaépület áll. Finta József és munkatársai elkészítették ide a 108 méteres épület tervét, amely a legjobb közlekedési tulajdonságokkal rendelkezne, és amelynek alját és telkét közösségi funkcióknak engednék át, új városi alközpontot létesítve ezzel. A13.' kerület támogatja az elképzelést, ahogyan a Központi Építészeti Műszaki Tanács is. A jogi vita azonban még zajlik. Finta József lapunknak azt mondta, lát esélyt rá, hogy két-három héten belül engedélyt kaphat az épület terve, amely egyébként a Raiffei- sen székháza lenne. Kijött a földből a WTC A 2001-ben lerombolt New York-i ikertornyok helye ma építkezési terület: már épül az utód, a „1 Word Trade Center”. A szokatlan elnevezést nemrégiben kapta a leendő torony, amelyből csak egy lesz ugyan, de ugyanolyan magas lesz (418 méter plusz antenna), mint az egykori 1-es épület. Ez lesz Amerika legmagasabb épülete. Korábban, a tervezés szakaszában Free- dom Towemek, azaz Szabadságtoronynak nevezték a koncepciót, de a köznyelv Félelem-toronynak (Fear Tower) kezdte nevezni Ezután döntöttek az áj név mellett. A tervek szerint az épület már 2010 végére eléri végleges magasságát, átadása 2013- ban várható. ateues beruházás 3,1 milliárd dollárba kerül majd. A másik konkrét terv az Ml- M7 autópálya kivezető szakaszánál, a négyes metró kelenföldi végállomásánál valósulna meg. Ide irodakomplexumot terveznek 90-100 méteres magasházakkal. Az elképzelés szerint a belvárosból metróval, Bécs felől autóval érkeznének a tárgyalópartnerek. A meglévő magyar „felhőkarcolók” leghírhedtebbje a ma is üres pécsi Magasház. „A torony építésekor nem tartották be a technológiai előírásokat, ezért a szerkezetet tartó feszítőpászmák korrodálódtak, az épület életveszélyessé vált - mondja Szécsi Zsolt, Pécs főépítésze. - Az ön- kormányzat az ezredfordulón helyrepofozta az épületet, és eladta spanyol befektetőknek. Papíron tehát rendben van a Magasház, de a szerkezet felülvizsgálatára szükség lenne. A nagyobb gondot a 2,5 méter belmagasságú lakások jelentik, emiatt a Magasház építészeti hasznosítási értéke rossz. Összedőlni persze nem fog.” Szécsi szerint a magyar építőipar felkészült a levegő meghódítására, szakembereink már bizonyították rátermettségüket. Pécs, Budapest, de az ország más területei is alkalmasak arra, hogy felhőkarcolókat húzzanak fel - legalábbis ami a talajszerkezet adottságait illeti. Az üresen álló pécsi „A pécsi Magas- Magasház sorsa kérdéses ház vasbeton cölöpökön és az ezekre elhelyezett lemezen áll, mert így lehet a legjobban kiegyensúlyozni a magas épületeket, amelyek érzékenyek bármilyen elmozdulásra vagy süllyedésre. A tudással tehát nincs gond, a lehetőséget kellene biztosítani, amit egyelőre nem kap meg az építőipar. Budapesten még mindig erős korlátozás van hatályban, a vidéki nagyvárosokban meg nincs igény a toronyházakra” - mondja a főépítész. A toronyházak építésénél azonban nem csak a műszaki szempontokat kell figyelembe venni. Az időjárás is fejtörést okozhat, gondoljunk a szélre vagy a hőmérséklet-változásokra. „A levegő hőmérséklete 1 Cel- sius-fokkal csökken száz méterenként” - mondja Molnár László, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa. A Burdzs Kalifa esetében tehát a 828 méter nyolcfokos hőmérsékletkülönbséget jelenthet. A meteorológus szerint ennél szélsőségesebb eltérésre nem is kell számítani, ahogy katasztrófafilmekbe illő jelenetekre sem. „Az acél- * NEM IPARI CÉLÚ ÉPÜLETEK. szerkezeten egyenletesen oszlik el a hő, nem kell attól tartani, hogy a hőtágulás miatt elhajlik az épület. Ráadásul minél magasabban vagyunk, annál kisebb a hőingadozás, mert a fűtő-, illetve hűtőtestként működő földfelszín távolodik. A Kékestető például hiába Magyarország legmagasabb pontja, mégsem ott mérik a legalacsonyabb vagy legmagasabb hőmérsékleteket, hanem ott, ahol a sík földfelszín elég nagy ahhoz, hogy hasson a levegőre.” Komolyabb feladat a felhőkarcolók széllel szembeni óvása. Ezer méteren belül ugyanis jelentős különbségek lehetnek: míg a felszínen szélcsend uralkodik, addig nyolcszáz méteren élénk szél fiíjhat. „Az eltérés háromszoros is lehet” - mondja a meteorológus. Vagyis a mérsékelt, 20-25 kilométer/órás talaj közeli légmozgásból a Burdzs Kalifa csúcsánál viharos erejű szél lehet, amely 60-75 kilométer/órás lökéseket jelent. „Ezért építik áramvonalasra az épületeket, hogy a levegő »körbefolyja« a falakat Ez a duhaj i tornyon is megfigyelhető, ráadásul ott a külső elemeknek éle is van, amely - ahogy a hajó orra a vizet - hasítja a levegőt” A Burzs Kalifa „pókliliom formájú” alaprajza tehát nem csak az iszlám építészeti jegyekre utal. A sziromszerű elemek a torony csúcsáig ismétlődnek, és egyre kisebbé válnak, csökkentve a torony átmérőjét, azaz a szélnek vitorlaként nekifeszülő felületet. Az épület legmagasabb pontja azonban még így is 1,2 méteres kilengéssel bír, a tengeribetegek valószínűleg érzékelik is ezt a lassú imbolygást Magyarország legmagasabb épületei* 1. Budapest, SOTE ____________89 méter 2. Pécs, Mágasház 84 méter 3. Budapest, Nyugdíjfolyósító 73 méter 4. Szolnok, huszonnégy emeletes toronyház 72 méto 5. Gyöngyös, toronyház 70 méter 6. Budapest újpalotai lakóház 68 méter 7. Budapest, Schönherz Zoltán Kollégium____________67 méter 8. Budapest, EuropaTower 64 méter 9. Budapest, Hotel Budapest Körszálló___________________64 méter 10. Miskolc, egyetemvárosi toronyház__________________63 méter 11. Veszprém, húszemeletes toronyház__________________62 méter 12 . Budapest, rendőrszékház 62 méter 13. Budapest, Duna Tower 62 méter 14. Budapest, Vízmű-székház 61 méter 15. Debrecen, húszemeletes 60 méter
